Mennyi Drahmát ér egy Yüan? Szulejmán szerepe meghatározó a sakktáblán, de önálló lépése nem lehet. Kelet Kapuja foto-cellás. “A játék végéhez ért” Törökország 53 éve húzódó európai uniós csatlakozási folyamata, nyílt beszédre várunk, nem szükséges köntörfalazni – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Ankarában a parlamenti ülésszak kezdetén tartott beszédében.

Az államfõ kijelentette: “ha Brüsszel megadja nekünk a teljes jogú tagságot, semmi akadálya, mi kész állunk”.

“Nincs és nem is lesz gondunk az Európai Unió normáival, az emberi jogokkal, a jogállamisággal. Ezeknek nem az EU kérésére teszünk eleget, hanem mert saját állampolgáraink megérdemlik” – fogalmazott. Leszögezte: Törökországgal vagy Törökország nélkül, a döntés az unión áll.

Erdogan felszólalásában emlékeztetett: október fontos az EU-s kapcsolatok szempontjából, ebben a hónapban kell életbe lépnie a török állampolgárok schengeni vízummentességének. Ha azonban megnézzük az elmúlt idõszak uniós nyilatkozatait, láthatóan nem akarják betartani az ígéretüket – hívta fel a figyelmet.

Ankara, 2016. október 1. Recep Tayyip Erdogan török elnök Törökország európai uniós csatlakozásáról tart beszédet a parlament ülésszakának kezdetén Ankarában 2016. október 1-jén. (MTI/AP/Burhan Özbilici)

A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdõdtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-bõl, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

Az Európai Unió márciusban kötött megállapodást Törökországgal a menekültválság közös kezelésérõl annak érdekében, hogy Ankara segítsen megfékezni az Európába irányuló menekülthullámot. Az unió ennek értelmében egyebek mellett azt is vállalta, hogy felgyorsítja a török csatlakozási tárgyalásokat és a vízumliberalizációs menetrendet a felek legkésõbb június végéig végrehajtják. Utóbbit amiatt halasztották el, mert Ankara nem teljesítette a Brüsszel által elõírt 72 feltétel mindegyikét, nem módosította például a terrorizmus elleni küzdelemrõl szóló jogszabályokat.

Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követõ kormányzati tisztogatások okán különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselõ élesen bírálta az összeesküvõk és a támogatóik elleni eljárásokat.

Az elnök az augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedõnevû szíriai hadmûveletre vonatkozóan azt mondta: a beavatkozás célja annak a török vezetés által évek óta hangoztatott észak-szíriai biztonsági övezetnek a kialakítása, amely a terrorizmusra és a menekültválságra egyaránt megoldást jelent. Kiemelte: Ankara az ügyben nem talált támogatókra, így egymaga kénytelen megtisztítani a Dzserablúsz várostól nyugatra és délre fekvõ mintegy 5 ezer négyzetkilométeres területet a terrorszervezetektõl. Hangsúlyozta: ha Törökország határain belül békés és biztonságos életet szeretnénk, folytatnunk kell a katonai akciót.

Ankara és Moszkva kapcsolatát illetõen Erdogan reményét fejezte ki, hogy a két fél még a korábbi szintet is meghaladó jó viszonyt tud elérni.

Amikor Erdogan parlamenti beszéde elõtt belépett az ülésterembe, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselõi nem álltak fel székeikrõl az államfõ tiszteletére, késõbb, az elnök felszólalása elején pedig több ellenzéki politikus kivonult a helyiségbõl.
Link