Egyház? Megítélés? Keresztény és még értelmiség is? Nos a papi tanodák zömében olyan fos a tanár anyag, hogy bátran nevezhetõ sz@rnak is és a fejétõl bûzlik a sok rossz buzi. Ideje lenne már egy jó nagy "keresztényirtásnak" is. Jót tenne a hitnek! Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke Az idõk jelei címû vitaanyagot bemutató konferencián az Olasz Kultúrintézetben 2015. október 30-án „Ha nem foglalunk állást közéleti ügyekben, akkor tovább rontunk az egyház megítélésén, ami így is rendkívül rossz”, fogalmaz a belvárosi katolikus plébános a Népszabadságnak adott interjújában.

A korábbi, markánsan kormánypárti kijelentéseit követõen a minap a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Olasz Intézetben tartott konferenciáján Osztie Zoltán belvárosi plébános éles beszédet intézett hallgatóságához, amelyben amellett, hogy a papok képzetlenségére és a plébániarendszer fenntarthatatlanságára utalt, részletesen megindokolta, miért nem tilos, hanem egyenesen szükséges és üdvös volna a papoknak a közélet kérdéseibe beleszólni. A Népszabadság szerdai számában adott interjújában ezt követõen azt is mondta, „nem leszek fideszes pártkatona”.
Nem képesek megszólalni a fiatalabb papok

Osztie Zoltán atya a lapnak a papok „állapotáról” szólva kifejtette, nem általánosítana, de szép számmal vannak „fõleg idõsebb kollégák”, akik „hõsiesen végzik a dolgukat”, a gondok viszont kulminálódnak, amikor õk kidõlnek a sorból. A fiatalabb korosztály bajainak egyik forrása szerinte a paphiány, a másik az ezzel összefüggésben lévõ, kiheverhetetlen minõségi személyi veszteségek, amit a szocializmus évtizedekben szenvedett el az egyház az állományt tekintve.

– A bajok forrása az is, hogy azok a fiatalok, akik megkezdik papi hivatásukat, már nem tartoznak a csúcsértelmiséghez. Nem is mernek értelmiségi párbeszédet folytatni, mert nincsenek olyan szinten – szögezte le Osztie Zoltán, aki szerint a képzést át kellene strukturálni, hogy a teológiai tudáson túl a papok felkészültsége megfeleljen a kor igényeinek. Megengedhetetlennek tartja, hogy egy pap ne legyen képes megszólalni, „ha mikrofont dugnak az orra alá. Vagy ne tudjon megírni egy cikket”, ha arra van szükség.

A plébániai rendszerrõl megjegyezte, hogy azt sürgõsen át kell alakítani úgy, hogy az ne táptalaja legyen a plébánosok elmagányosodásának. Ehhez helyi és felsõbb szinten is stratégiaalkotásra van szükség.
Iránytû a jobboldali kormányoknak
Orbán Viktor mintegy negyvenperces elõadásában reagált az elõtte felszólalókra is, így például az egyház stratégiáját hiányoló Osztie Zoltánnak, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének szavaira. A kormányfõ úgy fogalmazott: most, hogy Veres Andrást megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, lesz stratégia, de nem biztos benne, hogy abban lesz köszönet a kormánynak. Az idõk jelei címû vitaanyagról a miniszterelnök azt mondta, a dokumentum joggal aspirálhat arra, hogy a következõ tíz év – reményei szerint jobboldali – kormányainak iránytûje legyen. Az Olasz Kultúrintézetben, az Országgyûlés Képviselõházának 1865 és 1902 között otthont adó épületben bemutatott vitaanyagban keresztény értelmiségiek értékelik a magyar valóságot, utat mutatnak a társadalomnak, számba veszik az eredményeket, de kritikát is gyakorolnak és javaslatokat tesznek.

Arra reagálva, hogy az Olasz Intézetben tartott rendezvényen Orbán Viktor is felszólalt (lásd keretes írásunkat), és mintha üdvözölte volna, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia élén Veres András váltotta az eddig elnöklõ Erdõ Pétert, azt mondta, nem hinné, hogy a miniszterelnök össze akarja ugrasztani a két fõpapot, „ugyanakkor Orbán Viktor minden bizonnyal jól emlékszik azokra az idõkre, amikor Veres András a püspöki kar titkára volt, és meglehetõsen élénk érdeklõdést mutatott a közélet iránt”.
Miért kéne a templomba zárkózni?

Ezzel kapcsolatban megjegyezte még, az egyháznak nem a templomba zárkózó, imádkozó emberek sokaságának kell lennie.

– Ha befolyásolni akarjuk az eseményeket, akkor meg kell szólalnunk. Máskülönben csak magunkat tehetjük felelõssé, ha nem úgy alakulnak a dolgok az országban, ahogyan helyesnek tartjuk. Ha nem foglalunk állást közéleti ügyekben, akkor tovább rontunk az egyház megítélésén, ami így is rendkívül rossz. Igenis politizálni kell. (…) Természetesen nem pártpolitikai elkötelezettségrõl beszélek. Sosem leszek fideszes pártkatona – szögezte Le Osztie Zoltán.
Link