A Polgári Jogokat Pártolók Egyesületének jelenlegi, azaz 2016.06.14.-i jogi helyzetével kapcsolatos meghallgatásom kiegészítõ nyilatkozata.

Az Egyesület létrejöttének oka a hatósági bûncselekmények feltárása, valamint ezek nyilvánosságra hozatala.

Feltárt ügyeink állami keretek között soha semmilyen formában sem nyertek jogorvoslatot.
Hivatalos mûködésünket szabályozó eljárások egyike sem szolgálja a mûködést.
Hétköznapi józan ésszel felfogható tények sorozata bizonyítja, hogy Nemzet ellenes tevékenységet folytat az állam erõszakszervezeteivel védett minden hivatal.
Állam a Nemzettel soha nem kötött szerzõdést. Ez a terrorizmus definícióját is helyére teszi. Egy, az Alkotmányra felesküdött ember sem tekinthetõ hatósági személynek, az esküje megszegése után. Kettõ elõzõ mondat tartalmi egysége jelenti, hogy alkotmányunk ide vonatkozó része szerint kötelességem a közrend fenntartása érdekében cselekednem.
A Magyar Nemzeti Hivatal, a Magyar Esküdtszéki Bíróság létrehozása ennek jegyében zajlott. Tekintettel arra, hogy végrehajtó szerveink részrehajló viselkedést mutattak, és kizárólag az állami szerveket fogadták el önmagukra nézve kötelezõ érvényûnek, kénytelenek vagyunk saját végrehajtó szervet létrehozni.
Az alapvetõ emberi értelem logikája alapján, nem terheli felelõsség azokat az államigazgatásban résztvevõ személyeket, akik nem tudhatták, hogy állami szervek nem léteznek, hiszen vállalkozás ként jegyzett Zrt. valamennyi bíróságunk, minisztériumunk.
A tájékoztatási miniszter szerepköre, ennek kivizsgálása kiemelt feladatunk.
Az egyesület alapító okiratban rögzített feladata a tájékoztatás. Okiratokkal alátámasztott hatósági bûncselekmények nyilvánosságra hozatalának következménye, hogy az állam minden emberi jogot felrúgó eljárással teszi lehetetlenné mûködésünket.
Az Egyesület volt, és jelenlegi tagjai, szimpatizánsai külön-külön tapasztalatai igazolják, hogy hatósági bûnözõi csoportok, családok követnek el olyan bûncselekményeket, melyekkel az elkövetõk saját vagyonukat gyarapítják.

Saját esetem hatósági iratokkal dokumentált összefoglalása:

Fejér-megye közigazgató hatóságainak látszó bûnszervezet aljas indokból, hatalmával visszaélve követett el becsületem, vagyonom, családom becsülete, és vagyona ellen, olyan egymásra épülõ súlyos bûncselekményeket, melyek kivizsgálása az országos szervek bûncselekmény pártolásával kivizsgálatlanul, jogorvoslat nélkül, tehát jogtalan állapotban áll. Nem évült el.
Nyomozásom eredményeként, az elkövetõ személyek szintén dokumentáltan nyilvánosság elé kerültek. Fõmûsoridõben leadott, nagy nézettségû televízió mûsorban a bûnszervezet tagjai megszólaltak, a jogtalan helyzetet elõidézõ cselekményeket az elkövetés idõrendi sorrendjében elismerték. A bírósági dokumentumok hamisítását rendkívüli tévedéssorozatnak aposztrofálva, minden engem terhelõ következményt helybenhagyva áll jogtalan állapotban ügyem jelenleg is.
A 146 megnevezett hatósági személy listáját a hunpjp.com honlapunkon elérheti az érdeklõdõ. Kisebb bûncselekményre alapozva érte el az érintett bíróság, hogy a bûncselekmény feltárása után, ennek nyilvánosságra hozatala okán, felfüggesztett büntetést szabjon ki rám, ezért itt most neveket nem közlök.
Ügyem kezdõ szakaszában Gelencsér József elleni bírósági beadványomra az a Fejér-megyei Bíróság hozott ítéletet, idézésemet megelõzõen egy esztendõvel korábban, melynek kollégiumvezetõ helyettese Gelencsér Józsefné. Általam vádolt Gelencsér József helyett a tárgyalás kizárólagos adó-ügyi kérdéssé változott. Farkas Sándor adó-ügyi jogtanácsos képviselte az általam nem vádolt adó-ügyet. Természetesen dokumentumokkal igazolhatatlan állításokkal védve a fosztogatók személyét. Általa beadott egyetlen dokumentumból szereztem tudomást a személyemet megfigyelõ "Információs képernyõ" létezésérõl, melyen "INTHETÕ, 7 figyelési kódú" ember vagyok.

Mindezek után nem tekintem a hatóságok által elõírt, mûködést akadályozó intézkedéseket az Egyesületre nézve sem kötelezõnek.

Sokkal nagyobb kiterjesztése is van a fent vázolt helyzetnek.

Egyesületem a Nemzeti Kultúrvagyon védelmét felvállalta.

A 907. esztendõben egyesített európa által kiadott nemzetirtó felszólítás soha sem lett visszavonva. További cselekmények a nyílt támadás kudarcba fulladása után,
(Pozsonyi-csata) folytatódtak, folyamatosak. Államalapítás a Nemzet akarata ellenére, ez idõ után történt. Európai közösséghez tartozásunk a Benes-dekrétum elfogadásával erõsíti meg, hogy az állam, mely elfogadója a Magyar Nemzet ellenes cselekményeknek, nem lehet a Magyar nép, a Nemzet érdekeinek képviselõje. Állításom felvezetésére, bizonyítására itt nincs hely, sem mód. Youtube-on, egyéb hírközlõkön Jásdi elõnévvel ezeket megjelentettük.


Jásdi Kiss Imre
A Magyar Nemzeti Hivatal elnöke
2016.06.14.