'Szia Imre!
Ahogy megbeszéltük fosbukon, igyekszem összeszedni az álomban tapasztaltakat. Nem egyszerû, mert nem szokványos álom volt. Ahogy tisztáztuk is, bennem eddig ellenkezõ kép alakult ki a putyin szerepérõl ebben az egész színjátékban. Bár ahogy most beleolvastam az itteni csevegésbe, lehet hogy nem csak bennem? :) No de, térjek a lényegre... Igyekszem nagyon reálisan visszaadni a tapasztaltakat.
Én most egy kétgyermekes , 34 éves asszony volnék, katona férjjel , ennek megfelelõ háttérrel. Álmomban egy 25 körüli egyedülálló nõ voltam. A szüleimmel, öcsém nem szerepelt az álomban, kirándulni készültünk valahova. Nem velük éltem, egy megbeszélt helyen találkoztunk indulás elõtt. Õk már ott voltak amikor én megérkeztem egyedül, és közöltem hogy ezen remek alkalommal bemutatnám az új pasimat, és jó lenne ha megismerkednének a kirándulás alkalmával. Majd belépett az étterem ajtaján Putyin :D Még álmomban is meglepõdtem, hogy õ az új pasim? Bemutatkoztak, kedvesen csacsogtak kicsit, majd indulásra készültünk. A kirándulás helyszíne végig nem volt megnevezve. Az érzelmi szálban az volt a vicces, hogy bár mind tudtuk hogy Putyin kicsoda, a szüleim nem voltak annyira meglepve mint én.. végig azt éreztem hogy ez mind igaz, mégsem jelennek meg bennem érzelmek, amik elvárhatóak lennének ilyen alkalmakkor. Sem a szerelem, sem semmi. Csak a tudata annak hogy õ a pasim, és bízom benne.. érzelem mentesen... Induláskor közölte, vagy inkább felvetette, hogy mivel én nagyon szeretem a nagy motorokat, mi ketten mehetnénk azzal, és a szüleim követhetnének minket kocsival, csak hogy jobban élvezzem a kirándulást. Így is lett. Elindultunk, teljesen semleges idõjárás és táj... Egyetlen mozzanat volt út közben, ami az egész álomra is igaz volt. Maga a tény hogy õ és én egy pár vagyunk, nem jelent meg semmiben, kivéve egy mozzanatot a motoron. Ahogy átöleltem motorozás közben, mint ahogy ez ugye egy utasnál szokás, egyszer csak megfogta a kezemet, és megcsókolta a kézfejemet. Ez volt a legintimebb dolog köztünk az álom során..de ez sem váltott ki belõlem különösebb érzelmet, inkább szintén meglepõdést. Megérkeztünk a kirándulás helyszínére. Ez a hely különös, mert elõzõleg álmodtam ugyan itt. Ezt most le kell írjam gyorsban, mert azt hiszem fontos. A helyszín egy hibrid hely volt... hatalmas épület, egyik nézetbõl a semmi közepén, másik szemszögbõl egy hatalmas város szívében.. amolyan álombéli képváltás :) És amiért hibridnek nevezem? Középen egy óriási, nagyon modern üveg torony.. csodaszép, hatalmas... egyik oldalán egy épület ami félig volt a felszínen, de egy õrületesen nagy metró alapútba torkollott, ami kombinálva volt bevásárló központtal meg az alagutakban boltokkal, kb mint a nyugati aluljárója pesten, csak 10x akkora... a másik oldalán az üveg toronynak egy barokk stílusú hatalmas épület, ami belül is hordozta a barokkos jegyeket.. hatalmas bálterem, rengeteg szoba, a díszítés pazar, részemrõl túlzóan pazar is. Szóval több kort ötvözött. Ebben az épületben elõzõleg, kb 2 hónappal korábban álmodtam. Akkor az egész álom egy menekülés volt.. csak ki innen bármi áron.. kalandos, félelemmel teli álom volt az, amibõl nem volt kiút... Szóval Putyinnal az új pasimmal, meg a szüleimmel megérkeztünk ide.. álmomban is tudtam hogy legutóbb én innen menekültem, teljesen képben voltam az elõzõ álommal, viszont most nem volt bennem félelem. Érdekes kép volt amikor beléptünk a bejáraton. A monumentális épülethez képest egy nagyon szerény, mondhatni ósdi kis ajtón mentünk be. Olyan volt a hangulata mint egy zugkocsma, vagy valami nagyon fos hely :) Egyetlen ócska asztal volt a bejárat mellett, mögötte egy fickó ült. Putyin mondta nekünk hogy vesz belépõ jegyet, majd õ intézi. Odaszólt félvállról a fickónak(a fickó láthatóan ismerte, és az egész úgy tûnt, mintha inkább a jelszót mondta volna ki), a mondat így hangzott: "Kérek egy sört" Erre benyúlt a farmerje zsebébe és kihalászott egy marék pénzérmét. Kitárta a tenyerét, és négy db. fura állagú fém pénzt szedett ki a többi közül( ezek az érmék nagyon vékonyak voltak, inkább egy préselt lemezre hajaztak, rajtuk pedig felül körívben a Putyin, alul körívben pedig a Rubel szó szerepelt), amiket átadott nekem és azt mondta: Ezekbõl adj egyet-egyet a szüleidnek, a tiédre és az enyémre pedig vigyázz.. ezzel mindenhová beléphettek majd" Meg is tettem, adtam a szüleimnek, a miénket pedig elraktam. Közben a tenyerembe kerültek egyéb pénzek is. Mondtam neki hogy ezek itt maradtak, visszaadnám, de közben õ valamit a beléptetõ fickóval intézett, így kérte hogy rakjam vissza a zsebébe. Miközben tuszkoltam vissza a zsebébe a pénzeket, néhány a földre hullott.. és akkor láttam meg hogy azok mind papír korongok voltak. Olyan féle, mint amit a kisgyerekek használnak alsóban, azok a játékpénzek.. de ezek még viccesebbek voltak, mert színes filctollal volt rájuk írva hogy 10dollár meg stb.. szóval néhány leesett, én meg le akartam hajolni értük. Erre megfogta kedvesen a karomat , és nevetve annyit mondott: Ugyan már, nehogy fáradj azokért a fecnikért :D " Huhhh.... Képekrõl mesélek, és nyilván te is meg én is tisztában vagyunk pl a pénz ilyetén értéktelenségérõl.. de ezt így álomban megélni nagyon erõs volt. Szóval megvolt a belépés.. onnantól a szüleim nem szerepeltek, és nem is volt túl sok történés. Inkább az érzések amik lényegesek voltak. Az ismerõs helyszín, amiben legutóbb üldözve, félelemben, kilátástalanságban telt a teljes álom, az most egy ismert, vagy ismerhetõ..biztonságot adó, nyugalom szigete volt. A záró kép: Egy belsõ udvarra nézõ folyosó kb 2. vagy 3. emeleti korlátjának támaszkodva álltunk, csodáltuk az udvaron lévõ növényeket, az egész szépségét. Idilli kép. Egyszerre megjelent egy fickó a földszinti udvaron, és magából kikelve üvöltözött nekem. Álomban tudtam hogy ez a fickó az ex pasim. Kiabált, vergõdött, fenyegetõzött.. Putyin érdekes mosollyal rám nézett és ezt kérdezte: Fontos õ neked? Én meg meglepõdve reagáltam hogy annyira nem fontos, de nem kellene bántani. Õ ezt tökéletesen tudomásul vette, és intett a lent lévõ embereinek hogy csitítsák el de ne bántsák. Csakhogy mire az emberei odaértek volna a fickóhoz nyugiban, a pasi egy kis dobozos üdítõhöz hasonló tárgyat dobott felénk a teraszra. Akár engem is eltalálhatott volna, de sajna pont Putyint dobta tökön telibe vele. Nem volt halálos, inkább kellemetlenkedõ. Erre Putyin rám nézett, és szavak nélkül is értettük egymást.. az exemnek az volt az utolsó tette... Nem haragudtam érte, sõt.. teljesen egyet értettem. Ez volt a záró kép. Mesélhetnék még az érzésekrõl amik közben jöttek, de igazából nagyon furcsák és néha ellentmondóak voltak. Eléggé bõ lére eresztettem így is a mondókát :D Nyilván minden csak hasonlat az álmomban, de a fentiek annyira át akarták verni a tudatomon hogy ezt a képformátumot találták megfelelõnek :D Ha van róla véleményed, akkor örömmel fogadom.'