Az asszony megoldotta a "problémát". Vett pár új alsógatyát. Jut belõle másnak is, ha rájönne a szapora! Egyik szemünkkel Putyinra mosolygunk, a másikkal a NATO-ra kacsintunk a tipikus kelet-európai játszmában. Az USA emeli a tétet 4500 fõvel és 250 tankkal, az oroszok fenyegetõznek, miközben Szijjártó a bajszukat húzgálja.

Különbözõ szemszögekbõl nézve különbözõképp lehetne leírni, mi játszódik le az oroszokban mostanság: megijedtek, felbõszültek, berezeltek, dühbe gurultak, megrémültek, bepipultak stb. Az ok egyszerûen ez:

A helyzet tehát az, hogy hivatalosan az európai (NATO-) szövetségesek megnyugtatására masszív haditechnikai és csapaterõsítést hajt végre az Egyesült Államok. Az új harckocsizó egységeket és kiszolgáló személyzetüket nem nyugatra, hanem egyenesen Kelet-Európába telepítik. Egyértelmûen az oroszok agresszív viselkedése áll a háttérben, bár szokás szerint sorra lehet venni, mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás, ki kezdte az egész izmozást.
Jön a dandár a tankkal

Lássuk elõször is, mit ír az erõsítésrõl az amerikai haderõ európai parancsnokságának (EUCOM) blogja. Eszerint 2017 februárig harckocsizó csapatokat vezényelnek Kelet-Európába. Ezzel három amerikai páncélos dandár (egy dandár átlag 4500 fõt számlál) lenne Európában, 250 tankkal és 1700 egyéb jármûvel, pl. Humvee terepjárókkal.

Ami fontos, hogy az amerikaiak jelzése szerint Magyarországot a csapattelepítés nem fogja érinteni – írta a 24.hu-nak a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A csapatok kilenc hónaponként rotálódni fognak, tehát idõnként lecserélik a katonákat és a személyzetet. Ennek fontos szerepe lesz, ugyanis akárhányszor új dandár érkezik, az hozza a teljes, saját, modern felszerelését. Ezzel demonstrálják majd az amerikaiak, hogy nagyon gyorsan képesek jelentõs haderõt mozgatni, mozgósítani. A mostani elavultabb haditechnikákat Németországba viszik felújítani, majd a belga, holland és német támaszpontok között osztják ki. Jelenleg amúgy 62 ezer amerikai katona állomásozik 21 európai bázison.

Idén 780 millió dollárt (215,7 milliárd forintot) fog az Egyesült Államok a tervre költeni. Ezzel párhuzamosan újra használatba veszik azokat a hangárokat az izlandi fõ nemzetközi reptéren, Keflavíkon, amikben azokat a vadászgépeket tárolták, amikkel 2006-ig ellenõrizték a sziget légterét. Ide olyan új gépek jöhetnek, amik le tudják vadászni a környéken ólálkodó orosz tengeralattjárókat.

Philip Breedlove, az EUCOM fõparancsnoka nemrég Lettországban járt, ahol megnyugtatta a szövetségeseket, jó lesz az erõsítés mindenkinek (leszámítva az oroszokat). Raimonds Bergmanis lett védelmi miniszter a Twitteren lelkendezett az ötlet miatt, hogy sok amerikai katona jön Európába. Közölte, üdvözli az amerikai lépést, és hogy “az USA a mi stratégiai partnerünk”.

Szerinte ez megerõsítése annak, amit Barack Obama amerikai elnök mondott 2014 szeptemberében Tallinnban, miszerint Tallinn, Riga és Vilnius védelme ugyanolyan fontos, mint Berliné, Párizsé vagy Londoné. Lettországba novemberben érkezett 70 amerikai katona hat UH-60-as BlackHawk helikopterrel. Az épp Washingtonban tartózkodó lengyel államfõ, Andrzej Duda is üdvözölte a fontos lépést, ami szerinte Amerika elsõ önálló kezdeményezése a hidegháború vége óta.
Fotó: Europress/Getty Images/Sean Gallup
Fotó: Europress/Getty Images/Sean Gallup
Az oroszoknak rossz

Persze van egy érintett, ami nem igazán örül az amerikaiak vakbuzgóságának: Vlagyimir Putyin Oroszországa. A NATO és Oroszország közötti egyezményre hivatkoznak, ami szerint a katonai szövetség nem állomásoztathat jelentõs erõket a határnál. Az amerikaiak szerint a pár dandár nem lesz jelentõs. Az oroszok viszont közölték, “aszimmetrikus választ” adnak majd a fenyegetésre.

A NATO és a nyugati államok közben az oroszokat vádolják (nem minden alap nélkül), hogy õk fokozták a feszültséget a Krím bekapásával, a kelet-ukrajnai háború felszításával, a rendszeres stratégiai bombázós berepülésekkel, ezért kell az erõsítés. Az oroszok viszont a válaszközleményben megírták azt is fenyegetésként, mit szúrt el istenesen a nyugat.

Azt, hogy folyamatosan pedzegeti, hogy posztszovjet államoknak is be kéne lépni az Európai Unióba, sõt, ami Moszkvának még rosszabb, a NATO-ba is. Pont ez indította el az ukrajnai sajnálatos eseményeket is, ez torkollt háborúba, és ez fokozhatja a folyamatos feszültséget Grúziával ismét háborúig. Eközben meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter olyanokat mond a grúz kollégával való sajtótájékoztatón, hogy (idézünk az MTI hírébõl):

Magyarország eddig is elkötelezett támogatója volt Grúzia EU- és NATO-integrációjának, ez az EU és a transzatlanti közösség érdeke is. (…) Úgy látja, a NATO varsói csúcsán Grúziának meghívást kell kapnia a szövetség tagsági akcióprogramjába, ami a tagság elõszobája.

Mondta ezt Szijjártó azután, hogy évek óta hevesen közeledik a kormány az ellenzékiként még rühellt Oroszországhoz, Putyin és Orbán Viktor pedig rendszeresen utazgatnak egymáshoz. Ráadásul pont a külügyminiszter kijelentése után két nappal közölték az oroszok, hogy elképzelhetetlen következményei lennének a grúz és ukrán NATO-tagságnak (a katonai szövetség varsói csúcsát júliusban tartják majd). A miniszteri kijelentés azonban nem volt véletlen, a külügy ezt írta nekünk (Grúziát valamiért az angol nevén Georgiának nevezve):

Magyarországnak hosszú évek óta az az álláspontja, hogy a NATO-nak igenis pozitív visszajelzést kell adnia Georgia irányába, tekintettel arra, hogy Georgia 17 éve küld csapatokat NATO missziókba, és ezt az álláspontunkat a varsói NATO csúcson is határozottan képviselni fogjuk.

Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is a csapaterõsítéssel és annak magyarországi érintettségével kapcsolatos kérdésekkel, az egyik késõbbre ígért választ, a másik nem válaszolt.
Link