Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A szabad akarat egy érzéki csalódás csupán?

TanácsadásKövetkeztetés? A zember úgy manipulálható, ahogy mások megkésett agya aztat megkívánja. Zsidó "tudósok" márcsaktuggyák! Emberi mivoltunk talán legfontosabb sajátja az a képességünk, hogy szabadon dönthetünk az élet különbözõ rendû-rangú kérdéseiben. Szemben a zombikkal és a robotokkal, mi emberek logikai, erkölcsi és érdekalapú megfontolások alapján értékeljük az adott helyzetet, és hozzuk meg ezek alapján a döntéseinket, melyben az emberi tudat alapvetõ szerepet játszik.

Adam Bear és Paul Bloom a patinás Yale Egyetem kutatói ezt a kérdéskört feszegetik a Psychological Science címû szaklapban a napokban megjelent közleményükben.

A kutatók vizsgálatai szerint a szabad akarat pusztán illúzió,

a saját agyunk hallucinációkat keltvén elhiteti velünk, hogy a döntéseinket mi magunk hozzuk tudatosan, de valójában a dolgok már korábban, a tudatosulást megelõzõen elhatározódtak.

Az új tanulmány végkövetkeztetése szerint a szabad akarat sokkal inkább illúzió, mintsem valós viselkedés
Forrás: AFP/Laurence Mouton

A pszichológusok egy pofonegyszerû kísérletet végeztek el. A részvevõnek öt darab fehér körrõl kellett megjósolni, hogy melyik fog vörössé változni.

A másodperc törtrésze alatt kellett gombnyomással tippelni.

A kísérleti alanyok a 20%-os matematikai esélytõl jelentõsen többször értek el helyes találatot.
Forrás: Origo

Biztosan felfedezték a logikát a felvillanások sorrendiségében - gondolhatnánk. De nem ez volt a helyzet, a fehér körök ugyanis teljesen véletlenszerûen váltottak színt. Amikor hosszabb idõ volt a döntésre, akkor a várható 20%-os, tehát véletlenszerû arányban találták el a színváltó kört.
Anélkül, hogy tudnánk, az agy megcseréli az események sorrendjét

Mi történik, ha hamarjában kell döntést hoznunk? Az, hogy valójában agyunk észleli, hogy a fehér vörössé változott, a tudatunk azonban csak késve reagál erre. Van tehát egy szûk idõsáv az agyi érzékelés és a tudatosulás között, s a döntéseinket ebben az idõrésben hozzuk.

Egy idegsejt képe
Forrás: University of Lund

Magyarul, az események sorrendisége a következõ: 1. az agy érzékeli a színcserét, 2. az ujj megnyomja a megfelelõ gombot, 3. tudatosul a színcsere és az ujjlenyomás. Döbbenetes, ugye? És még nincs vége a történetnek, egy újabb meghökkentõ lépés történik még: 4. az agy megcseréli az események sorrendjét, hogy azt a benyomást keltse bennünk, elõbb tippeltünk a gomb megnyomásával, s csak ezt követõen láttuk meg a fehér → vörös színváltást. Vajon mi értelme van ennek az egésznek?

Emberi neuron
Forrás: AFP/SPL

A sorrendcsere - tehát az idõbeni visszadatálás és egyben memória újraírás - értelme valószínûleg az oksági viszonyokban való koherencia megteremtése, hiszen logikusan elõbb tippelünk (gombnyomás), s csak aztán következik a tipp eredménye (a vörös szín megjelenése).
Reménytelen az emberi faj?

De miért keltõdik elménkben olyan illúzió, mintha a tudatunk hozná a döntéseket, nem pedig az agyunk zombi részei? Nem tudjuk.

Viszont, ha ez a helyzet, akkor az emberi faj helyzete reménytelennek tûnik.

Ha kizárólag a tudatalattink határozza meg, mit teszünk, kétségünk nem lehet afelõl, hogy e döntések nyers evolúciós érdekeket képviselnek.

A szabad akaratként megélt döntések biológiai háttere mást mutat, mint a szubjektív érzés
Forrás: Thinkstock

Nincs értelme erkölcsileg felelõsségre vonni egy tömeggyilkost sem, hiszen nem tudatos cselekedet vezérelte. A személyes konfliktusainkat sem tudjuk megoldani,

hiszen amikor mérlegelünk, csak az beépített idegi mechanizmusaink mûködnek,

nem pedig a tudatos mérlegelés. Vagy rossz lenne a látószögünk, s nem így kell értelmezni az oksági láncolatot?

Nem tudni, hogy miért keletkezik az elménkben olyan illúzió, mintha a tudatunk hozná meg a döntéseket
Forrás: Thinkstock

Nem mellékesen jegyzem meg, hogy ez a téma egyáltalán nem újkeletû. Számos hasonló kísérletet végeztek már, a hír mégis úgy söpört keresztül a nemzetközi médián (itt és itt), mintha most fedezték volna fel e spanyolviaszt. Ez azért van, mert a tudományos újságírás egy nagy paradoxonnal terhelt: mûvelõi nem a tudomány emberei, a mélyebb ismereteket igénylõ kérdéseket nem tudják megítélni, ezért másoktól kényszerülnek átvenni és prezentálni a híreket, csak harsányabban, ha lehet. Így lesz az egérbõl végül elefánt.
Fél másodperces késés

De ha már a témánál vagyunk, említsük meg Benjamin Libet nevét, aki hasonló kutatásokat végzett még az 1960-as években, jóval komolyabb módszerekkel (elektrofiziológia az operáció alatt, stb.). Õ állapította meg, hogy a tapintás tudatos érzékelése

egy fél másodpercet késik az agy általi észleléshez képest,

melynek magyarázata, hogy a tudatosság felépüléséhez idõ szükségeltetik.

Benjamin Libet amerikai neurológus
Forrás: America Pink

Libet végezte azt a kísérletet is, mely szerint a kéz felemelését csak azt követõen határozzuk el miután az agyunk már felkészült e cselekvésre. Modern módszerekkel (ún. nem-invazív képalkotó eljárásokkal, mint pl. PET, fMRI) is igazolták e régi megfigyeléseket, de az értelmezést illetõen még ma is vita folyik. Daniel Dennett neves amerikai filozófus szerint Libet kísérleteiben a probléma az események idõzítésének nem egyértelmû volta.

A tudat erõsen szubjektív kategória
Forrás: Origo

Tudaton egyébként a szubjektivitást értjük.

Egy példával illusztrálva, ez azt jelenti, hogy a fájdalom nem pusztán egy figyelmeztetõ inger az agyban, hanem egy kellemetlen élmény is egyben, amit nem érzünk például a beleink mûködése közben, noha azok is idegi kontroll alatt állnak.
Újra kell definiálni a tudat és a szabad akarat kérdéskörét

A tudat és a szabad akarat problematikáját nem csupán meg kell értenünk, hanem valószínûleg tartalmukban is újra kell definiálnunk majd e fogalmakat. Lehetséges, hogy a gyors döntéseket valóban az automatizmusaink produkálják és a tudatosulás csak annak a mechanizmusnak a mellékterméke, amik a megfontolt döntéseket hozzák.

Intuitíve érezzük, hogy a tudatunk valami fontos dolgot végez
Forrás: Thinkstock

Intuitíve érezzük, hogy a tudatunk valami fontos dolgot végez, nem lehet csak egy eszközök nélküli árnyékszerû valami. De vajon hogyan tud kiemelkedni a tudat az anyagi világ determinizmusából (elõre meghatározottság), és hogyan képes hatni az anyagra (idegsejtek)? - ha egyáltalán ez a helyes kérdés. A másik – materialistának is nevezett – értelmezés szerint, az idegi és tudati mûködés ugyanazon folyamat két különbözõ aspektusa, amely nem választható szét egymástól.

Más felfogás szerint az idegi és tudati mûködés nem szétválasztható
Forrás: Image Source/Reb Images

Ma még azt sem tudjuk, milyen agyterületek hozzák létre tudatot, pedig David Chalmers filozófus ezt nevezte könnyû problémának. Egyes elképzelések szerint az ún. talamusz és bizonyos agykérgi területek (posterior parietális kéreg és a laterális pre-frontális kéreg) közötti ultragyors, szinkronizált agyhullámok generálják a tudatos élményt.

David Chalmers filozófus
Forrás: Youtube

Nem tudjuk biztosan, valóban ez-e a helyzet.

A nehéz probléma az, hogyan képzõdik a tudatosság.

A tudomány kemény diója ez a kérdés, de válaszunk lesz majd az biztos, csak nem tudni pontosan mikor. Addig is borzongjunk a zombi filmeken, abban a hiszemben, hogy mi különbek vagyunk tõlük.

(A szerzõ tanszékvezetõ egyetemi tanár, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója)
Link

Hozzászólások

12 #1 spartakusz
- 2016-05-05 10:04
Érdekes kérdés ez is a sakk tudás mellett például. Emlékezzünk a babára, sajnos nekem nem volt olyan élményem, azt mondják 3 éves korban már kell neki beszélni - jó - jó értem én, de milyen iskolába járt, hogy egyszer hirtelen elkezd beszélni és be nem áll a szája... pl.
Bánatos vagyok mert Atilla unokám 3 - éves elmúlott és még nem beszél - értelmes mióta óvodába jár int nekem pát és mondja pá - pá - figyelem a fejlõdését - Hegel vigasztalt, hogy lánya is késõn kezdett el beszélni, de amikor elkezdet be nem állt a szája - hát reménykedek - hogy a szent lélek bele száll és folyékonyan elkezd beszélni az én kis unokám is...

tisztelettel: id. Kiss László
4 #2 Posta Imre
- 2016-05-05 13:36
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=cbTBZJuWxkQ[/movie]

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=mGgYB4HWCeo[/movie]

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=lpReZ_nLcoY[/movie]
165 #3 LM
- 2016-05-05 16:48
Megent fordítva nézik a dolgokat. Nem az ember generálja a tudatot hanem a tudat egy minõségi megnyilvánulása az emberként definiált lény, legalábbis szerintem. DE megint elmegyünk abba az irányba, hogy kibúvót keres a nemember, hogy nem is szándékosan teszi amit tesz hanem csak pusztán "nyers evolúciós érdek"bõl - hát meg a fa**m

nyers evolúciós érdekbõl készülnek 100 évekre elõre "forgatókönyvek" meg épülnek kizsákmányoló birodalmak, íródnak bölcseknek tulajdonított jegyzõkönyvek, meg törnek ki háborúk/válságok nyereségszerzés céljából, nemár

Az meg, hogy ebben a környezetben amit most közvetlenül tapasztalunk a tudat különbözõ szintjei különbözõ feladatokat látnak el sem véletlen, nem gondolnám, hogy nagyon sokat kéne filozofálni azon, hogy elugorjak vagy ne a felém hajtó vonat elõl, szerintem ezt már elõre a szintek ledumcsizták egymás között, hogy figyu már te "tudatalatti" ha jön a vonat ugorj el, elõre jóváhagyom a kövi 80 évre oksi? Lehet, hogy a különbözõ tudatszintek egymásra hatását kéne vizsgálni az ilyen hülyeségek helyett amit itt összehordtak, bár ahhoz elõször is definiálni kéne a tudatot nem az anyagra visszavezetve (agytevékenység) vagy valami ilyesmi
4 #4 Posta Imre
- 2016-05-05 16:59
LM, helyes a bõgés, orosz -lán!

Korábban hoztam, hogy csak "MO-n" van vagy 4 agykutakodó kísérleti központ. Kinek? Minek? Ami látszik belõle a praktikumban, az a teljes elhülyülés olyan szintje, hogy azt szívesen ráfognám a "predeszti nációra".
249 #5 Bazalt
- 2016-05-05 20:37
Itt a szó, jaj, mindjárt már, a nyelvem hegyén:
Bullshit.

Amúgy a zombik is logika, erkölcsi és érdek alapú megfontolások alapján hoznak döntést. Csak õk nem ölik a saját fajtájukat.
249 #6 Bazalt
- 2016-05-05 20:48
A döntés csak illuzió, nyomkodhatod a gombokat.
Vagy nem.
Na akik a nem nyomkodják a gombokat, õk szoktak lenni az asszociálisak.
267 #7 Perle
- 2016-05-05 21:20
Az évszázad közepe táján már robotokba szerethetünk bele.
http://www.ft.com...z47m7qklEF
Készülhetnek filmszárhoz hasonló robotnõk, akik felváltják majd a prostikat. Õket majd elmeketnek robotgyárba robotolni. Mindenkinek lehet majd robot kedvese, hitvese. Lõttek a magánynak. Az is érzéki csalódás lesz csak.
Jaj, beh szép új világ jön! Csak legyen elég szakember a szolgáltató iparban a garanciális javításokhoz.
249 #8 Bazalt
- 2016-05-05 21:40
A javítással kapcsolatban nem lesz gond. Azt is robotok fogják csinálni

Bármilyen olyan tevékenységet ember végezhet, ahol végtelen magas a hibatûrés (ebbõl sok van: ilyenek a managerek, akik nem döntenek semmirõl, de olvassák az emaileket, adminisztrálnak, meetingekre járnak, meg traingekre, nem is szolva azokról, akik õket koordinálják, a project ownerekrõl, a line managerekrõl, esetleg srum master). Hidd el ki van már találva, hogy a sok selejt mit csináljon. Ha az ember úgy érzi, hogy alig van munkája, könnyedén meg tudják 10x-ni az adminisztrációt.
238 #9 bivaly
- 2016-05-05 22:16
LM !

Ezek a tetvek tudják, hogy hazudnak, és ha valami illúzió, akkor az õk maguk ! Már nem tudnak mit kitalálni "tudományosan", hogy lekössék a figyelmet minden szinten ! A XX.-ik század ezeknek a rüheknek a "tudomány" minden területének a megszerzése volt, ma pedig egyeduralkodók ! Nézzétek meg csak a " magyar tudományos akadémiát", így kisbetûvel ! Aki tényleg tud, az periférián van státuszban, és jól elszigetelve, hogy érdemi dolgokat ne közölhessen. Újat tán nem mondtam. Illúzió az, hogy ezek emberek, de nem, csak satnya, szemét hamisítványok .
Imre, az agykutatás szerintem mára, csak az emberek gondolkodásának, és cselekvésének a befolyásolási módozatait kutatja, azt a módszert, amivel a leghatékonyabban tudnak hatni az elmére, az észrevehetõség legkisebb esélye nélkül. Ez van ! Remélem, hogy ép elmék ellent tudnak állni sok mindennek. Ez az egyetlen valós remény, ami egyben utolsó lehetõsége az emberiségnek. Egy biztos, már ugyan tele vagyok sebekkel, de még nem térdeltem le. Valami állva tart !? A ténykedésük a leghétköznapibb dolgokban is ott van, nyilván, mert csak akkor hatékony, már akinél . Hányadszor jön elõ ez a nincs valóság, minden csak illúzió, leszámítva az õ "tudományos" dumájukat, az maga az igazság ?!
Hihetelen undorítóak, és nem illuzorikusan, de ténylegesen !
165 #10 LM
- 2016-05-06 06:48
Imre, nem tudtam ezekrõl az agykutató központokról, de valóban furcsa, hogy ha mûködik legalább 4 akkor az eredményekrõl miért is nem hallunk, feltételezem azért mert nem a "mi" érdekünkben tevékenykednek, bár lehet csak megint parajnás vagyok :D

Érdekességképpen: egyre több olyan halál közeli élményt rögzítenek orvosok, ahol az agytevékenység kimutathatóan nulla de a "visszatért" beszámol tapasztalásról (tudati tevékenységrõl) ami kizárja, hogy az agy hozná létre a tudatot, igaz nem bizonyítja az ellenkezõjét de nem is cáfolja! A logika azt diktálná, hogy az agytevékenység a fizikai érzékszerveket köti össze ezzel a tapasztaló tudattal, de utóbbi létezhet az elõbbi nélkül is, míg fordítottjára nincsen bizonyíték. Ez sem nagyon van marketingezve, pedig korunk egyik legmeghatározóbb felfedezése véleményem szerint.

Bivaly, egyetértek a "magyar" tudományos akadémia egy vicc, a tudományos elit ugyanolyan szekértoló mint a politikusok - egy csapat. Elzárják a világot az igazi (a jelenlegi rendszerre veszélyesnek ítélt) tudástól, de ez is csak egy már fent említett évszázadokon átívelõ program része, volt idejük kitalálni és pozícióba hozni a csicskákat. Kérded mi tart állva? Az a tudatminõség ami meghatároz és amire ezeknek a férgeknek nincsen közvetlen ráhatásuk, manipulálhatják az anyagon keresztül mert van kapcsolat közöttük, de nem értik (hogy a szent rend szerint a felsõbb minõség határozza meg az alsót és nem fordítva!), nem irányíthatják és ez halálra rémiszti õket.
2 #11 gerry
- 2016-05-06 07:17
LM - "...az agytevékenység a fizikai érzékszerveket köti össze ... ...de utóbbi létezhet az elõbbi nélkül is"

Ezt - szerintem - néhány/száz/ millió agyhalott tökéletesen bizonyítja a földön:D
12 #12 spartakusz
- 2016-05-06 08:16
Pontosítjuk!
Ha nem látod az izgató nõt, mint látta Turul40 - is akkor a szerszám nyugszik - de az agy elszáll ha látja a szerszámmal együtt! ha nem gondolsz rá és magad elé képzeled a kívánatost - akkor is nyugszik a szerszám - nem - mi van? hördül fel a tudat! Bizony a kettõ független egymástól ez esetben! Minden esetben? Igen a programozott fizikálisan és szellemileg is ÍGY mutatkozik adódó körülmények minden esetében! Lehet szabályozni? pl. az ösztönt - igen, de nem mindenkinél! A tudatot? Igen - de nem mindenkinél!

nekem ez a rövid de velõs válaszom - mert a program az program és az ÍGY mûködik ha akarod ha nem!
id. Kiss László
ui: ezt felismerve vertem MEG a számítógépen az automata sakkozó gépet a sok nyeretlen mérkõzés után AMIT ELSZENVEDTEM! - bizony - miért írtam le, hogy tudd - a rendszert így lehet megverni e játszmában - nem azt lép, amire be van programozva! ÉRTITEK - ÉRTETTEK - MINDANNYIUNKÉRT ÍROM!
M I N D E N K I N E K !

id. Kiss László
UI: PÁRTUS KIRÁLYUNK TANÍTÁSÁVAL!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.70 másodperc
2,750,910 egyedi látogató