Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Harc az ivóvízért: már az amerikai katonaság figyeli a zavargásokat

KülföldTejbe-vajban köll fürödnyi és colát inni! Majd az okosteló megoldja ezt is, minek aggódni! A világkormány dolgozik rajt már pár éve és látszik is, hogy egyre xarabb. India, Marokkó, Irak és Spanyolország édesvíz-válsággal néz szembe. Az MIT tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy fõre jutó ivóvízzel rendelkezik. A vízzel összefüggõ iráni zavargásokra már az amerikai katonai tervezõk is felfigyeltek.

Miközben a dél-afrikai Fokváros a modern világ elsõ világvárosaként november 11-én kifogyhat az ivóvízbõl, egy új mûholdas felmérésen alapuló tanulmány szerint négy ország – India, Marokkó, Irak és Spanyolország – hamarosan ugyanezzel a sorssal szembesülhet. Az amerikai World Resources Institute a világ félmillió víztározójának szintjét vizsgálva jutott erre a következtetésre. Márpedig ennek súlyos globális politikai kihatásai lesznek.

Ázsia kiszárad

Elég, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt években a rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami aztán hét éve polgárháborúhoz vezetett. A bevándorlók Európába áramlását is nagyban befolyásolják az egyre romló éghajlati viszonyok a Közel-Keleten és a szubszaharai régióban.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy fõre jutó ivóvízzel rendelkezik. Holott a térségben már amúgy is feszült India és Kína kapcsolata és a vízért folytatott versenyfutás csak tovább mérgezi a politikai légkört Ázsia államai között. Az indiai meteorológiai szolgálat adatai szerint Indiában idén januárban és februárban 63 százalékkal kevesebb csapadék esett, mint tavaly ugyanebben az idõszakban, míg a március elejétõl április 11-ig terjedõ idõszakban 31 százalékos a csökkenés mértéke.

Kína legnagyobb, nemzetközileg is megosztott vízkészlete a Tibeti Fennsíkon helyezkedik el, amelyet Peking az 1950-es években annektált. India agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg és a 2016-ban elfogadott 13. kínai ötéves terv a Fennsíkon több új gát építését célozza meg. Kínában él a világ lakosságának 20 százaléka, de a Föld édesvizeinek csupán 7 százalékával rendelkezik. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka eközben már olyannyira elszennyezõdött, hogy még mezõgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.

Dráma Iránban
Káncz Csaba
Káncz Csaba

A helyzet már Iránban is drámai. Az országban, amely a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, miközben lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Irán népességének és gazdasági termelésének 90 százaléka olyan kis területekre koncentrálódik, amely már kiemelt szintû vízszûkével szembesül. A víz-túlfogyasztás fõ felelõse a mezõgazdaság, amely 92 százalékát használja föl a víznek és a gondozatlan öntözõrendszer miatt csupán 30 százalékos hatékonysággal használja föl a szektor az ivóvizet.

Iszfahán városában és Kuzesztán tartomány több kisvárosában az elmúlt hónapokban rendszeresen fellángoltak a tüntetések az ivóvíz hiánya miatt. A kormányzat kárpótlást ígért a gazdálkodóknak, de az elégedetlenség folytatódik. Az iráni meteorológiai szolgálat bejelentése szerint jelenleg az ország területének 97 százalékát sújtja a szárazság.

Nem véletlen, hogy az ilyen szintû sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezõk is. A jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy fõre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A 14 éve tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erõforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggõ szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók”.

Káncz Csaba jegyzete
Link

Hozzászólások

99 #1 MORMOTA1968
- 2018-04-18 23:29
HAARP háború Irán ellen is. Az idõjárás befolyásolásán keresztül akarják megtörni õket. Nem hiszem, hogy létezett valaha ennél mocskosabb, sunyibb és alattomosabb háborús módszer, mint ez, egy ország tönkretétele tartós szárazság elõidézésével. Máshol meg az ellenkezõjével, heves esõzéssekkel, pusztító viharokkal. Egyre nagyobb veszély elé nézünk mi Európaiak, fõleg itt a Kárpát-medence közepén, ahol aztán bõven van édesvíz. Épp ezért igényt is tart rá Izrael és az oroszok is, de a nyugat és kelet is. Így is lehet háborúkat gerjeszteni, hogy az idõjárásba belepiszkálva, chemtrailok, (alumínium oxid) kiszórásával a légtérbe tartós, akár évekig is eltartó szárazságot lehet elõidézni. Akik már beözönlöttek Európába, már csak az édesvíz miatt sem lesznek hajlandóak önként távozni innét, már ha egyáltalán menni akarnának, de eszük ágában sincs visszamenni egy kiszáradó félben lévõ területre. Saját hadsereg nélkül minden Európai nemzet, de leginkább mi Kárpát-medenceiek eddig sohasem tapasztalt életveszélynek vagyunk kitéve. Mert ha másért nem, az édesvízért biztos, hogy megfognak próbálni minket kiirtani az ide menekülõk és beözönlõ idegen rasszok, fajok, népek. És ehhez már nem sok köze lesz a vallási ellentéteknek.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.26 másodperc
2,750,741 egyedi látogató