Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

EU: az oknyomozás bánhatja az üzleti titkok védelmét

TanácsadásAz üzleti vállalkozásokat az ipari kémkedéstől és annak negatív következményeitől EU-szerte megóvni hivatott irányelvet szavazott meg az Európai Parlament, ám egyes politikai pártok és szakmai szervezetek az üzleti titkot védő jogszabály oknyomozó újságírásra és a kiszivárogtatókra kifejtendő hátrányos következményeire figyelmeztetnek.

Az üzleti titkok védelméről szóló jogszabályt szavazott meg csütörtökön az Európai Parlament. Az új szabályok az EU egészére vonatkozóan meghatározzák az üzleti titkok fogalmát és arra kötelezik a tagállamokat, hogy biztosítsák a jogorvoslat és a kártalanítás lehetőségét azoknak a cégeknek, amelyek üzleti titok lopásának, vagy más visszaélések áldozatává válnak. Az irányelv jogi eljárásokra vonatkozóan is rögzíti a bizalmas információk védelmét.

„Minden ötödik vállalkozás üzleti titok lopásának áldozata. A harmonizáció biztonságos és megbízható környezet kialakítását teszi lehetővé az európai cégek számára, amelyek védett eszközei és know-how-ja biztonságban lesznek” – jelentette ki Constancele Grip francia néppárti politikus, jelentéstevő a szavazás után.
Kattintson és nézzen körül Brüsszelben!

Az új jogszabály uniós szinten definiálja az üzleti titkot. Ennek megfelelően a bizalmas információnak kereskedelmi értéke van, mivel titkos, és ésszerű intézkedéseket tettek titkosságának megőrzésére.

A parlamenti jelentéstevő véleménye szerint a jogszabály biztosítékokat tartalmaz az újságírói munka és a kiszivárogtatók védelme érdekében, „a lehető legreálisabb és legegyértelműbb módon”.

Úgy tűnik éppen ez az új jogszabálynak a legvitatottabb része. Egyes parlamenti frakciók, például az európai zöldek és újságírói szakmai szervezetek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a direktíva korlátozhatja az üzleti vállalkozások viselt dolgainak feltárására irányuló oknyomozó újságírást.

Az újságírók nemzetközi szakmai szervezetei megértéssel szóltak arról, hogy az irányelv célja, hogy fokozott védelmet nyújtson a cégeknek az ipari kémkedés ellen. „A szövegtervezeten végrehajtott pozitív változtatások dacára az irányelv még mindig kételyeket támaszt aziránt, hogy az újságírók és különösen a nekik kiszivárogtató források megfelelően védelmet kapnak-e” – szögezte le az újságírói érdekképviseletek közös közleménye.

Az európai zöldek is úgy látják, hogy az új szabályozás túlzott mértékű jogokat biztosít a cégek számára az adataik rejtegetéséhez, és fenyegetést jelent a kiszivárogtatók számára. „Ezek az új szabályok megnyitják a lehetőséget a visszaélésre a gátlástalan üzleti vállalkozások számára Európa-szerte. Az üzleti titok szükségtelenül tág meghatározása megfogja könnyíteni a társaságok számára az információk titokban tartását a szabályozás megkerülésével” – vélekedett Julia Reda, a zöldek témafelelőse.

Az európai liberálisok ugyanakkor nem osztják ezt az aggodalmat. „A tárgyalások során mindvégig biztosítottuk azt, hogy a végleges szöveg biztosítékokat tartalmazzon az oknyomozó újságírás bántatlanságára. A kiszivárogtatók védelmét első ízben említi meg kimondottan egy európai jogszabály” – közölte Jean Marie Cavada, az ALDE árnyék-jelentéstevője.

A zöldek ugyanakkor arra sürgették az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul átfogó jogszabályi javaslatot terjesszen elő a kiszivárogtatók védelméről. Julia Reda szerint az üzleti titkok védelméről szóló új szabályozás a dolgozók jogait is csorbítja azáltal, hogy üzleti titoknak minősíti a dolgozók által elsajátított készségeket és know-how-t a foglalkoztatásuk során. Emiatt a képviselő félelme szerint sokkal nehezebb lesz majd munkahelyet váltani, továbbá a korábbi munkavállalót beperelni.

Az irányelv az alábbi esetekben nem teszi lehetővé a jogorvoslatot az üzleti titkok megszerzése és kiszivárogtatása során:

- ha az a véleménynyilvánítás jogának gyakorlása úgy, ahogy az EU alapjogi chartája rögzíti, ideértve a sajtószabadságot és pluralizmust is;

- ha visszaélés vagy törvényellenes cselekedet leleplezésére irányul, feltéve, hogy a leleplező az általános közérdek védelmében cselekedett;

- ha az EU vagy a nemzeti jog által elismert legitim érdek védelmében történt;

- ha a dolgozók képviselőiknek szivárogtatják ki az üzleti titkot a képviselőik funkciójának törvényes gyakorlásának részeként, összhangban az uniós és a nemzeti joggal, feltéve, hogy a lépés szükséges volt.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2016. április 16. 19:15:55
Európai összefogás az offshore-botrányban
Adatcserében állapodtak meg a vezető uniós országok

Üdvözölte pénteken a szakmai közvélemény, hogy az Európai Unió öt vezető országa megállapodott az adóinformációkra vonatkozó kölcsönös adatcseréről, de voltak, akik hozzátették: kulcskérdés, hogy az Egyesült Államok, valamint a G20 országcsoport minél nagyobb hányada is csatlakozzék.

Az elmúlt hetekben kirobbant panamai off­shore-botrány nyomán keletkezett lépéskényszerben az alaphangot megadó öt vezető uniós gazdaság – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, valamint Spanyolország – fel is szólította erre a húszakat. A kérdés hangsúlyosan vetődik fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szokásos tavaszi közgyűlésén is, amelyet a hét végén rendeznek Washingtonban. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója üdvözölte a kezdeményezést, ahogyan a Transparency International korrupcióellenes szervezet is.http://magyaridok...ot-587266/
116 #2 livia
- 2016. április 16. 21:09:12
Agyelszívás. No, ezt már virtuálisan szeretnék, de az még odébb van. Lényeg a szabad rablás. Az off, és on között meg ki tudja, bármi történhet, lényeg, no már a látszatra se adnak. Velünk meg íratnak egyre több hülye szabályzatot, például a terrorizmus, no meg a pénzmosás elősegítésére. No, direkt írtam így, mert az, egész egy nagy baromság. No, egy kazal papír mögül szokott kikandikálni egy arab robbanótöltettel, vagy egy puska megtöltve. A hülye meg majd jelenti, hogy hű terrorizmus, mert jóska nem tudja fizetni az adóját. A zsinagóga-építés meg a jóska miatt leállt. No, ez tényleg rasszizmus, terrorizmus, fasizmus, antiszemétizmus. No, de még a szemétkérdés is a kezükben van, tényleg akkor hol a hiba? Hol maradtunk le, el? Szerintem Lászlónál. Vagy előbb.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.35 másodperc
2,272,587 egyedi látogató