Képfaragó a rímfaragásban is jeleskedsz!

http://mno.hu/orvostudomany/az-ateist...uk-1309922

...ez hazudik. Az nem lehet, hogy több milliárd légy tévedjen!

"Ateista vagyok, és az is maradok, de úgy vélem, hogy a hit mindenkinek a sajátja. Annyit tehetünk csak, hogy megosztjuk saját tapasztalatainkat, és hagyjuk, hogy mindenki maga döntsön arról, mit hisz. Nem szabad semmit ráerõltetnünk másokra."

Egyetértek a cikkben szereplõ fenti véleményével. Nekem még nem volt HKÉ tapasztalatom egyelõre, mindenesetre anyum halott testét én találtam meg, és az öcsémmel mostuk meg, öltöztettük föl. Apósomat már egyedül mosdattam, és az egyik sógorommal öltöztettem. A legmegrázóbb emlékem mégis a férjem haldoklása, mert bár engedélyem volt hogy ott maradhassak az ágya mellett a kórházban az utolsó éjszakára, nem maradtam. Egy szobatársát kértem meg, hogy hívjon föl telefonon, amikor befejezõdik. 1998. szept. 16-án 4óra 17 perckor történt.
Azt biztosan tudom, hogy a tapasztalataimat csak megoszthatom, ÉS tiszteletben tartom az ateista és a teista hitét is.
Kedves Gerry neked milyen tapasztalataid vannak?

MI A VALÓSÁG?


Hát mit mondjak - semmit - inkább - elárulom nektek - de úgy emlékezek már leírtam valahová - háromszor voltam tapasztaláson - tehát mi-volt? Az volt, hogy nyugalomra harmóniára békességere emlékezek - a borzalom a visszajövet volt amikor a lélek nem akart a fizikai testbe visszatérni - senkinek se kívánom - a visszatérés nagyon de nagyon rossz érzését senkinek se kívánom - le se lehet írni!
id. Kiss László
ui: eredmény vágyom a visszaemlékezésre de nem az akkori érzésre....

Kedves László!

A régiek jól tudták, miért nem haszontalan a halállal találkozni, HKÉ nélkül is.

Megváltozik az élethez való viszonyunk. Észrevettem rajtad a JÓ értelemben vett másságot.

Bizony hosszú az út "hazáig" oda is bissza is. Mégis úgy gondolom sokak a "pokoltól" való félelmük okán rettegik a halált. Van is miért, hiszen Õk sokak életét teszik pokollá földi életükben ezért rettegnek. Akkor és ott nincs ügyvéd ki az általuk, "pénzért vett" igazságot javukra fordítja. Nincs bíró kit meg lehet "kenni" s njncs is ellen peres fél. Van viszont a rettegés a tudat, hogy ott a Világ pénze nem elég "aljasságaik kissebítésére" mert mind-mind haszontalan mint Õ maguk földi élete volt. S vigyor a kaján arcukra fagy utolsó sóhajukkal eggyüt. Úgy mennek el ahogy éltek, magányosan lélekben kiüresedve s bárgyú tekintetük a semmibe réved oda ahova eddig is valók voltak.
Azok kik tettek is valamit másokért nem baksist remélve, nem lesve hálálkodó szavakat azok ekkor is nyugodtan mennek el merr tudják nem.éltek hiába. Keserû és gonosz is a halál, de sok esetben az egyetlen igazság.
S vannak ki már éltükben holtak õk a lelketlen cselvetõk kik a maguk."igazságának okán sorra követik el gazságaikat" Õk az ügyvédeik és hason szõrû csádjuk rokonaik "üdvöskéi" kiknek egyszer
mutatnak"utat" de többször nem, vagy élnek vele, vagy róla letérve örökre kárhozottak lesznek.

Ghymes: Babám dalszöveg

Félelembõl Égbe sírni nincs idõ ma már,
Hisz Északról is kattan a zár ezred éve már

Szép szemet ha hagysz bekötni hol a holdsugár,
Hisz Északról is kattan a zár ezred éve már

Egy pofonra újat kérni nincs idõ ma már,
Hisz Délfelõl is kattan a zár ezred éve már

Ajkakat ha hagysz befogni csöndbe jár halál,
Hisz Délfelõl is kattan a zár ezred éve már

Kést szívébe úgy, úgy
Kést szívébe úgy, úgy
Kést szívébe úgy, úgy, úgy
Kést szívébe úgy lökik
Édesen megölelik
Ne sikoltson én magyar babám
Babám,
Babám

Könnyt vizelve esdekelni nincs idõ ma már,
Hisz Napkeletrõl kattan a zár ezred éve már

Szárnyakat ha hagysz lekötni nem szabad madár
Hisz Napkeletrõl kattan a zár ezred éve már

Kést szívébe úgy, úgy
Kést szívébe úgy, úgy
Kést szívébe úgy, úgy, úgy
Kést szívébe úgy döfik
Édesen megölelik
Ne sikoltson én magyar babám
Eltemetni nem fogom
Hátha éled csókomon
Égbe bújjon én magyar babám
Hazám
Azám

Puszta létre sincs bocsánat, erre sincs szabály
Hisz Napnyugatról kattan a zár ezred éve már

Marha szarván szíved szárad, felmutat ma már
Hisz Napnyugatról kattan a zár ezred éve már

Kést szívébe úgy, úgy
Kést szívébe úgy, úgy
Kést szívébe úgy, úgy, úgy
Kést szívébe úgy lökik
Édesen megölelik
Ne sikoltson én magyar babám
Eltemetni nem fogom
Hátha éled csókomon
Égbe bújjon én magyar babám
Hazám
Azám

Kedves Talpi,

azt írod, hogy vannak akik már életükben holtak, a Nagykönyv meg ezt úgy írja: "Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy." Ezek a látszatéléletek. A mintha-élet, a látszatélet fenntartása sok mocskos dologgal jár együtt. A látszatélet önmagában szennyez, hiszen gyakran abban keresi az örömet, a megelégedettséget, ami távol áll az élet valódi forrásától. Fel tud mutatni sok mindent, amit szerzett, gyûjtött, nevet szerzett magának, tisztséget is, de belül valójában halott. Lehet, hogy tudatában van ennek a látszat, és a valóság között feszülõ ellentétnek, ennek a képmutatásnak, legtöbbször meg nem. Egy kisebb vagy nagyobb közösség is élhet ilyen válságos idõket. Nem is lehet tudni, mi lesz belõle, él-e, vagy meghal. Mert most halálos beteg. Élõhalott! Ha körülnézünk, sok példát látunk erre. Arra azért vigyáznunk kell, hogy ne csak ítélkezzünk, hanem saját magunkkal kezdjük a lélekbányász munkát. Megint a Nagykönyv megfogalmazása:"a betû megöl, a Lélek pedig megelevenít, hogyan mondhatod felebarátodnak: Hadd, vegyem ki a szemedbõl a szálkát! Holott a tulajdon szemedben gerenda van."

http://www.rovasoldal.eoldal.hu/cikke...pokol.html

[quote]Alakváltó Jézusról ír egy 1200 éves egyiptomi szöveg

http://ujvilagtudat.blogspot.ro/2013/...-eves.html

örökkezdõ51
Nem keresem"más szemében a szálkát" tudva, hogy nem tisztem. " Ne ítélj, hogy ne ítéltess". Viszont, azt, hogy valaki, folyamatosan, más szemébe, s másokat felhassználva, "gerendát" igyekszik dugdosni a szemedbe, no azt nehezen tûröm.
Ugyanis, akkor ha valaki hibázik, az még nem "cvétekÍ", de ha valaki, folyamatosan vétkeziok, s másokat hibáztat ezért, az szerintem már igen megközelíti, a "szálka készítõ üzuemet". Tudod, nem nagyon fûlik fogam ahhoz, hpogy, egyenlõre megírjam, mi az, mi a "fatelep tulajdonos" közelségérem adna lokot, hogy tudjátok, ki is az. Viszont, ma ismét volt egy érdekes sztori, vagyis, magyarosan, esemény, ami okán, talán mégis meg kellene írnom, ha nem is névvel, azt a Világ rengetõ aljasságot, ami velem megesett. /Nem vagyok egyedül ezzel a jelenséggel, mert van benne más is, sajnos/ mégis azt mondom, hogy az a szög, kibújjon, azért csak meg kell egyszer rázni a zsákot. Tudom, nem lesz kellemes valakinek, de igazából, mi ma a kellemes? Igen, az kellemes, másokat, a Nemzetet megalázni, az azért tevõket, szégyen padra ültetni. Azokat, kik tanítani akarnak, azokat megalázni, ellehetetleníteni, becsapni, meglopni,megkísérelni a tönkre tételét. Ráadásul, pont olyannak, akinek elei, semmit se,m érõ emberek, mert ugyan ezt tették családjuk korábbi állapotával. Ocsmány, önelégült zsidó banda és annak csahosai. Ha ismernéd Õket, arcodról lefagyna a mosoly. Hiszen a szemedbe, kellemesek, nyájaskodók és kiderül, a dolgok, csak látszatilag ilyenek. Hiszen a háttérben valójában mocskos számítók és mindent a szemedre hánynak, amit "segítettek" felhánytorgatják, még akár értékkel is ruházzák fel. Viszont az ajándékba adott dolgokat vetik a szemedre. Arról már nem is beszélve, hogy a segítségben annyira nincs köszönet, hogy folyamatosan attól kell rettegned, mikor ég le valami, vagy származik nagyobb baj a "segítségbõl". Szomorú dolog ez, de akkor kinek is van szálka, s kinek gerenda a szemében? Ha Isten igazi embert segítõ, ezt meg fogja mérni egyszer érdem szerint,. Viszont, én nagyon szeretném, ha ezt a következõ hónap elején tenné, mert akkor nagy szükség lesz rá. Nagyon nagy,mert mint mondja az írás, "ki közülletek a legkisebbnek segít, nekem segít". Nosza Uram, akkor?? Magam igyekszem ezt megvárni, mert nem akarok Isten lenni vagy megjátszani Õt. Megteszi ezt helyettem más, még úgy is, hogy eldönti, "ki mikor és mennyire beteg". Pedig, nem hogy orvosnak, embernek is kevés, sajnos. Mégis engem, s a hozzám hasonlókat gyalázza, ami némileg érthetetlen, de /lelke rajta/ bár az nem igen van egyiknek sem.
szóval, tolvajt kiáltani, annak, ki maga rabló és azok között is a leg
aljasabb, talán mégsem kellene. Mondhatnám, zsidóbb a zsidónál, cigányabb a cigánynál, s mégis a "tisztességest játtsza pedig számára ez olyan távoli, mint Makó-Jeruzsálemtól"