"Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" kommentálta a miniszterelnök, hogy az Origón megjelent, a Wikileaksrõl kiszivárgott állítólagos amerikai diplomáciai táviratok egyike szerint korábban arról beszélt diplomatáknak: a kampányban "hagyják figyelmen kívül", amit mond. Link

Orbán Viktor miniszterelnök a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott elõadást Tusnádfürdõn szombaton, amelyben kitért a V4-ek megerõsödésére, az Európai Unió problémáira és a migrációs válság kezelésére is.

A magyarországi választásoknak most európai tétje is van: ennek kimenetelétõl függ, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést – hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdõn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott elõadásában.

A miniszterelnök a nagyszínpad elõtt összegyûlt hallgatóságát arra bíztatta, hogy ne csak a pálya szélérõl szurkoljon, hanem regisztráljon és voksoljon, mert a határon túli magyar közösségek megmaradásának legfontosabb elõfeltétele az erõs anyaország, ezért is fontos, hogy ne az országot gyengítõ pártok kerüljenek hatalomra.

Orbán Viktor az elmúlt egy év legjelentõsebb eseményeként értékelte a visegrádi négyek (V4) megerõsödését. Úgy fogalmazott: Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél. Nagy dolog, hogy a “lelkes lengyelek, a mindig megfontolt csehek, a józan szlovákok és a romantikus magyarok” képesek egy nyelven beszélni – vélekedett.

Az elmúlt év változásainak mértékét azzal illusztrálta, hogy míg Barack Obama volt amerikai elnök 2009-ben elsõ külföldi beszédét Kairóban tartotta, Donald Trump mosatni amerikai elnök Varsót kereste fel, ahol azt mondta: “harcoljunk, mint a lengyelek, családért, szabadságért, országért és Istenért”.

Trump színre lépésével a globálisnak nevezett nemezetek feletti elit és a hazafias nemzeti vezetõk közötti küzdelem vált érzékelhetõvé, amelyben Magyarország a jó oldalon, a hazafiak oldalán áll – tette hozzá.

Egy hazafias kormányzás célja csak a nemzet és ország megerõsítése lehet – jelentette ki, majd több mint tíz pontban fogalmazta meg egy erõs állam ismérveit.

Ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, az ország ne hitelbõl éljen, legyenek többségi nemzeti tulajdonban a stratégiai ágazatok, és mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar. Megjegyezte: Magyarország már körülbelül ezer milliárd forintot költött a korábban oktalanul privatizált stratégiai cégek visszavásárlására és míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió adózott, ma már 4,4 millió dolgozik és ugyanennyi fizet adót.

Kifejtette, hogy egy erõs ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, mert csak azok az országok maradnak fenn, amelyek biológiailag képesek magukat fenntartani. Ahhoz, hogy Magyarország ilyen országgá váljon, családonként átlagosan 2,1 gyerekre lenne szükség.

Az állam ezt csak azzal segítheti elõ, hogy családbarát környezetet teremt – magyarázta. Magyarország a családtámogatásra fordított pénzt a multiktól veszi el: különbözõ különadók formájában – mutatott rá, ismertetve? a bankszektortól 272, a biztosítóktól 31, az energiaszektortól 120, a telekommunikációs ipartól 55 milliárd forintnyi különadót hajt be évente a kormány. “A nagy profitok egy részét elvesszük, annak érdekében, hogy odaadjuk azoknak, akik dolgoznak és közben gyermeket nevelnek, és így gondoskodnak a nemzet jövõjérõl” – magyarázta.

Orbán Viktor az erõs állam feltételei között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte, a kulturális identitás megtartását, a jövõ magyarságának egy közösségbe való szervezését.

Magyarország csak akkor lehet erõs, hogy “ha a világ bármely sarkában rálépnek egy magyar lábára, azért mert magyar, akkor Budapesten egy vörös lámpának ki kell gyulladnia” – szemléltette Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: a modern állam feltétele az is, hogy képes legyen vendégül látni a világ nagy rendezvényeit, Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni.

A miniszterelnök dimenzióváltást, ugrásszerû fejlõdést lát szükségesnek a demográfiai kérdésben, a nemzetszervezés – a Kárpát-medencei magyarság gazdasági erejének növelése – és a modern technológiák gazdasági hasznosítása terén.

A miniszterelnök Európa jövõjével kapcsolatban kifejtette: a következõ évtizedek vezérkérdése az, hogy az Európaiaké marad-e Európa, ezen belül Magyarország a magyarok országa lesz-e.

A magyar kormány által megrendelt nemzetközi kutatás eredményeit ismertetve elmondta: az uniós polgárok 64 százaléka szerint a migráció növeli a bûnözést, 79 százalékuk szerint megváltoztatja a kultúrát. Az európaiak 81 százaléka a bevándorlást súlyos kérdésnek tekintik, amelynek megoldását 36 százalék Brüsszeltõl, 51 százaléka a nemzetállamoktól várja. A magyarok 25 százaléka adna több hatalmat Brüsszelnek, 61 százaléka viszont úgy véli, hogy azokból a jogosítványokból is vissza kéne venni, amelyeket megkapott.

A kormányfõ szerint a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, a munkaerõhiány migránsokkal való pótlása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik. “Az is víz, de tovább növeli a bajt” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával. Példaként hozta fel, hogy míg az európai kultúra kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nõk egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nõ alárendelt a férfinak.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek a saját kultúrájukat erõsebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát. Az erõsebb ezért soha nem fogja a gyengébbet magáévá tenni. Az átnevelés és az erre épülõ integráció ezért nem lehet sikeres – vélekedett Orbán Viktor.

“Sohasem lehetünk szolidárisak olyan eszmékkel, emberekkel és népcsoportokkal, amelyek éppen azt a célt tûzik ki, hogy megváltoztassák az európai kultúrát (…) Az európai létezés és kultúra céljaival ellentétes csoportokkal és eszmékkel nem szabad szolidárisnak lenni, mert annak a végeredménye az összeomlás” – jelentette ki Orbán Viktor.

A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló német politikusoknak üzenve a kormányfõ leszögezte: Magyarország megvédte saját magát, és Európát is a migráns-invázióval szemben, ami több mint 260 milliárd forintjába került. “Az unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki” – hangoztatta.

Rámutatott: az emberek véleményével szemben Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt.

Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékû eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintõ ügyekben a nemzetállamoktól.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiaké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót.

“Európa reformja nem kezdõdhet mással, mint azzal, hogy a migránsokat megállítjuk és a bevándorlásnak véget vetünk és nemzeti hatáskörben újra mindenki megvédi a határait. Ha ezen is túlvagyunk, akkor közös programmal vissza kell szállítani a törvénytelenül Európába érkezett migránsokat valahova az Európai Unió területén kívülre” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiállt amellett, hogy Szerbiát minél elõbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerzõdésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal.

Orbán Viktor úgy vélekedett: Európában a kereszténydemokrata pártok “elkereszténytelenedtek”, a liberális média és értelmiség elvárásait teljesítik, a baloldali politika is elvesztette talaját.

“Most készítik Európát elõ arra, hogy átadja a területét egy új, kevert muszlimizált Európának” – állapította összegzésképpen a miniszterelnök. Ahhoz, hogy a terület “átadható” legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsõbbséget és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni – részletezte.

Ezért lehet különleges a jövõ évi magyarországi választás is, hiszen Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlõ migráns-inváziót – jelezte.

Orbán Viktor megismételte: amíg õ Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad és határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelezõ szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételû jövõ számára.

A választások másik tétjét az az ellentét adja, hogy az ellenzék több hatalmat adna Brüsszelnek, míg a Fidesz-KDNP szövetség a “lopakodva, törvénytelenül elcsalt hatáskörök” visszavételére törekszik – mondta. A brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erõk Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket – jelezte.

Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erõs és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.

A miniszterelnök elõadása elején felidézte: 27 éve még mindenki evidenciának tartotta, hogy mindenben hasonulni, igazodni kell az akkor megnyíló nyugati világhoz és csak kevesen gondolták azt, hogy a “vasfüggönyön inneni” szabadságharcosoknak is lehet mondanivalónk a Nyugat számra. “27 éve itt Kelet-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövõnk. Most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövõje” – zárta tusványosi elõadását Orbán Viktor.
Korábban írtuk
Az elmúlt év legjelentõsebb eseménye a V4-ek megerõsödése

Az elmúlt egy év legjelentõsebb eseménye a Visegrádi négyek (V4) megerõsödése – mondta a miniszterelnök szombaton Tusnádfürdõn. Orbán Viktor úgy fogalmazott: Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, ami nagyon nagy dolog.

A kormányfõ több mint 10 pontban fogalmazta meg egy erõs állam ismérveit, ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, és a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonban legyenek. Kifejtette, hogy egy erõs ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, és a feltételek között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte, a kulturális identitás megtartását, a jövõ magyarságának egy közösségbe való szervezését.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a modern állam feltétele az is, hogy képes legyen vendégül látni a világ nagy rendezvényeit, Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni.
Az EU-nak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben

Az Európai Uniónak vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdõn.

A kormányfõ rámutatott: az emberek véleményével szemben Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt.

Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékû eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót.

Kiállt amellett, hogy Szerbiát minél elõbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerzõdésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal.
A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz

A gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz – jelentette ki Orbán Viktor kormányfõ Tusnádfürdõn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) szombaton tartott elõadásában.

A miniszterelnök úgy vélte: a munkaerõhiány migránsokkal való pótolása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik. “Az is víz, de tovább növeli a bajt” – jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával. Példaként hozta fel, hogy míg az európai kultúra kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nõk egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nõ alárendelt a férfinak.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek a saját kultúrájukat erõsebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát. Az erõsebb ezért soha nem fogja a gyengébbet magáévá tenni. Az átnevelés ezért nem lehet sikeres – vélekedett Orbán Viktor.
A jövõ évi választás tétje, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést

A jövõ évi választások tétje, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén Tusnádfürdõn, szombaton.

A kormányfõ megerõsítette: amíg õ Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, a határokat meg fogják védeni.

Kiemelte: az ellenzék ezzel szemben nyíltan hirdeti, hogy le fogják bontani a kerítést, és a bevándorlókat be fogják az országba, egyet fognak érteni a bevándorlók teljes és kötelezõ szétosztásával, készen állnak arra, hogy Európát átadják egy új, kevert összetételû európai jövõ számára. Ez adja a választások európai tétjét – tette hozzá.

Szintén éles határvonal húzódik az ellenzéki pártok és a kormánypártok között abban, hogy adjanak-e több hatalmat Brüsszelnek – közölte.

Emellett lesz a voksolásnak egy közép-európai tétje is – hangsúlyozta. A brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erõk Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket – jelezte.

Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erõs és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.
A magyar külpolitika vezérlõ csillaga a magyar érdek

A magyar külpolitika vezérlõ csillaga a magyar érdek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdõn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) a közönségbõl érkezõ kérdések egyikére válaszolva szombaton.

Arra a felvetésre, hogy “Putyin (orosz államfõ) vagy Trump (amerikai elnök)?”, a kormányfõ kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának.

Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke.

“Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekbõl kiinduló külpolitikát építsük fel. (.) Jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következõ választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetõséget” – hangoztatta Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt autonómiát firtató felvetésre rögzítette: a kormány támogatja az autonómiát. Személyes álláspontját érzékeltetve úgy fogalmazott: “az autonómiát támogatom. Jobb híján. Pont.” Az RMDSZ-t illetõ kérdésre úgy reagált: gondolhatnak bármit filozófiai tételekrõl, politikai elvekrõl, helyes stratégiáról, de arról nincs mit gondolkodni, kire szavaznak az emberek.

Orbán Viktor azt mondta: nem osztja azt a lelkiállapotot, amelyik Brüsszelben uralkodik, s amelyik ellenségnek tekinti a Brexit miatt az Egyesült Királyságot. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unión kívül csak rosszabbul lehet járni, mint belül. Õ ezt teljesen értelmetlennek tartja – mutatott rá, és kiemelte: minden nemzet maga dönti el, hol látja a saját érdekeit jobban érvényesíthetõnek. A kormányfõ úgy fogalmazott: nekünk az Egyesült Királyság a barátunk, akkor is, ha nem tagja az uniónak.

Arra a felvetésre, látja-e a lehetõséget a magyarországi társadalmi-gazdasági intézkedések határon túlra történõ kiterjesztésére, igennel válaszolt, hozzátéve: az ütemezés a kérdés. Orbán Viktor szerint a jég megtör, amikor az egyik legfontosabb családtámogatást kiterjesztették, az államhatárokon kívül minden magyar család számára lehetõvé tették. Úgy vélekedett: lépésrõl lépésre kell haladni, s ez igaz a csok-ra is.

Orbán Viktor errõl azt mondta, nem teljesen elégedett, mert a falusi népesség számára egyelõre nem elég vonzó. Kiemelte: falusi népesség-megtartó lakástámogatási programot kell indítani, és ennek tapasztalatai alapján következhet egy Kárpát-medencei program.

További kérdésre közölte: a lengyelek az igazságszolgáltatási rendszerükkel összefüggésben semmi olyat nem csináltak, ami kívül esne az uniós elveken, eszméken. Nem fair, igazságtalan, tisztességtelen, a kettõs mérce tipikus megnyilvánulása, amit a lengyelekkel szemben Brüsszel csinál – mondta a kormányfõ, aki megerõsítette: Magyarország szolidáris Lengyelországgal.

Arra, hogy miért nem keményebbek a “Soros-birodalom magyarországi képviselõivel”, úgy reagált: még lehetnek. Hozzátette ugyanakkor: az európai politikai kultúrában vannak határai a politikai csatákban bevethetõ eszközöknek, és õk nem lépik át ezt a határt, szemben az ellenfeleikkel.

A kormányfõ szerint a “liszt ott dõlt ki”, amikor a Soros-birodalom a nemzetbiztonság területére lépett. Arra kezdte használni a pénzét, embereit és az intézményeit, hogy migránsokat szállítson be Európába, ennek érdekében meghirdette a programját – magyarázta a miniszterelnök. Kijelentette: ez ellentétes a magyar emberek biztonságával, Magyarország rövid, közép- és hosszú távú érdekeivel, sérti a magyar emberek, az ország nemzetbiztonságát. Ilyenkor nincs pardon – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ez nem Soros Györgyrõl szól, hanem a terrormentes életrõl, a kulturális identitás megtartásáról, a magyar emberek biztonságáról.

A nemzetbiztonsági jogszabályokat mindenkivel be kell tartatni, azzal is, akit egyébként Soros Györgynek neveznek – mondta a kormányfõ.

A miniszterelnök kérdésekre adott válaszait egyszer rövid ideig füttyel próbálták megzavarni.
Link