Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Áder: Ha a vizes csatát elveszítjük, a klímaháborút is elbukjuk

BelföldJudapestre gyûltek, hogy fedõtörténet (víz) alatt véglegesítsék a terület és "hatalom" újrafelosztását. Nyugi, ádernek ehhõ csak a nevét kell adni, közünk sincs hozzá. A víz ma a legveszélyeztetettebb erõforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfõn, Budapesten. Hangsúlyozta: megfelelõ mennyiségû és minõségû víz nélkül nincs elegendõ élelmiszer, nincs ipari fejlõdés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.

Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez.

Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá az államfõ. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevõi azért gyûltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra.
Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggõ problémákat, akkor a fenntartható fejlõdési célok sem lesznek elérhetõk.

Ezért össze kell gyûjteni a világban fellelhetõ legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielõbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit – húzta alá, hozzátéve: az idõ sürget.

Az elnök kitért arra, hogy a mezõgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termõföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát.

Áder János köztársasági elnök felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény elsõ napján, 2016. november 28-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést elõállítani, mint mások – mondta Áder János.
Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni.

A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére.

Emellett a klímaváltozás, a belõle adódó vízhiány révén, jelentõsen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelmûen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja – jelentette ki a köztársasági elnök.

Ameenah Gurib-Fakim, Mauritiusi Köztársaság elnöke és Han Szung Szu volt dél-koreai miniszterelnök (b-j) érkezik a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény elsõ napján, 2016. november 28-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Áder János végül David Atterborough-ot idézte: “A földi élet jövõje attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni.




Sokan egyénileg is megtesznek minden tõlük telhetõt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában”.

Thomson: az emberi civilizáció a tét

Peter Thomson, az ENSZ Közgyûlés elnöke szerint a világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet. A párizsi megállapodás fõ célja, hogy az átlagos globális hõmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, ebben képes lesz-e fennmaradni az emberi civilizáció – mondta.

A klímaegyezmény célkitûzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitûzések megvalósítása nélkül az emberiség jövõje van veszélyben – jelentette ki Peter Thomson.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2016. November 28. 18:18:18
Területeket cserélt egymással két európai ország

A békés határmódosításnak praktikus oka volt.

Miközben a világ tele van olyan konfliktusokkal, amelyekben a területek feletti ellenõrzésért harcolnak egymással nemzetek, Hollandia és Belgium hétfõn teljes egyetértésben és békében cserélt el egymással két területet.

Az ügyletnek teljesen praktikus oka volt: a két ország közti határon húzódó Maas folyóban van egy apró félsziget, amely eddig Belgiumhoz tartozott, de csak Hollandiával van szárazföldi kapcsolata. Ezt a területet most megkapták a hollandok, akik cserébe egy másik, közeli területüket adták át Belgiumnak.

A belga külügyminiszter a megállapodás aláírását így kommentálta: „A határokat meg lehet változtatni békés úton is.” (AP)
http://24.hu/kulfold/2016/11/28/terul...ai-orszag/
118 #2 keepfargo
- 2016. November 29. 02:10:23
A vizet meg lehet "kotni" vagy pontosabban szolva meg lehet hosszabbitani a foldi (termofoldi) tartozkodasi (es ezzel a hasznalhatosagi) idejet. Ezt is kitalaltak mar masok, itt most nem kiatalaalom csak kitaalalom, mert van egy gyanum, hogy ezt vagy nem tudja ader, vagy nem akar rola beszelni. ( most a tobbirol nem beszelek)

Fakat kell ultetni korlatlan mennyisegben, megpedig lehetoleg gyumolcsfakat. A fa felszivja, ujraelosztja, mozgatja a vizet, meghosszabbitva annak foldi idejet; a gyumolcs pedig nem egyeb, mint az ember idealis taplaleka, a Nr 1, az abszolut nyero.

Utobbihoz adalek; kb.40 eve is megvan a dan profeta Martinus Thomsen megjelenesenek, akinek tanitasa sajnos leginkabb csak hazajaban terjedt el. (Tehat lehetsz profeta a sajat hazadban (is) Imre, meg mas is, aki odaig eljut.)Martinus-nak magyar forditasa nem is tudom, hogy van-e. Martinus is azt allitja, amit ma, 40 ev utan ujra felfedezett egy amerikai taplalkozasi szagerto: a gyumolcsok a legegeszsegesebb es ezzel a legfontosabb taplalekunk. Miert: mert szinte csak emesztheto reszeik vannak, mert tomeguknek nagyon magas a vizszazaleka (mint az emberi testnek is), es magas a vitamintartalmuk is, sokuk pedig egyeb taplalo elemeket is tartalmaz. Emeszthetoseguk is a legjobb/legkonnyebb.

A fent emlitett szagerto nem olyan regi konyvenek 80/10/10 a cime. Nezzen utana, akit erdekel, hogy miert.

Ha raer, ader is utananezhet, ha nem er ra, nyomja tovabb az eddigi sodert...e latoszog nelkul.
118 #3 keepfargo
- 2016. November 29. 02:30:03
A gyumolcsok atomi szintu rezgeseirol annyit hallottam, hogy minden mas taplalek hasonlo rezgeseinel magasabb (frekvenciaju). (Eljen a "szeretetrezgo" gyumolcson...!)
A leolt allot husanak a megfeleltetheto rezgesszama a nullahoz konvegal (tart)...jo ha tudjuk. (ha jo' tudjuk..)

A lenyeg azonban nem ez, hanem a viz egy masfajta elosztasanak a problemaja: a "geopolitikai". Ez hihetoen nem fog menni a terulet(ek) ujraelosztasa nelkul; ezt eljuk ma-holnap.... ma-honlap.
Orbancek mar pedzegettek a kutadot, de aztan elhallgattak vele. A kerdes nem az, hogy elojonnek-e vele ujra, hanem az hogy mikor. Lehet hogy egyelore eleg az altalanos vizdij, de lehet hogy a jovoben nem lesz eleg (ez sem).

A bekoltozo zsizsik is inni akar majd, a cigok is megisszak a maguket vizbol is, es ok aztan sokasodnak mint a fergek, igy elobb-utobb harc lesz a viz korul, aminek a zsizsik orul - marmint a haborun penzt kereso fajtaja.

Ki sziv majd, ki visz; s kie majd a viz ?! (h)a-mi marad...
329 #4 gutai zub
- 2016. November 29. 07:56:17
"A földi élet jövõje attól függ,............"

2001 szeptember 11 óta az emberiség soha elötte nem látott háborúzásba, fegyverkezésbe, pusztításokba kezdett, mindezt "béke" idõben.
Mivel a terrorizmus elleni háborúk okait primitíven elhazúdják ma is a világ legtöbb országaiban, a világ legtöbb országait ma is ezek a hazug háttér erõk uralják.
(Magyarországot beleértve)

Ha egy átlag ember fel tuná fogni mibe kerül a világon folyó állandó háborúzás, milliárd és milliárd dollár percenként, és milyen méretû a pusztulás, és amig ez történik milyen reménytelen bármilyen kibontakozás.

A mai háborúzás költségei tört részébõl virágos kertet lehetne varázsolni a Szaharából, vissza lehetne ültetni az összes fát Afrikában, stb.

A hazugan ájtatos ádernak inkább azt kellett volna mondani:
valamit nem kellene cselekedni
2 #5 gerry
- 2016. November 29. 08:43:55
A földnek addig nincs jövõje ameddig ki nem irtják rajta az emberiséget...

http://www.postaimre.net/video/war_do...eszlet.wmv
329 #6 gutai zub
- 2016. November 29. 10:14:13
Gerry,

"A földnek addig nincs jövõje ameddig ki nem irtják az emberiséget"

Ez annyira provokatív, felháborító, annyira megbántja a szép lelkek önérzetét, annyira ellent mond a vallások, és az áltudomány összes érvei ellen, és annyira, annyira:
Igaz!
118 #7 keepfargo
- 2016. November 29. 10:46:55
Ne becsuljuk le Geat, se a kornyezetet, ami nemcsak a Naprendszer annal egy kicsit tobb. Ha Gea ugymond "belatja" hogy ez is egy zsakutca volt, a' la Dinoszaurusz-projekt, le leszunk soporve.
En emiatt nem aggodom, vagy inkabb nem emiatt aggodom.
Inkabb amiatt, hogy mint meg nehanyan e honlapon rajtam kivul, nem erjuk meg mar a "paradigma-valtast", vagy mondjuk; "megvilagosodast".

(Hacsak a "rugalmas ido" nem segit be...)
329 #8 gutai zub
- 2016. November 29. 11:11:56
Keepfargo,

Te közel jársz.......

A mai világban, e honlapon, vagy bárhol, az igazság kimondása, közlése, megközelítése:
felér egy hõstettel

Ha ezt megérjük, már megérte................
154 #9 kakas
- 2016. November 29. 11:18:44
67.media.tumblr.com/f0c6a8403119c8416b64274314312d82/tumblr_ofepkaA6561t1ck2lo1_1280.jpg
2 #10 gerry
- 2016. November 29. 13:52:10
...ha meg sört isztok akkor komlói bányásszá fogtok változni!s_hee

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.05 masodperc
337,461 egyedi latogato