Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Csak magamnak!

GondolatokMég mindig január van, ahogy azt megígértem. Ígérem, holnaptól február lesz, de az idõjárást nem ígérem meg, olyan lesz, amilyet leszállítanak, vagyis teljesen az évszaknak és az égövnek megfelelõ. Már egy hónapja vagyok benne a zinfluenzában, vagy miben. Lehet, hogy ebola, vagy aids, esetleg zika, vagy a tököm se tudja mi ez, de velem együtt mutálódik és zrikál. Mire elmúlik az egyik, jön ugyanaz még egyszer. Lázam viszont nincs, pedig az kötelezõ volt eddig. Na mindegy, ezt biztosan másik törzsbõl tenyésztették a nanolaborban. Az idõjárás pont kedvez nekik.

Végül is az egész család már benne van ebben a nyavalyában, már Marci is belázasodott tegnap. De mirõl is írjak, ha már naplóbejegyzés. Kedves naplóm, tele a hócsukám! Nem kicsit, de nagyon. Sok mindent elkezdtem más színben látni. Árnyaltabban és persze feketébben, ami nem sötét, csak kevésbé világos. No nem a világon zajló – elõre elmondtam mi lesz- események kapcsán, hanem az ún. emberiséggel kapcsolatban. Ezt már leírtam, de emlékeztettem magam, hogy minél jobban megismered az emberiség képviselõit, annál inkább tartózkodsz velük való azonosulástól. Amit mindig is sejtettem valahol, ma már teljes bizonyosság. Én nem tartozom ide, ha az „ide” idetartozik egyáltalán. Bennem más világ van, mûködik, hat. Talán szakmai ártalom, talán szakma nélkül is megártott volna ennyi jó élmény, amivel sikerült magam összeismertetni, de annyit mondhatok, hogy a diagnózisom halálpontos. Éppen ma olvastam egy cikk címét, ami szinkronban van jelenlegi hadiállapotommal. Ha megismered istent: meghalsz, vagy valami ilyen firkászbölcsesség volt megfogalmazva, persze mûvészileg, nehogy valaki komolyan vegye. Pedig ez halálkomoly. Nos, ahogy mai lelkiismeretemmel látom ezt az összeesküdött világunkat, ebben a dimenzióban teljesen lényegtelenné aljasodott motívumok lettek sarokköveivé és ez nem tud változni. Korábban sejtettem, hogy a bölcs azért hallgat el, mert megértette ezt és fölösleges róla beszélni, hisz minden tudat útja ide fog vezetni. De mostanság rá kellett döbbenjek, hogy ez nem így van, illetve gyakorta nincs így. A bölcs azért hallgat, mert amit mondhatna, félelmetes, de leginkább nem szívderengetõ, így megtartja magának és várja, hogy vége legyen, kitöltve addig az idõt valami átmeneti elfoglaltsággal, melynek bármihez lehet köze, csak az „embereket szolgálnihoz” semmi esetre. A bölcs a természete a természet bölcsessége. Tudja, ahogy jött, úgy távozik és minél kevesebb nyomot hagy maga után, annál kevesebbet ártott. Nihil nocere! Ne árts!
Játékszerek, bábok vagyunk szabad akarattal, tudatunk tisztasága a tisztaság tudása és annyit ér, amennyire képesek voltunk tisztába tenni dolgainkat és amit itt igyekeztek belõle mesterségesen lehasítani, azt sikerrel visszaillesztettük a helyére. Persze közben az ember foga csikorog, ökle ökölbe szorul és üvölt is, meg zokog, esetleg beleroggyanva fennhangon vihorászik, de ha nem sikerül összeraknia a tudati kirakóst, úgy mindenképpen célját téveszti földi pályafutása. Szó sincs itt a „jó érzésekrõl” és a köznyelvben elcsépelt „szeretetrõl”. Olyan paradoxonokat és olyan axiómákkal kel dolgoznia és feldolgoznia, amelyekrõl tudományosan nem is értesülhetett és mégis ott van elõtte és benne. Régen sem volt ez könnyebb, de mióta a szabadság, testvériség, egyenlõség idiotizmusa bekódolódott az elmékbe, sokkal nehezebb, mert egyik sem igaz és semmilyen formában, ugyanakkor mindegyik igaz de egészen más dimenzióban. Félre vagyunk vezetve és ez ugye nem lep meg már itt senkit. Háború? Persze az, de egészen más szinten, mint amit egy Kalassal le lehetne rendezni, bár nem elhanyagolható az a tapasztalat sem, de csakis élmény szinten. Gyermekkoromban sokat öltem. Siklókat, békákat madarakat, csúzlival, íjjal, légpuskával. A csirke nyakát érzelmek nélkül metszettem át, a kacsa tarkóját is, a nyulat puszta pusztakézzel, tarkón, hogy vére orrán, száján folyt, mert ebédre kellett. És mindezt ma már szégyellem. Mindegyik állat ártatlan volt, miközben észre sem vettem, hogy mi nem vagyunk azok, s irányítottan, terelten, kisiklatva egy olyan világban élünk, amelyet szándékkal és minden dics nélkül emberszerû állatok „irányítása alatt” pont azt tesszük, amit elvárnak tõlünk. Ma már ezt átlátva csak emberszerûre emelnék teljesen tiszta tudattal és okkal kezet, viszont minden könyörület nélkül, ahogy akkor tettem, amikor nem voltam tudatában, mit is cselekszek. Nem haragból, de nem is bosszúból, hanem szükségszerûségbõl és bölcsességem birtokában. Ettõl sem könnyebb, sem jobb nem lesz senki személyes élete, de ez a kor ezt az elõírást kell, hogy beteljesítse. De mi a probléma? Nos, az igen nagy és sokkal összetettebb, mint amit áthidalhatok magam. Ahogy a gyermekeimnek nem gyûjtök vagyon, nem élhetem az életüket helyettük és nem spórolhatom meg nehézségeiket, mert akkor még ebben a vetített világban se találnak társra, úgy másnak sem mondhatom meg, hogyan jusson el a „világ peremére”, ahonnan vagy leugrik, vagy visszafordul és odarikkant a lemaradóknak: De jó móka! Nézzetek a szakadékba és gondoljatok arra, hogy ti vagyok a legmagasabb hegy csúcsán és innen már nincs feljebb!

Na ott és akkor mindenki eldöntheti, hogy képes-e megbocsájtani „istennek” mindezekért. Szerintem sokan eljutnak erre a pontra, bár nem sokan veszik észre és úgy tesznek, mintha mindez beleilleszkedne tudatuk komfortjába. Õk valószínûleg megbocsájtottak, csak azért, hogy tovább tehessék, amit addig is: a semmit.

A játékszabályok nem tudnak változni, ahogy az „emberi természet” sem képes rá. A bábmesterek ezzel teljesen tisztában vannak és erre épül az egész játék, hókuszpókusz. Talán emlékezetetekben van Madách Az ember tragédiája. Nos, oly kort élünk, ahol tán hasznos útikalauz lehet, bár az „õsbizalom” már elveszett és lényegében a finggal tele biliben markolászunk aranyat kutatva.

Hát akkor mi van most? Mé’, most mi van? Tudja-é valaki? Színház van és a nézõket és a színészeket is toborozzák, hogy még lemehessen egy következõ évad is. És van rá jelentkezõ.

Akartok egy jó tanácsot? Nem? Na mindegy! Elõször is légy õszinte önmagadhoz és másokhoz. Majd vedd észre, hogy mennyire egyedül vagy ezzel és örülj neki, hogy sokan éreznek már hasonlóan, megcsömörlötten az önámítástól és tömjéntelen hazugságtól, ami körül - és belülvesz. Nos, kezdetnek nem rossz lépés, ha túlélted. Ha úgy érzed, belehalsz, inkább hazudj tovább, legalább a látszat kedvéért.

Hozzaszolasok

4 #39 Posta Imre
- 2016. February 02. 15:00:08
Gerry, ha találsz véletlenüldirekt kettõt, egyet tegyé félre belüle nekem. Csak szuvenyír.

Havi két lõfegyvert hagynak el a svájci katonák

Az elmúlt kilenc hónap alatt 18 éles lõfegyvert hagytak el a svájci katonák, amelyeket leggyakrabban tömegközlekedési jármûveken felejtettek.http://888.hu/article-havi-ket-lofegy...e=hirstart
245 #40 hamu
- 2016. February 02. 16:01:46
Imre! Hiába a vitamin, vagy hagyma. Tavaly télen én is bedepiztem, lázam is volt, és 3,5 hónapig ki se jöttem belõle. Csak mikor már javában tavaszodott. Se a C vitamin, se a fokhagyma. Pszichés ügy :-) Valahogy ki kell kászálódni a rosszkedvbõl, az a titka. Ja, hogy hogy kell kikászálódni? Pl. értelmes szabad nemzettel vedd körül magadat. Ilyet én nem találtam, de attól még lehet, hogy van. Csak ebben nem hittem. Mert depressziós voltam.
3 #41 Enid
- 2016. February 03. 14:43:08
Icebolt! En sem akarok senkit nyaggatni ...
Tudod, hogy van egy "mostmutasdmeg" felulete a honlapnak?
Proba szerencse.
Imret kiveve mi megint kicsit alulteljesitettunk, de a lehetoseg adatott, ha gondolod maris belevaghatsz.

Mibol is lenne valami? Abbol, hogy az emberek masok feje utan mennek?
4 #42 Posta Imre
- 2016. February 03. 15:50:25
Icebolt persze nehéz feledni! Mist szeretnél? Örülök, ha úgy látod "itt nem változott semmi".

Szóval, összegezd akkor mi a helyzet és kivel mit lehet "kezdeni". Mondjuk én mit kezdhetek veled, vagy mással. Neked ez ez egy "oldal" olvasása, másnak ettõl sokkal több, vagy kevesebb. Szóval?
3 #43 Enid
- 2016. February 03. 16:55:46
Hat, jah! Ilyen egyszeru ez!
En is kidobtam tegnap hasznalt gyerekcipoket, ma egy hatizsakot. Amikor eveken at tartogattam, kinalgattam, mostam, vasaltam, hogy msjd szivesen odaadom valakinek alig akadt ra jelentkezo. Basszus! Most en beledobtam a kukaba, az utanam jovo meg kivette.
Ilyen egyszeru.

En eggyet nem ertek: ha engem "le"magyaroznak annak en orulok. Hogy a masik feeel orul-e axt nem tudom, de az mar az o dolga es nem az enyem.
Ha valaki cigany, vagy zsido az hasonlo esetben miert nem orul annak, ha neven nevezik?

Ha neadjisten valaki egyszeruen kiejti a szajan azt ami, akkor mindjart bunt kovet el. Ez abszurd. Mintahogy nincs "jo" magyar meg "rossz" magyar, ugy nincs jo zsido meg rossz zsido vagy cigany sem. Van magyar, van zsido, van cigany.... indianok pl. mar nincsenek ugye....mert emlekezzunk, hogy oket tenyleg kiirtottak sajnos...

De gondold tovabb nyugodtan, mert szukol a kor.
4 #44 Posta Imre
- 2016. February 03. 19:10:59
Ice még mindig itt tartsz? Nem csoda, ha nem értesz semmit! Akkor ezt sem fogod, pedig minden benne van, amirõl ma egy halandónak az átlagos szinten tudni érdemes. [movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=lwMlpp8GIAI[/movie]
2 #45 gerry
- 2016. February 03. 21:34:22
Hello icebolt.... - kösz a dicséretet (most fürdök benne!)

El van valami viccelve?

Na de õszintén. Lehet komolyan venni ezt a világot? Kapjunk inkább sírógörcsöt? Hidd el nekem, ha nem így állnánk hozzá ezekhez a "napi dolgokhoz" már rég tömegmegöngyilkolást csináltunk volna...

Marad a kinos vigyor... (majd megérted)
238 #46 bivaly
- 2016. February 03. 22:27:11
Gerry !

Igen, sok minden el van viccelve, pedig..., na mindegy.
Még játszani is csak halálosan komolyan érdemes. Lehet másként is, de úgy minek ? Ez az én véleményem csak, de életem során sokan egyetértettek ebben velem. Tudod, aki deklaráltan mindent "viccesen" tálal, és értelmez, önmaga lesz vicces . Ez nagy baj, mert komolytalanná válik ezáltal mások szemében, hiteltelenné lesz. És ez nem nézõpont kérdése . Láttam folyton viccelõdõ embert nevetségessé válni, önmaga által ! Végtelenül kínos volt még hallgatni is, egy idõ után körülötte betelt a pohár mindenkinek, és arra sem volt már kiváncsi senki, ha komolyan akart kérdezni, vagy mondani valamit. Még viccet mesélni sem lehet csak komolyan, különben csak poéngyilkosság lesz belõle, még a legjobb vicc esetében is. És, én sem kötözködni akarok, csak helyén kezelem a dolgokat.
2 #47 gerry
- 2016. February 04. 06:03:34
Bivaly - ugyanez fordítva; életemben elég sok emberrel találkoztam aki mindent komolyan vett - legfõképpen önmagát.
Igazad van, aki sokat "viccelõdik" azt nem mindenki veszi komolyan, esetleg vicces figurának tartják és én is találkoztam olyanokkal akik ezáltal viccfigurákká válltak...

De a második mondatod hamis: Játszani, engedni kell mindenkit és a játékot nem szükséges "halálosan komolyan" játszani.
Viszont "A viccben nem ismerek tréfát"

A viccelõdés - megint más.

Aki nem érti vagy megtagadja magától és mindent komolyan vesz az életben, - bár "tiszteletreméltónak" értékelhetik - ugyancsak nevetségessé teszi önmagát. A legnagyobb baj az, hogy nem érti miért került ilyen helyzetbe, mert jót akart.
Szerinted miért "vicces" az angol - karót nyelt - inas?
(Lásd pl az Incredimail - E-mail bejelentõ "Jean"-ja)

Te helyén kezeled a dolgokat, de mások másként teszik ugyanezt.

Viccben pedig megkülömböztetünk többfélét, kezdve a faviccektõl, az angol humorig... (A magyar humorban benne van az egész szín-paletta ecsettel és oldószerrel együtt)

végül a magánvéleményem (de vigyázz mit hirdetsz rólam másoknak, mert Cyrano-n nevelkedtem!); erre a kis idõre minek nõjjön már be a fejem lágya.

Imre? Félreértés ne legyen, nem õt védem. Õt védje meg a nõtanács vagy valami hasonló. De azt senki ne feledje el, hogy a legjobb védekezés a támadás.

icebolt - írtad is, feltételezem is, hogy nem akartál "kérdõre vonni" senkit, se személyeskedni... ugyanakkor egy ilyen háttérvetületi hozzászólás; "miért kell ennyit zsidózni" - itt ezen az oldalon részben mégis ezt jelenti. Tudjuk, vannak jó zsidók. Sõt, vannak értelmes és jó zsidók is. Találhatunk mindenhol ilyent. Nem árt(anak) senkinek, ugyanúgy ahogy a magyarországon élõ polgárok nagy része se szeretne mást mint nyugodtan és biztonságban élni.

De akkor miért ez a nagy zsidózás a világon? A PI-oldalon olvasottak miatt? Nem hiszem.

Tudod - naponta kapom a leveleket, beszélek emberekkel akiknak tele a hócipõjük azzal, hogy egyre nehezebben tudnak megélni, egyre nehezebb munkát találni, egyre veszélyesebb a világ amiben élnek...

Szerinted kik azok akik ezt müvelik és miért?

Béla bácsi a szomszédból?

A zsidók? Nem. Hát akkor? "A gazdagok"? Nem

A pénzmágnások? .... hááát... közeledünk! Esetleg azok a csoportok akik olyan hatalommal rendelkeznek és olyan egoval, ami predesztinálja öket arra, hogy a világ urainak képzeljék magukat.

Ez már valami... közeledünk.

Hol képes megnyilvánulni ez a hatalmi erõ?
Hol képes és minek a segítségével terjeszkedni ez a hatalmi erõ?
Hol és hogyan képes irányítása alá vonni az általa "felügyelt" (elfoglalt, meghódított vagy meghódítandó) területet?

... melyek azok a célpontok, ahol a hatalom megszerzése és megtartása eredményes a számukra?
A sivatag? Olyan országok, helyek ahol az éhhalál szélén küszködnek az ott élõk vagy olyan helyeket céloznak meg ahonnan van mit elvenni illetve megszerezni maguknak?

Szerinted Európa (benne a magyarok), Oroszország, meg néhány - nagyjából ezen a szinten élõ csoport potenciálisan "gazdag"? Szerintem igen. Az etiópok vagy az eszkimók értéke?

Az utolsó kérdés: Kik azok akik ma a világ javainak többségét bitorolják? Az észak-amerikai indiánok leszármazottjai?

De most komolyan, ezekröl a hatalomban lévõ emberekrõl miért nem illik beszélni?
Se komolyan se viccesen se sehogy.

Médiában, gazdaságban, politikában felhasznált végrehajtók és az õket szervezõ, háttérbõl irányító hatalom túlnyomó többsége zs...... pssszt! Ne má! Zsellér. Ezt akartam mondani. Viccesen, komolyan vagy... "ahogy tetszik"

Vagy nem mondhatom? - Illene már félnem és rettegnem... NEM FÉLEK. Persze,még nem léptek rá a férfiasságomra és nem löktek hanyatt, így nem tudom hány centi a fájdalomküszöböm...

De nem szeretnélek titeket röhögtetni mert a végén nevetségessé vállhatok a szemetekben...

pssszt! Majd csak sugdolózni fogunk. Addig meg; vannak jó zsidók is (Már keresik õket a megfelelõ "bünbaknak";))

s_hihi ... csak vicceltem.
4 #48 Posta Imre
- 2016. February 04. 06:25:02
De viccesek vagytok fijúk! Még a vágán komolyan kell venni benneteket! Még az a szerencse, hogy nem rólam van szó, mert még revíziót kék tartsak, vagy ilyesmit.

Gerry, ugye tapasztaltad, mennyien nem is értik a viccet! Talán sokkal többen, mint aki úgy véli igen, aztán meg jönnek Hofival, aki végigviccelte a nagyon is komoyl dolgokat és még pénzt is kapott belõle, sõt, ebbõl élt, mert ez volt a dóga, rászabott feladat. Ha nem, nem is ismernénk.

Bivaly, te egy komoly ember vagy! Majd írok neked külön is egy komoly cikket komoly dógokról....., vagy várjál csak. Hát már annyit írtam, nem gyõzöm újraolvasni, vagy átdátumozni. Nos, különös ismertetõjelei, hogy nem vették komolyan, azok, akik esetleg most azzal zikálnak, hogy viccel csapom agyon a döglegyet. Még szerencse, hogy a saját családom még úgy-ahogy komolyan vesz, de éppen tegnap egyik kollegina hozzátartozója gunyorosan kérdezte, hogy mit csinálok a sok katonaruhával, mert, hogy milyen csini vagyok a civilben (dolgoztam). Mondok: Mé' szerinted nem aktuálisabb, mint valaha, hogy katonásítanak? Ma-holnp behívók, sorállomány...és amit eddig "elvicceltem". Mondok: Megyek haza és már cserélem is bakancsra a tornacipõt, egyébként meg minden "civil" ruhám inkább 20 éves, de legalább 15. Erre ,másik megjegyzi: De jó, hogy beleférek...

Tudod én már egy ideje pontosan felfogtam, hogy a "hiba nem az én készülékemben van" és nem is akarok rontani rajta.

Bivaly, ne kötözködj, nem is veszem annak. Ragadj cerkát minden nap és vicctelenül írjad azt a komoly valóságot, amit át kell adj a "publikumnak". Csak szerényen jegyzem meg, ebbe beletört már itt is sokak pennája. Emlékezetes esetként Detonátorra had utaljak, aki nagyon nem volt vicces kedvében.

Bivaly, ez az egész bolygó egy mocskos nagy átverés. Ez nem vicc. Minden hazugság, de a MINDEN, az szó szerint.

A legtöbben itt végig kell hogy járják a "gyász" fázisait, ahogy én is így tettem. Nem a saját szavaimat használva a szagipar így mondja, de fogalmazd át bivaly nyelvre és minden passzolni fog!

A gyászoló leggyakrabban öt fázison megy át, amíg képes lesz fel feldolgozni a gyászt.
1. Tagadás és izoláció

A gyászolók ilyenkor érzelmileg bénultnak és kiüresedettnek érzik magukat, de jellemzõ rendkívül sok érzelem feltörése is. Több esetben elõfordulhat, hogy a gyászoló nem tud tisztán gondolkodni, beszélni, ami mások szemében közömbösségnek is tûnhet. A elutasítás nemcsak az elsõ stádiumban, hanem késõbb, a feldolgozás folyamán is elõfordulhat. Ez jó esetben idõleges védekezési módszer, amit a helyzet részleges elfogadása vált fel.
2. Harag

Az érzelmek feltörését düh, harag és mánia követi. A gyászoló közvetlen környezetében élõk számára ezt a legnehezebb elviselni, mivel az érzelmek mindenkire kisugároznak. A gyászoló a felelõsöket keresi, néha az elhunytra is dühösek, bár ezt nem vallják be maguknak. Elõfordulhat az is, hogy magukat hibáztatják a halálesetért, ilyenkor bûntudat is gyötri õket, különösen, ha nem ápoltak felhõtlen viszonyt az elhunyttal. Sokan megrekednek ebben a fázisban, és depressziósnak tûnnek, ám ez nem a fájdalom elfojtása miatt van, hanem mert képtelenek másra gondolni. A temetés után ellenõrizhetetlennek tûnõ módon váltogatják egymást a legkülönbözõbb érzelmi állapotok: a megkönnyebbülés, harag, szomorúság, félelem, bûntudat, depresszió stb. Sok esetben testi tünetek is elõfordulhatnak: étvágytalanság, álmatlanság, gyengeség, szédülés, mellkasi és emésztési problémák.
3. Alkudozás

A gyászoló az elsõ fázisban, ha nem volt képes szembenézni a veszteséggel, és nem talált bûnöst a második fázisban, a harmadik szakaszban egyfajta egyezségre próbál jutni, ami talán késlelteti az elkerülhetetlent. Ilyenkor mindenféle kérdések merülnek fel: ha idejében elvittük volna orvoshoz, ha más szakember véleményét is kikértem volna stb. Ezek mögöttes szándéka, hogy megvédjék a gyászolót a fájdalmas valóságtól.
4. Depresszió

Ebben a szakaszban már a tudatos emlékezés dominál, és elõkerülnek a szép emlékek is. Csökken a gyász tüneteinek intenzitása, erõsödik a racionális elfogadás. A több hónapon át tartó fázis során évfordulók alkalmával a tünetek újra felerõsödhetnek. Ez ugyanakkor az elfogadás állapotának elõkészítése. Az elhunytat ismét intenzíven gyászolja a hozzátartozó, elõfordulhat, hogy átveszi annak stílusát, szokásait. Gyakori, hogy belsõ párbeszédet folytat az elhunyttal, ami elõsegíti az elszakadást, hisz a párbeszéd végére sok esetben egy teljesen más belsõ alakká transzformálódik az elhunyt. A fázis akkor sikeres, ha a gyászoló képes elfogadni az elválást.
5. Elfogadás

Abban a pillanatban, amikor a veszteség már nem köti le a gyászoló minden pillanatát, megkezdõdhet egy, a világhoz és önmagához fûzõdõ új viszonynak a kialakítása. Ebben a szakasznak a gyászoló emlékeiben tovább él ugyan az elhunyttal kapcsolatos múlt, de képes a normális életvitelre. Ismét tud örülni az élet szépségeinek, nem gyötri bûntudat, vannak életcéljai és tervei azok megvalósítására. Megújulnak szociális kapcsolatai, elmúlnak a testi tünetek, megszûnik az érzelmi hullámzás. A gyászolók egy része lelkiekben gyengének, sebezhetõnek érezheti magát az öt szakasz után, míg mások megerõsödve, számos tapasztalattal felvértezve zárják le a gyászt.http://filantropikum.com/a-gyasz-ot-s...-szakasza/

Nos, úgy vélem itt rajtam kívül már egy-ketten a hatodik, sõt hetedik fázist is birizgáljuk!

Szóval, fogd a palavesszõt és gyászolj magyar!

Ice, a "zsidózással" mi a gond? Elnézést, ha nem érted, hogy ez amolyan "védjegy". Az irányt mutatom, de helyettetek nem járhatom le az utat.

Ezt kérték, illesszem ide, már vannak ám, akik értik is, hogy mi zajlik, noha nekik sem tetszik, de látják, hogy ha másképp menne, abba az agyhalott "emberiség" tényleg belepusztul.

"ÉLETEMBEN annyi mindent megettem,mindig hagytam,más fõzzön ma helyettem.Ettem mig az idegeim kikoptak,,-engedjétek,hagy fõzzek ma magamnak".

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.05 masodperc
323,067 egyedi latogato