Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Lesz-e háború?

TanácsadásNEM! Az oroszok szépen átveszik a "NATO" feladatait (mik is azok?) és a világcsendõr szerepében a BRICS-ekkel szépen ellesznek. Átrendezõdik kicsit a terepasztal. A NATO feloszlatását jósolja Richard Shirreff brit tábornok, ha Donald Trump nem kötelezi el magát mi­­elõbb a szervezet mellett. Shirreff, aki a NATO európai fõ­­pa­­rancs­­nok-he­­lye­­ttese volt, nálunk is megjelent, Háború Oroszországgal címû könyvében arról ír, hogy az orosz kibertámadásokat nagyon komolyan kellene venni. Ez is része a hibrid háborúnak, amelynek korábbi megnyilvánulása a Krím annektálása volt. A 168 Óra helyzetelemzésre kérte a magyar hadsereg korábbi vezérkari fõnökét, Szenes Zoltán tábornokot, egyetemi tanárt.

– Bár Shirreff regénye fikció, személye és a könyvben leírt sok tény valóságosak. Azt jósolja, hogy az unió pillanatokon belül szétesik, az oroszok sikeresen bomlasztják az észak-atlanti szövetséget is, miközben visszaszerzik befolyásukat az egykori szovjet köztársaságok felett. Ha pedig újra világhatalommá válnak, akkor növekszik a háború lehetõsége. Ön is érzi ezt a veszélyt?

– Igen, a törekvésnek elméletileg van realitása. A tervezõasztalokon létezhet a vázolt forgatókönyv, megvalósulásától viszont nemcsak katonák, hanem európai politikusok, diplomaták is tartanak. A történet persze egyelõre nem közvetlenül a háborúról szól, inkább azt érzem veszélyesnek, hogy a vérbeli üzletembernek számító új amerikai elnök, Donald Trump megállapodhat az oroszokkal. A szíriai helyzet „megegyezéses” rendezése után a moszkvai vezetés esetleg szabad kezet kap befolyási övezetének kiterjesztésére, ami konfliktusforrás lehet.

Fotók: Bazánth Ivola

– Feltételezések szerint Putyin célja a befolyási övezet növelésével új jaltai egyezmény kicsikarása lehet. Ez benne van a kalapban?

– Semmiképp, a jaltai egyezmény az európai háborút zárta le. Bár akkor üzlet volt: az amerikai–brit tárgyalófél nem akarta Dél-Európát az oroszoknak adni, Kelet-Európát viszont nem sajnálta annyira. Egyébként a Krím elcsatolásának elsõ évfordulóján az oroszok készítettek egy dokumentumfilmet, amelyben Putyin orosz elnök szokatlanul õszintén kimondta, azért szállták meg a félszigetet, mert nem éreztek más lehetõséget az orosz haditengerészeti flotta biztonságos állomásoztatására. Pedig a stratégiai fontosságú fekete-tengeri kikötõk használatára akkor még 2042-ig érvényes szerzõdésük volt. De a zavaros ukrán belpolitikai helyzetben az oroszbarát Janukovics helyére bármikor olyan új szereplõ kerülhetett volna, aki könnyen felrúgja a megállapodást. Ezt pedig Moszkva nem akarta kockáztatni, mert akkor az orosz hadiflotta elõtt lezárult volna a földközi-tengeri kijárat. Persze ha Putyin jóhiszemû lett volna – ahogy 2007-ig az volt –, akkor reménykedhetett volna abban, hogy a nemzetközi közösség ezt nem engedi, de az Egyesült Államok euró­­pai rakétatelepítési tervei miatt a bi­­zalma megszûnt. Emiatt az orosz elnök újabb háborúkat vizionáló beszédet mondott elõször a müncheni biztonságpolitikai fórumon, majd a bukaresti NATO-csúcson. Szóval küldött jelzéseket, de a Nyugat nem vette figyelembe õket.

– Gondolja, hogy a nemzetközi embargó hatására az orosz csapatokat kivonhatják a Krímbõl?

– Szerintem a Krím elveszett vagy csak nagy háborúval lehetne visszavenni. Az orosz katonai jelenlétet ugyanis folyamatosan erõsítik, már 25 ezres, modern fegyverekkel felszerelt haderõ van a félszigeten. Ez is olyan befagyott konfliktus lesz, mint amilyen Grúziá­­ban, Moldovában, Azerbajdzsánban vagy a megosztott Cipruson van.

– Ilyen körülmények között fenn kell-e tartani a gazdasági embargót?

– Az európai közösség hitelessége elvész, ha ellentételezés nélkül feloldja az embargót, még akkor is, ha az jelentõs anyagi kárt okozott az unió­­nak. Megjegyzem, Trump a Putyinnal folytatott telefonos megbeszélésen nem említette a gazdasági szankciók megszüntetését.

– Ha tovább élezõdik a konfliktus, ha a nyugati világot a nemzetek önzése irányítja, továbbá erõsödik a populizmus az amerikai és az euró­­pai kontinensen egyaránt, vége lehet a világ viszonylagos békéjének?

– Veszélyhelyzet alakulhat ki, ha felborul a mai egyensúly. Gondoljunk csak arra, hogy a világ békéjére milyen befolyással lehet, ha az ameri­­kaiak mondjuk jelentõsen csökkentik az ENSZ támogatását. Ha a világ legerõsebb hatalma kivonulna a szervezetbõl, elég nehéz lenne a nemzetközi politikai konfliktusokat rendezni, fenntartani a békét. Vannak globális veszélyek, amelyeket képtelenség regionális vagy nemzetállami szinten kezelni.

– Azzal mit kezdhet a világ, hogy az amerikai elnök oroszbarát külügyminisztert választ?

– Donald Trump a külügyi tárca élére nyilvánvalóan vitatható személyt jelölt. Rex Tillerson kinevezése – aki az Exxon vezérigazgatójaként sokat üzletelt az oroszokkal is, amiért Vlagyimir Putyin ki is tüntette – félelmeket is gerjeszt, de reményteljes is lehet. Én NATO-tábornokként, több európai parancsnokságon is szolgálva azt tapasztaltam, hogy a szövetségen belül is volt és van egyfajta oroszellenesség. Ha a politikában a személyes kapcsolatok révén a megértés hangsúlyosabbá válik, akkor ezt az oroszok akár viszonozhatják is. Persze a négyszemközti amerikai–orosz tárgyalásoktól mindig is félt az európai politika. A NATO történetében többször elõfordult, hogy az európai tagországok nem tudták, mirõl tárgyalnak az oroszok és az amerikaiak. Különösen így volt ez, amikor nukleáris ügyekrõl volt szó. Ez bizalmatlanságot szült a szövetségesek között, ezért az amerikai–orosz párbeszédnek átláthatónak kellene lennie.

– Fokozza a bizonytalanságot, hogy Trump egyszer elavultnak nevezi a NATO-t, máskor nem védené meg azokat, akik a nemzeti jövedelmük két százalékánál kevesebbet költenek fegyverkezésre. Védtelen lesz Európa?

– Nem gondolom. A NATO-ról a kong­­resszusi meghallgatások során teljesen más véleményt mondott az új amerikai védelmi miniszter, James Mattis tábornok. Európában persze kormányválságról beszélnének, ha a hadügyminiszter szembekerülne a miniszterelnökkel, amikor a terveit vázolja.

– De ezzel nem gyengítik az egész atlanti szövetséget?

– Egyelõre nem, hiszen például a beígért négyezer katonából álló amerikai nehézdandár épp most érkezett meg Kelet-Európába. A karaván halad. Ha Trump rosszul politizálna, kihátrálna mögüle a republikánus párt. Trumpnak az amerikai demokráciában – a fékek és ellensúlyok ­miatt – korlátozva van a mozgástere, ahogy láthatjuk is a muszlimok egy részének kitiltása kapcsán. Az elnöknek, ha így folytatja, legfeljebb egy évet jósolt az a „tévedhetetlen” amerikai professzor, Allan Lichtman, aki a gyõzelmét is elõre látta. Ettõl függetlenül folytatni kell a tárgyalásokat az oroszokkal, mert Brzezinskitõl tudjuk: a Nyugat csak akkor marad versenyképes a világban, ha integrálni tudja Oroszországot és Törökországot.

– Miközben az orosz katonai célok között szerepel a nyugati világ gyengítése, többen feltételezik, hogy az amerikai választások után az európai politika befolyásolása következhet. Ez lenne az új típusú hibrid háború, ami a kibertérben is zajlik?

– Igen, az információs térben hatalmas küzdelem folyik, az oroszok pedig tudatos politikát folytatnak. De ne csak a hekkelésrõl beszéljünk, hisz a törvényesen mûködõ Russia Today televízió mûsor 800 millió, angolul értõ embert befolyásol. Csak az Egyesült Államokban hetente nyolcmillió amerikai követi az orosz médiaóriást. Amikor a jó pénzért vásárolt nyugati újságírók arról tudósítanak Szíriából, hogy nem az orosz bombázók mértek csapást a polgári lakosságra, akkor megtévesztésrõl beszélünk, hisz ezeket a képeket, híreket átveheti a CNN és a BBC is. Elõfordult, hogy a magyar sajtó is kontroll nélkül vett át orosz híreket, amelyekrõl bebizonyosodott, hogy nem igazak. Az amerikai tapasztalatok után a németek már most komolyan készülnek, hogy az idei választásokat az oroszok ne tudják befolyásolni.

– És nálunk?

– Magyarországon is védeni kéne a pártok információs rendszerét, hogy kívülrõl ne tudjanak beavatkozni.

– Mekkora a veszély?

– Ezt nem tudni, de kétség ne legyen: a francia, a német, a holland közéletbe is megpróbálnak az oroszok beavatkozni. Van rá pénzük s helyben szövetségesük is. Illetve már növelték is, hisz a francia szélsõséges politikus, Marine Le Pen már bejelentette, ha elnök lesz, elfogadja a Krím elfoglalását. Ez például konfliktusforrás lehet az európai államok között. Putyinnak az az érdeke, hogy minél több ország belsõ egységét megbontsa, amivel az egész unió kohézióját képes gyengíteni. Ennek érdekében pártokat, egyesületeket támogat, embereket vásárol, hírszerzõ tevékenységet folytat. És idesorolhatjuk a gazdasági háborút is.

– Az amerikaiak ezért törik le mindenáron az olaj árát?

– Persze, s emiatt deficites lassan a szaú­­di költségvetés is. Ez mind a hibrid háború része, amelyben szerepet kap a diplomácia, a titkosszolgálatok, a média. A hadsereg bevetésére azonban – az orosz katonai doktrína szerint – csak a legvégén kerülhet sor.

– Ha az amerikaiak nem tudták felvenni a harcot, az európai országok képesek lesznek rá?

– Az uniónak, a NATO-nak is vannak már kiberbiztonsággal foglalkozó elit egységei. De nem szabad elfelejteni: a transzatlanti szövetség és az unió döntési mechanizmusa bonyolult, „lemegy a nap”, amíg valamilyen határozat megszületik. Putyin meg csettint egyet, és már cselekednek.

– Akkor valójában nincs védelem?

– A jobb politika lenne a legjobb védelem. Nem a manipuláció vagy a po­­pulizmus irányába kellene haladni, mert azzal csak megbolondítják az embereket. Döntésekre és közös cselekvésre lenne szükség mind a NATO kollektív védelmének megerõsítése, mind a közös európai hadsereg felállítása érdekében. Ha az emberek egész nap a Brüsszel „ellenséges” lépéseirõl szóló propagandát hallgatják, gyengül európai elkötelezettségük. Ez nagy veszély, s az oroszok kezére játszik. Az egység hiánya a legnagyobb kockázat. Ha Európa egységes maradna, ha nem lenne rés az unió falán, az oroszok hiá­­ba próbálnák a tagországokat szembeállítani egymással.Link

Hozzászólások

154 #1 kakas
- 2017-02-25 16:58
68.media.tumblr.com/a4a0ce7c03ef4b1d722e465dd8efcc6b/tumblr_oljd3dQvfw1tbwwzbo1_400.gif68.media.tumblr.com/fc5a80931c847c688644aa8a892c2710/tumblr_ol3zkfxcS41vo6230o1_1280.jpg
4 #2 Posta Imre
- 2017-02-25 17:14
Tüzelni kezdenek a médiaháború nagyágyúi

Számos felületen megjelenõ kampánnyal készül a The New York Times és a The Washington Post napilap válaszul Donald Trump állandósult támadásaira.

Nem telik el nap, hogy az amerikai elnök ne jegyezné meg a legnagyobb amerikai televíziókról és újságokról, hogy azok álhíreket terjesztenek. Az amerikai médiaharc fontos állomásaként ráadásul pénteken egyes nagy médiatársaságokat Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivõje nem engedett be egy sajtóbeszélgetésre. Ebbõl lett elege a demokraták köreihez közel álló két patinás lapnak, és egymástól nem biztos, hogy függetlenül, egyszerre indítják álhírellenes kampányuk indítását. Míg a The Washington Post (WP) csak a nyomtatott verzió fejlécében és honlapjának tetején (és nyilván minden más online felületén), a The New York Times (NYT) a vasárnapi Oscar-díj átadáson, a beszédek közötti bejátszások alkalmával, reklámbetétként mutatja be elõször szlogenjét. http://mno.hu/med...ui-1387640

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.26 másodperc
2,743,048 egyedi látogató