Akkor húzzatok bele mocskok! A legtöbb 50 éves magyar férfi használhatatlan és hívható ugyan, csak inkább bajnak való, mint bajnoknak. Benkõ Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyûlésnek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatot.

Ötven éves korig lesznek behívhatóak a hadseregbe a magyar férfiak

A több törvény módosításáról szóló javaslat többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik, de a szervezeti átalakításokon túl rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, valamint bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát.

A javaslat elfogadása esetén január elsejével lép hatályba. Benkõ Tibor kiemelte, az új típusú kihívások szükségessé teszik az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését.

A javaslat a Honvéd Vezérkar Honvédelmi Minisztériumból történõ kiszervezésével összefüggésben meghatározza az új irányítási és vezetési rend közjogi kereteit. Ennek lényege, hogy a miniszter csak irányítaná a Magyar Honvédséget, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig vezetné.

Ezzel elválna az irányítás és a vezetés, a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválna a HM-bõl, a Magyar Honvédség felsõ szintû vezetõ szerveként önálló honvédségi szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek nyomán a HM nem lenne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként mûködne, és a miniszter irányítást gyakorolna a Magyar Honvédség felett.

A kiképzett tartalékos állományt pedig kibõvítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítõ férfiakkal.

Ezen felül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével, valamint részükre pótlék megállapíthatóságának törvényi megalapozásával kívánják ösztönözni.

A javaslat rögzíti azt is, hogy a honvédelmi bírság jogintézményével kívánják a “jogkövetõ magatartásra sarkallni” a honvédelmi adatkezelésben érintetteket. A honvédelmi bírság kiszabására például a törvényjavaslatban nevesített honvédelmi feladatok végrehajtásának elmulasztásával, késedelmes teljesítésével összefüggésben a fõvárosi és a megyei kormányhivatal lenne jogosult.

A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemzõ, a születésszám csökkenésébõl adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítõleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.

Benkõ Tibor kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években jelentõsen megváltozott biztonsági környezetben az új típusú kihívások egyértelmûen szükségessé tették az államok védelmi szabályozásának újragondolását.

Mint kifejtette, az elmúlt években új jelenségek jelentek meg – mint például a hibrid hadviselés – amelyek kihasználják az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeit.

Ezért szükséges, hogy Magyarország is felkészüljön az új típusú „szürke zónás” kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejû, szélesebb körû, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.

A javaslat tartalmazza többek között a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét, az úgynevezett kirendelés intézményének megteremtését.

A szervezeti átalakítással összefüggésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott.
Link