Most nem azért mondom, de már 10 éve is ki voltam. Ehhez képest most már samot sincs bennem, de a magánélem legalább az mint a nagyharang!
Kialakulásának fázisai: Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény
A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy
A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet
A frusztráció fázisa
Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illetõ már a magánéletben sem talál semmi örömet


1.Elsõ az idealizmus szakasza. Ekkor még van lelkesedés a szakmáért; a kollegákkal való kapcsolattartás még élénk, az érintettek saját személyiségüket tekintik a legfontosabb munkaeszköznek.

2.A második a realista fázis. Az illetõ szakmája iránt elkötelezett, együttmûködõ a kollegákkal, érdeklõdik a munkáját célzó emberek iránt, de már a távolságtartás és a részvétel egyensúlyának megteremtésén fáradozik. Vannak még kreatív tervei, még nyitott a kezdeményezések iránt.

3.A stagnálás vagy kiábrándulás a harmadik periódus. Ekkor már csökken a teljesítõképesség, az érdeklõdés, a nyitottság. Az emberekkel való kapcsolattartás csupán a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések is gyakran terhesek, inkább csak védekezésünk megerõsítését szolgálja.

4.A negyedik a frusztráció szakasza. A páciensek a szakmájukban visszahúzódnak, partnereiknél egyre több negatív vonást észlelnek. A kapcsolatokban a megengedõ és a tekintélyelvû stílus ingadozik. A szakmai, közéleti tevékenységtõl vonakodnak, mert értelmetlennek és üresnek vélik. Kétségbe vonják a saját tudásukat, hivatásuk értelmét. Egyre idegesítõbbé válnak számukra azok, akikkel dolgozniuk kell.

5.Az apátia fázisa az ötödik. Ekkor minimumra korlátozódik az interakció, a bánásmód rideg, sõt ellenséges. A szakmai munka sematikussá válik. Az illetõ kerüli a segítõ kollegákat, a helyzet megváltoztatásának lehetõségét elveti....

BURN-OUT (KIÉGÉS) SZINDRÓMA

Burn-out szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépõ fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitûdök jellemeznek.

A burn-out vizsgálata az emberekkel hivatásszerûen segítõ kapcsolatban dolgozók (pl.: betegápolók, orvosok, szociális dolgozók) körében kezdõdött el, a burn-out jelenség azonban minden olyan hivatás esetén elõfordulhat, amelyben az emberekkel való közvetlen kommunikáció jelentõs szerepet tölt be (pl.: pedagógusok, jogászok, ügyfélszolgálati munkatársak).

A burn-out szindróma okai:

• hiányos teljesítménymérés (kontroll),

• visszajelzés hiánya,

• megerõsítés hiánya,

• alacsony jövedelem,

• extra igénybevétel mellett nagy felelõsség,

• gyakori krízishelyzet,

• elégtelen adminisztratív támogatás,

• adminisztratív terhek,

• korlátozott elõrejutási lehetõségek,

• határaink rugalmas kezelése.



Hajlamosító tényezõk:

• Az egyik a személyiségünk, a túlzott altruizmus, mindenben segíteni akarunk.

• Személyiségünk önmagát dicsérõ szokása legalább olyan hiba, mint a hála elvárása.
• Hajlamosító tényezõk a coping mechanizmusok, tehát a megküzdési stratégiák hiánya.

• Hajlamosító tényezõ a védtelenség. A magányosság érzése borzasztóan rossz és kellemetlen érzés.

• Egyéb tényezõ a túlzott igénybevétel. Tudni kell azt, hogy mennyi a teljesítõ képességünk, hol a határ.

• A segítés területén irreális elvárások fogalmazódnak meg. A realitásokkal tisztában kell lennünk.

• A tartós stressz-hatások is hajlamosító tényezõk, pl. a csoportvédelem hiánya.

• „A típusú” személyiség” versengõ, türelmetlen, lobbanékony (szemben a „B típusú személyiséggel”, amelyet higgadtság és lassabb). Állandó készenlétben él. A különbözõ pszichoszomatikus szívbetegségek egyik rizikófaktora az ilyen típusú viselkedés. Általában nehéz megváltoztatni, hiszen igen mélyen gyökeredzik a személyiségben.



Tünetek:

• Testi tünetek: feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, pszichoszomatikus megbetegedések (pl.: magas vérnyomás, táplálkozási zavarok, fekélybetegség).

• Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minõségének megromlása, munkahelyhez, kollégákhoz való negatív viszonyulás, serkentõ és nyugtató szerek fokozott használata, betegállományba vonulás, teljesítõképesség csökkenése, az elkötelezõdés csökkenése, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése, elszemélytelenedés érzése.


Jegyzet alapján....