Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!

BelföldBírom ezt a nagy "ünneplést". Az idõjárást meghaarpolták, ez rendben van. Nem esik le, hogy a magyar mindig el lett picsázva, amikor "nemzeti ünnepel". Primitív egy buta népség ez. Zsidó-csicska. Tegye fel a kezét, aki nem így gondolja!
A világ addig megszokott rendje beleremegett, amikor 1956. október 23-án „egy nép azt mondta, elég volt”! Ez történt hatvanegy évvel ezelõtt. Korrepetálás.

Magyarországot a totális háborús pusztítás után az 1947-es párizsi békeszerzõdés megfosztotta a visszaszerzett területektõl, és brutális jóvátétel fizetésére kötelezte. Miközben pedig az emberek szó szerint két kezükkel építették újjá az országot, a történelem újabb súlyos ítéletet mondott a fejükre: a náci megszállást szovjet tankok váltották fel, a nyilas rémuralom után kommunista diktatúra következett.

Nem lehetett sokáig bírni. A tûz 1956. október 23-án lobbant fel, természetesen nem elõzmények nélkül.
A Bem-szobornál kezdõdött

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán, 1956 februárjában Hruscsov erõteljesen bírálta Sztálint, és megkezdte a Szovjetunió és a szocialista blokk desztalinizációját. Az irányváltás következtében nyáron ismét megbukott Rákosi, Poznanban pedig munkásfelkelés tört ki. A lengyelekkel szimpatizáló magyar társadalomban egyre nõtt a feszültség, amit csak szított, hogy a megszálló szovjet csapatok Ausztria semlegessé nyilvánítása után is maradtak az országban. Addig ugyanis az volt a hivatalos verzió, hogy a Vörös Hadsereg csak az osztrák területekkel való kapcsolattartás miatt idõzik hazánkban.

Az enyhülés jele volt, hogy rehabilitálták, majd október 6-án újratemették Rajk Lászlót és társait, az esemény kapcsán kétszázezren tüntettek a rendszer ellen. Szegeden október 16-án megalakult a Magyar Egyetemisták és Fõiskolások Szövetsége (MEFESZ), amely 20-án tíz pontban rögzítette követeléseit.

Amikor október 19-én Lengyelországban újabb felkelés tört ki, amire Moszkva fegyveres beavatkozással fenyegetõzött, a hazai reformellenzék itthon is mozgásba lendült. A MEFESZ 22-én országos gyûlést tartott a Mûegyetemen, ahol követeléseiket immár 16 pontba foglalták, és megállapodtak, másnap délután három órakor demonstrációt tartanak a budapesti Bem-szobornál.

Október 23-án a rádió hírt adott a magyar diákok lengyelbarát rokonszenvtüntetésérõl, és beszámolt róla a legnagyobb példányszámú napilap, a Szabad Nép is. Az újság vezércikkében – némileg finomítva – a 16 pontot is közölte, valamint a Magyar Írószövetség közleményét, amelyben üdvözölte a lengyelországi változásokat. A diákok széthordták az egyetemekre és a fõiskolákra a 16 pontot, számos diákszervezet jelezte, csatlakozik a délutáni tüntetéshez.

A Magyar Dolgozók Pártja heves viták után úgy döntött, betiltja a tüntetést – ezt délben bemondták a rádióban is -, de nem ad ki tûzparancsot.
Százezrek mentek utcára

Az eseményeket viszont ekkor már nem lehetett megállítani. Ezt felismerve a kommunista vezetés meghátrált: mégiscsak engedélyezte a tüntetést, és felhívta a fõvárosi tagszervezeteket, vegyenek részt, próbálják az eseményeket megfelelõ mederben tartani. Közben az ÁVH megerõsítette a fegyveres õrséget a rádiónál, illetve Budapest stratégiai pontjain.

Az egyetemisták fél háromkor indultak a Mûegyetemtõl, háromra értek Petõfi szobrához a Március 15. térre. Itt már 10-15 ezer ember dörögte a refrént az ifjú Sinkovits Imrével:

A magyarok istenére/Esküszünk,/Esküszünk, hogy rabok tovább/Nem leszünk!

Felolvasták a 16 pontot, majd a Kossuth Lajos utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagykörút – Margit híd útvonalon érkeztek meg a Bem-szoborhoz. Útközben a délelõtti munkából hazatérõ munkások tömegei csatlakoztak hozzájuk, egyszerû járókelõk, akiket elsodort a pillanat. Budára már mintegy 50 ezres tömeg érkezett.

Az emberek szélesre tárt ablakokon kihajolva integettek, magyar zászlókat tûztek ki, amelyekbõl kivágták a gyûlölt Rákosi-címert: megszületett a forradalom jelképe.

A házak között pedig, végig a belvároson zúgtak a jelszavak:

Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!
Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe!
Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!
Függetlenség, szabadság!
Aki Magyar, velünk tart!
Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!
Ruszkik haza, ruszkik haza!
Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe!
Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!
Szabadságra szavazunk, Kossuth-címert akarunk!
Szovjet sereg menjen haza, Sztálin-szobrot vigye haza!

A Bem téren Sinkovits ismét a Nemzeti Dalt szavalta, a diákok megismételték 16 pontba szedett követeléseiket, Veres Péter, az Írószövetség elnöke pedig felolvasta a szervezet kiáltványát:

Nagy Imrét miniszterelnöknek;
a Szovjetuniótól független, nemzeti politika, demokratikus közélet;
az erõszakos mezõgazdasági kollektivizáció leállítása;
szabad parlamenti választások;
a gyárak irányítását adják a munkástanácsok kezébe.

A tömeg percrõl-percre nõtt, itt már világossá vált, ezek az emberek nem fognak este békével hazamenni. Sok katona is csatlakozott, letépték egyenruhájukról a vörös csillagot. A Bem térrõl már körülbelül 200 ezer ember indult Pestre.

„Hazát akar, szabadságot akar”

Andrássy Gyula unokája, Pallavicini-Andrássy Borbála írja:

Tömegek és tömegek, zárt sorokban, sokan karonfogva, ragyogó arccal, fegyvertelenül. […] Gyökértelen, hazátlan, istentelen, téves eszméket hirdetõk kezében gyúrt ifjúság, amely megtalálta önmagát, amelynek õsi vére felszabadította gúzsba kötött tagjait. Hazát akar, Szabadságot akar, élni akar, és azért halni is kész.

Kora este, 17-18 óra körül érkeztek a Parlament elé, ahol százezrek követelték Nagy Imrét. Õ végül 21 órakor jelent meg az Országház erkélyén: rutinszerûen az „Elvtársak! ” megszólítással kezdett, mire a tömeg felhördült. „Barátaim! ” – folytatta a politikus. Egy másik csoport a Városligetbe ment, este tíz órára nagy nehezen ledöntötte Sztálin óriási szobrát – darabokra szedték, fejét a Blaha Lujza térre vitték és egy zsákutca-táblát akasztottak rá.

A harmadik csoport pedig a rádió épületéhez tartott, hogy beolvastassa a demonstrálók követeléseit.

Az éterben azonban este 8-kor Gerõ Ernõ szólalt meg, aki nacionalista, soviniszta tüntetésrõl beszélt, elzárkózott minden követeléstõl, és önmagát nevezte a reformok letéteményesének, és kemény megtorlást helyezett kilátásba. Ezzel pedig elszabadult a pokol.

Az épület õrzésére kirendelt katonák megpróbálták feloszlatni a többezres tömeget, majd kompromisszumot ajánlottak. Kiküldtek egy közvetítõkocsit, hogy akkor legyen, olvassák be, amit akarnak. Csakhogy ez átverés volt, a berendezés nem mûködött – innentõl kezdve csak idõ kérdése volt az erõszak.

Az elsõ lövés tíz óra körül dördült el. Eddigre a tüntetõknél is megjelentek a fegyverek, az ellenük kirendelt katonák egy része is “átállt”: letépte magáról a vörös csillagot, szétosztotta fegyvereit.

Megkezdõdött a Bródy Sándor utcai épület ostroma, Budapesten kitört a forradalom.

Az MDP Központi vezetõsége az éjszakai hírek alapján szovjet segítséget kért, a Vörös Hadsereg alakulatai október 24-én hajnalban bevonultak Budapestre, és több ponton összecsaptak a felkelõkkel.
Link

Hozzaszolasok

329 #1 gutai zub
- 2017. October 23. 11:21:45
"False Flag"

Hogyan lehet értékelni 2017 ben 1956 eseményeit?

1955 ben a Szovjet Hadseregnek a megállapodások szerint, ki kellett vonulnia Ausztriából.
A hihetetlenül felduzzadó magyar zsidóság helyzetét és hatalmát féltve, amelyet az orosz szovjet katonaság terrorista jelenlétére alapozott kérdésessé vált.
De volt egy ügyes kibúvó!
Ha egy náci, fasiszta, antiszemita, nyílas, stb. mozgalom kirobban, a derék szovjet hadsereg maradhat.
és, láss csodát, jól idõzitve, a balekokat jól felhasználva, meg is történt.

2017 ben, miután totálisan konszolidálták hatalmukat az agymosott, legatyásodott, elhízott lakosságon, lehet ünnepelni, szajkózni a leg otrombább hazugságokat.

Éljen a fase flag 1956 os forradalom..............
267 #2 Perle
- 2017. October 23. 14:13:25
Egyetlen 56-os elelmzésben sem említik a nyugati propaganda szerepét a forradalom kirobbantásában és azt sem, hogy annak gyõzelemre segítéséhez az amerikai kormány semmilyen segítséget sem nyújtott. Igaz, jött tõlük késõbb neylon ruhákból, esetleg tejporból álló segélycsomag valamit a megjelent a hazai földön egy addig ismeretlen, gyömölcsfák levelét lezabáló 3-4 cm-es hernyó és krumpli bogár is.

Egy dolgot a mai naoig még senki sem magyarázott meg: Hogyan, kítõl került a 13-14 éves gyerekek kezébe fegyver?
Nem egy archív felvételen láthatók ilyen korú fiatalok fegyverrel, késõbb holtan.
56 #3 Galagonya
- 2017. October 23. 16:37:52
1956 egy elõre megtervezett dolog volt. Egy régi újságíró ismerõsöm mesélte anno, hogy a forradalom elõtt fél évvel Berlinben volt, és egy magas rangú katonai személy mondta neki, hogy fél év múlva balhé lesz Magyarországon. Elõre megszervezett volt 56, hogy indok legyen a Szovjet csapatok bevonulásához és itt maradásához. Amerika meg már jóval korábban megegyezett az orosszal, hogy az orosz nem szól bele Szuezbe, az USA meg hagyja Magyarországot az orosznak.
329 #4 gutai zub
- 2017. October 23. 16:56:31
Galagonya,

Jól vagy informálva.

De mivel amerika se az ura magának, érdekeinek, így sajnos mi se az oroszoknak maradtunk.............

Mert hol van szovjet orosz elnyomás, vörös hadsereg, kommunizmus és a tavalyi hó?
Kun béla unokái viszont maradtak...............
267 #5 Perle
- 2017. October 23. 16:56:53
Szovjet megszállási övezet volt Magyarország, ahhoz nem kellett forradalom, hogy itt maradjanak a katonák.
A balhét azért is jósolhatta a magas rangú katonatiszt, mert Rákosiék halálra nyomorgatták a népet, nagy volt a feszütlség a háború által szétrombolt országban. Vidéken is alig volt mit enni a kötelezõ termény és állatállomány beszolgáltatása miatt.
A Tanu címû film jól érzékelti ezt a helyzetet. Az újabb megemlékezésekben lassan eltörpül a nép nyomora 1956-ot megelõzõen, lassan már csak szovjet ellenes felkelésként értékelik a forrdalomat.

Éppen az elõbb olvastam a miniszterelnök beszédét a " Márciusban újrakezdük" említésével, amit elorozott a forradalom utáni idõkbõl, azoktól, akik nem nyugodtak bele a forradalom leverésébe. Ezt a mondatot nem õ találta ki.
Emlékszem még élénken, hogy a forradalom leverése után még sokáig üdvözölték egymást a magyar emberek azzal, hogy:

-Nincs rossz hordó. mire a válasz:
-Nem kell Kádár! Márciusban újrakezdjük.
329 #6 gutai zub
- 2017. October 23. 17:26:09
Perle,

"ahhoz nem kellett forradalom, hogy itt maradjanak..."?

Ennek légyszi nézzél utána.(katonai jelenlétrõl van szó)
Az eredeti marxista mozgalom már nem volt elég "forradalmi" a cionista amerikai háttér hatalomnak.

A szovjet és amerikai hidegháború bármilyen mesterkélt is volt, az amerikai cionista egyeduralommal végzõdött.

Az, hogy a magyar zsidóságnak szüksége volt a szovjet jelenlétre Magyarországon, csak menjél ki a Parlament elé, a Szabadság térre, és nézd meg a szovjet emlékmûvet!
Ma is ott van .(páratlanul a volt kommunista országokban).....................
116 #7 livia
- 2017. October 23. 18:39:30
No, meg ma is elmosta az esõ a népharagot. Jó éjszakát mindenkinek!
99 #8 MORMOTA1968
- 2017. October 23. 19:00:55
Valahol, talán a Luzsénszky féle Talmudban olvastam, hogy a gójokat kötelezni kell, hogy minden gyászos történelmi eseményt népükkel kapcsolatban megünnepeljék. És milyen érdekes, hogy minden úgynevezett (nemzeti ünnepünk) egy ilyen gyászos eseményrõl szól. Persze a "Pozsonyi csatából és más történelmi gyõzelmünkbõl soha nem lesz nemzeti ünnep! Csak az olyanokból, amelyek tragédiát jelentenek népünkre, nemzetünkre nézve. Mint például az államalapítás, mikor Vajk elárulta saját népét, vallását, történelmét. Késõbb ezért szentté avatták. 1956-ról ki tudja miért az ukrajnai polgárháború kirobbantása jut az eszembe. Persze az is igaz, hogy a végtelenségig nem lehetett tûrni azt a népnyúzást, amit Rákosiék csináltak a magyarsággal, de ez a forradalom akkor is cionista-komcsi érdekek mentén elõre megtervezett és kivitelezett akció volt. Már a csapból is az 1956-os események folynak. Vajon miért foglalkoznak annyit ezzel az egy történelmi eseménnyel, ráadásul pont azok, akik akkoriban, vagy késõbb KISZ titkárként, vagy párt tagként erõsítették a kommunista érdekeket? Ez azért kicsit durva, szerintem! Most is épp elég okunk lenne fellázadni a befogadott vagy inkább beszivárgó elnyomóink ellen, még sem lázad fel az idézõjelbe tett (nép) talán mert a több párt rendszer, média, sajtó és egyebek jól végzik dolgukat és mert mindenki olyan elfoglalt, hogy valahogy még egy ideig fennmaradhasson a felszínen, két kapálódzás és néhány slukk lélegzetvétel között. Vagy mert nehéz rávenni Jahve áldozati báránykáit egy újabb lázadásra. Mert ugye sokaknak azért még mindig nagyon jó dolga van, bár a többségnek nem. Ma már azért nem annyira egyszerû egy ilyen forradalmat kirobbantani, véletlenül az utcán felejtve pár teherautónyi
lõfegyvert és hozzávaló lõszert. Azért még találnának bõven balekokat egy ilyen külföldrõl megszervezett akcióhoz és a hazai gladio is alig várja, hogy akcióba lendülhessen, mint pár éve Ukrajnában az ottani csapatuk. Itt még eltelhet jó pár évtized, míg eléggé rossz lesz a legtöbb goj számára itt élni, addig meg lehet választani jobb meg bal oldali pártok között, akik idõrõl idõre nevet váltva, de ugyanazokból fog állni. Az oktatás, ami meg tudjuk kiknek a kezében van, gondoskodni fog róla, hogy a következõ generációk is elég sötétek legyenek ahhoz szellemi szinten, hogy még nagyon sokáig eszébe se jusson a magyarnak fellázadni parazitái ellen.
99 #9 MORMOTA1968
- 2017. October 23. 19:06:17
Kedves Livia! Rendelésre jött esõ ez, szerintem.
3 #10 Enid
- 2017. October 24. 07:22:17
Mormota! Kinn all, hogy mit unnepelek es mikor?!

Magamon.

...es ez az egyetlen melto megemlekezes/tanulsag.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.07 masodperc
337,173 egyedi latogato