Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Miért tartja magát hunnak a magyar?

KultúraErrõl az a hasonlat jutott eszembe, már meg ne bocsássatok: A történész olyan, mint a darab szar, csak sokkal büdösebb. Ki tehet róla, hogy a rohadt buzi sátánista zsidó fattyak mindent megsemmisítettek és meghamisítottak, amit lehetett és most is azt teszik? Beteszek egy közismert hérodotoszi mesét, hátha dereng valami, kik voltak itt az igazi "urak" és a "görögök" balfaszsága nem mai keletû. Esetleg ma is ugyanezt éljük?
Mikor és hol tûnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez elõtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Errõl szól a magyarság õstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része.

Elõzõ cikkünkben arról írtunk, az új eredmények hatására hogyan látszik pezsdülni a magyar õstörténet kutatását eddig jellemzõ állóvíz az elmúlt szûk évtizedben.

Még az elején feltettünk egy konkrét kérdést, amire a válasz: a tudomány jelen állása szerint: Etelköz és a IX. század közepe az a térbeli és idõbeli pont, amikor és ahol már magyar etnikumról beszélhetünk. Más kérdés, ez mit is jelent. Egyrészt a kutatás nagyon jó úton halad, hogy ennél hátrébb lásson, de még fontosabb, milyen alapon és mit nevezünk magyarnak?
Miért tartja magát hunnak a magyar?
Mikor és hol tûnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez elõtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Errõl szól a magyarság õstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része.
A politikai egységbõl lett magyar

A sztyeppei néprajz és történelem tanulsága, hogy nem nép alkot államot, hanem az állam formálja a népet. Egy erõs vezetõ létrehozza a politikumot, s ha az hosszabb távon fennmarad, az alkotórészek lassan eggyé válnak nyelvükben, kultúrájukban és kialakul az etnikai, népi öntudat.

A IX. század elõtti magyarságról e tekintetben nem sokat mondhatunk: ki tudja, hogy mondjuk a Keszi törzs tagjai magyarnak tartották-e magukat? De a IX. században már biztosan létezett az a politikai formáció, amely magyarnak nevezte magát, s amely stabilizálta a nyelvet, egységet teremtett.

Ebben benne van az is, hogy sok magyarul beszélõ csoport nem került bele ebbe a közösségbe, míg több, más anyanyelvû meg igen. Mai fogalmaink szerint magyar az lett, aki a törzsszövetség tagjává vált

– emeli ki Dr. Sudár Balázs történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének fõmunkatársá.
Hungaria nem hun

Ha magyar õstörténet, a hun-magyar rokonság kérdését még akkor sem kerülhetjük meg, ha az elején azt mondtuk, a tények és nem a feltételezések oldaláról közelítjük a témát –merthogy kapcsolatunk valahol félúton jár a két kategória között. Miért? Mert a rendelkezésünkre álló információk alapján meg nem erõsíthetjük, de teljesen el sem vethetjük.

A galibát itt is a kínzó forráshiány okozza, a Hun Birodalom bukása és a magyarok Kárpát-medencei megjelenése között eltelt több mint négy évszázad óriási fehér folt, fõleg itt, a „népek országútján”.

Nemcsak a mai, a X. századi nyugat-európai közvélemény sem volt tisztában ezen idõszak történéseivel, így máris megcáfoljuk a tévhitet, miszerint hazánk Hungary, Ungarn, Hongrie stb. elnevezése a hun népnévbõl eredne. Egyesek azt mondják ugye, hogy a magyarok hadjáratai Isten ostorára, sztyeppei hun harcmodorra, valamiféle ismerõs keleti vadságra emlékeztették volna a jámbor keresztényeket. Nem.

Álmos és Árpád az Avar Birodalom bukásával támadt hatalmi ûrt használta ki a nagyfejedelemség Kárpát-medencébe költöztetésével, nyugaton viszont az impériumváltást mintha kezdetben észre sem vették volna, hadjáratainkról elõször úgy vélték, az avar állam éledt újjá.

Elnevezésünk valószínûleg a nyugati értelmezés szerint az avarokhoz köthetõ bolgár-török onogur népnévbõl ered.
Ópusztaszer, 2010. augusztus 20. Látogatók megtekintik Feszty Árpád A magyarok bejövetele címet viselõ, felújított monumentális alkotását az újonnan átadott rotunda épületében Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Látogatók megtekintik Feszty Árpád A magyarok bejövetele címet viselõ, felújított monumentális alkotását az újonnan átadott rotunda épületében Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Attila a legkevésbé sem volt „menõ”

Térjünk vissza a hun rokonsághoz, a kérdésben történészszakmai álláspont nincs, a forráshiány miatt nem is lehet, Sudár Balázs kutatói véleményét mondja el. E szerint pedig Attila közel sem olyan origópontja a sztyeppei történelemnek, mint mondjuk Dzsingisz kán. Sõt. Míg a mongol uralkodó tucatnyi dinasztia hivatkozási alapja szerte Ázsiában és Kelet-Európában, addig a hun király sehol nem jelenik meg. Legalábbis nyoma nincs a meglehetõsen vitatható bolgár hagyományon kívül.

Egyszerûen senki nem vezeti vissza magát egy bukott birodalom uralkodójára, Attila nem volt hivatkozási alap sehol keleten (sem). Igaz, Dzsingisz birodalma is kisebb egységekre hullott, de ezek vitték tovább önérzetüket és a hagyományt, a hunok birodalma viszont megszûnt, királyuk a legkevésbé sem volt divatos, áhított õs.

Egyszer csak megjelennek a magyarok, és a kezdetektõl következetesen Attila örökösének vallják magukat egy olyan környezetben, ahol ezzel csak negatív érzelmeket váltanak ki

– magyarázza a történész.

Tehát vagy tényleg így tekintettek magukra, vagy a történelem legrosszabb PR-kampányát adták elõ: mintha ma egy újonnan érkezõ muszlim közösség azt hangoztatva próbálna gyökeret verni Európában, hogy Hitler szellemi örökségét képviseli. A legkevésbé sem életszerû.
Attila hun király Aquileiát ostromolja. Miniatúra a Képes Krónikában
Fotó: Csanády / Wikipedia
A székely akár hun is lehet, a magyar nem

Ha pedig Attilára hivatkozni nemhogy nyerõ nem volt, de egyenesen hátrányos, akkor logikusan annyi marad: tényleg így gondolták. Nyilvánvalóan ez sem jelenti azt, hogy a honfoglaló magyarság a birodalom bukása után évszázadokkal is „hun öntudattal” volt átitatva, azt meg fõleg nem, hogy a kapocs etnikailag is fennállna.

Efféle birodalmi hagyományt csak politikum, azaz valamely államszervezet vihetne tovább. Ilyenrõl nincs tudomásunk az V-X. század között, ami még nem zárja ki, hogy kisebb csoportok megõrizték és ápolták a hunok vagy Attila emlékét. Ilyenek lehettek a székelyek a Csaba-mondakör nagyon is jól értelmezhetõ szerepe alapján. Nem kizárt az sem, hogy a törzsszövetséget, majd államot megszervezõ személy, hatalmi elit egy erõs Attila-hagyománnyal rendelkezõ kisebb hun közösségbõl emelkedett ki. Íme, egy elmélet:
Hunból lett a magyar?
A latin Hungarus elnevezés ma sok találgatásra ad okot, de maradjunk annyiban: mi magyarok vagyunk.

Sudár Balázs így foglalja össze a lényeget:

Az uralkodó rétegnek vagy egy részének lehettek hun hagyományai, fennállhatott bármilyen kapcsolat, de a magyar nép ettõl még nem hun.

Attila soknemzetiségû birodalma építõkockáira esett szét, 400 évvel késõbb pedig felépült a magyar közösség: egyes kockák, mint talán a székelység vagy esetleg az elit egy része ilyen kisebb, „hun tudatú” elemként került az építménybe. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy a magyar források a kezdet kezdetétõl hivatkoznak erre az akkoriban cseppet sem „eurokonform” hun kapcsolatra.
Link



Hozzászólások

6 #1 anzsi a macska hala
- 2018-06-24 20:45
Csak hogy egy kicsit javítsunk a magyartalanító tudománytalan akadémia álláspontján.
https://www.youtu...p0pXPO1DXQ
Biztosan sokan hallgattátok, de nem lehet megunni.
118 #2 keepfargo
- 2018-06-24 22:28
Nem vagyunk hunok, de a székelyek lehetnek hunok? Akkor miért értjük, amit a székely mond, söt továbbmegyek: azt is érezzük, hogy a székely közelebb van öseink nyelvéhez, mint mi; "nem-hun-magyarok"

Ezeket a tetveket az mta-nál megkérdezném: Mario Alineiröl miért nem akartak tudni évtizedekig? Azért talán, mert egész munkásságában ( a bolognai egyetem nyelvésztanára/kutatója) azt bizonygatta, hogy az etruszkok és a mai magyarok nyelve 60%-os átfedést/megfelelést mutat ( 3-4 ezredév távolságból, az egy kicsit még a hunoknál is elöbbi idözóna, ugye feleim?)

Ettöl még nem akarom azt mondani, hogy etruszk vagyok, (csak úgy kb.60%-ig), de hogy az öseim közül élhettek az Appenin-félszigeten is valakik, azt onnan sejtem, hogy hatodik látogatásom Itáliában ugyanazt a hazaérkezés-érzést váltja ki mint az öt elözö...na és az olaszok mondják nekem hogy: "mi (a latinok) mindent töletek (etruszkoktól) tanultunk, talán csak a hajózást nem"...aztán cserébe visszaszorítottak minden le nem gyilkolt etruszkot, oda ahonnan jöttek; észak felé a Kárpáthaza irányába...

A sumér rokonságról makogni (ahogy Árpád fiai is csak makogtak és a müveltebb szlávoktól tanultak meg beszélni - ha hinni lehet az mta egykori ószövetségi (nemhun) elnökének, glatz ferenc magyargyülölö élösködönek ), tehát erröl a rokonságról meg végképp nem szeret hallani a magyartalan kisebbség, hiszen még kiderülhetne, hogy a csodálatos hébernél is nagyobb múltú a nyelvünk - na és azt már csak nem fogja megengedni az mta (mózesi, talmudos alakoskodók) díszes gyülekezete???
99 #3 MORMOTA1968
- 2018-06-24 23:10
Minél többet olvasok, annál inkább tisztul a kép, vagy inkább idõnként egyre zavarosabbá válik. Most olvastam egy magyar honlapon, amit már nagyjából én is sejtettem, hogy valami nagyon nem stimmel a magukat zsidóknak valókkal, akik jól láthatóan többnyire fehér bõrûek és már egyáltalán nem biztos, hogy valóban kaukázusi kazárok. Azt mondják, hogy az asszírok leszármazottai ma már nagyon kevesen vannak. Ezen a honlapon meg mit olvasok? Hogy a latinok, (ma olaszok) honnét is kerülhettek Európába? Valami ilyesmit írnak az olaszokról. Szemita-héber-asszírok leszármazottai! A Bibliai Istenrõl "ÚR-ról meg lassan kiderül, hogy kit is értenek valójában az ÚR alatt, akihez minden zsidó keresztény imádkozik. Az ókorban világuralomra törõ asszír uralkodót, uralkodókat nevezték így a héberek. Én eleinte inkább arra gyanakodtam, hogy "Ábrahám" születési helye "Úr" városa miatt lett a Teremtõbõl nagy hirtelen "ÚR ISTEN!" Az ókori Asszír Birodalom uralkodóját, uralkodóit nevezték "ÚR-nak" az Isten földi helytartójának. Az olaszok eléggé egy érdekes nép, akár csak a spanyolok, a másik latin nép, akiknek kialakulása szintén eléggé érdekes történet. Nem tudom Imre vagy valaki más végigrágta e már magát "A szemiták bejövetele és népi kiléte-Küzdelem a nomád életformájú szemiták ellen" címû íráson. Elsõre sok minden talán fel se tûnik, de aztán többször is végig futva rajta, egyre több minden. Például, hogy a ma cigányságként ismert nép valamikor nagyon régen talán még mint beduinok szerepeltek a történelem színpadán. De sok érdekes történelmi dokumentum lehet eldugva ott a Vatikán falai között!
238 #4 bivaly
- 2018-06-25 06:35
Keepfargo !

Glatz Ferkó nagy rohadék volt, lekörözte Hunfalvyt is !
329 #5 gutai zub
- 2018-06-25 06:43
2 Miért tartja magát hunnak a a magyar?"
Magyarország = HUNGARY

A kérdés rosszul van feltéve.

Miért csak magyarnak tartja magát a magyar?

Az egész világ hunnak nevez bennünket. Õsi könyveink, de még a szomszédainké is, HUNNAK nevez bennünket.
Legtöbbször meg is jegyezték ha rólunk beszéltek: hunok vagy magyarok, szkíták vagy honok, sõt avarok vagy hunok, vagy magyarok, stb.

Az, hogy ma már tényleg nem érdemeljük ki a szkíta, hun, vagy magyar nevet, lehetne róla beszélni.
Ma már inkább pártusoknak, pártosoknak hívnám az itteni jó embereket..............
118 #6 keepfargo
- 2018-06-25 09:18
érdekes feltevés az is, amit a sakya (perzsául saka v. szkíta) rokonság jelenthet - ez ugye Buddha egykori, késöbb kiirtott népe - mert a szkíta(aszkéta) életvitel igénye rokon vonásokat mutat a buddhai elképzeléssel, hozzátéve, hogy az együttérzés másokkal, határozottan központi helyet foglal el úgy a szkíta/hun gondolatvilágban, mint a b. filozófiában...

az együttérzés, amit mára majdnem sikerült kiirtani, hála az ószövetségi feneketlen önzésnek és felfuvalkodottságnak...na meg a primitív materialista életfelfogásnak
118 #7 keepfargo
- 2018-06-25 09:22
és az is érdekes, hogy ahol a sakyákat kiirtották, ott a buddhizmus sem maradhatott meg - ellenben azoknál a népeknél, akik mind rokonainknak vallják magukat (pl. koreai, kínai söt japán) a buddhizmus nem talált teljesen süket fülekre
(mert az 1,3 milliárdos India csak pár millió buddhistát tartott meg, míg pl.Japánban legalább 30-40% buddhista van, vagy pl. Vietnám vallásos állampolgárainak a fele az.)
888 #8 ebtelep
- 2018-06-25 11:30
Árpád apánk is, mikor belépett a Kárpát-medencébe, azt mondta, hogy azért jött, hogy visszavegye azt, ami õse, Attila királyé volt.
4 #9 Posta Imre
- 2018-06-25 12:03
Képfaragó Dúcz László: Istennek háttal Az öreget kinyírták, mikor el akarták játszani a Magyar várban, elõtt véletlen kigyulladt...


Ebtelep, Árpád hitelesen megörökített elsõ szavai e honban:" Az a zsidó qva istenit!" volt. Vágta az öreg már akkor is. Aztán kiderítették a zsidók, hogy õ es kazár zsidaj, he-he...
4 #10 Posta Imre
- 2018-06-25 12:52
Megtalálták a hun Csipkerózsika sírját

Orosz régészek egy 2000 éves nyughelyre bukkantak egy szibériai víztározó partján. A sírban egy feltételezhetõen hun nõ maradványai, illetve különbözõ személyes tárgyak kerültek elõ.

Az Orosz Tudományos Akadémia régészei a Tuva Köztársaság területén, a Jenyiszej közelében fekvõ egyik víztározónál azonosították a nyughelyet – írja az IFLScience. A sírban talált maradványok meglehetõsen jó állapotban maradtak fenn, a test részben mumifikálódott.

Nem egy klasszikus értelemben vett múmia. Ebben az esetben a sírt szorosan lezárták egy kõ fedéllel, ami lehetõvé tette a természetes mumifikálódás folyamatát

– nyilatkozta Marina Kilunovszkaja, a csapat tagja a Siberian Times-nak.

Természetes mumifikálódás megfelelõ körülmények közt tud lejátszódni, amikor a test gyorsabban szárad ki, mint ahogy lebomlana. Ötzi esetében például a fagy segítette a test konzerválódását, de a csersav vagy a sós tengeri levegõ is elõidézhet természetes mumifikálódást.

A szibériai maradvány különlegessége, hogy lelõhelye az 1980-as évek óta víz alatt volt. A csontváz ugyanis egy víztározó partján került elõ, miután a vízszint lecsökkent.

A csontváz alsó része különösen jó állapotban maradt fenn. A csonton a kutatók lágy szövetet és bõrt találtak, a sírban pedig ruhákat és személyes tárgyakat is felfedeztek.

A leletek egy részét feltételezhetõen azért helyezték a sírba, hogy a túlvilágon segítsék az elhunytat. A fiatal nõ maradványán egy selyemszoknyát, illetve egy drágaköves csattal ellátott, gyöngyberakásos övet találtak.

A sírban továbbá egy nyírfakéreggel díszített, kínai tükröt tartalmazó doboz került elõ. Emellett két hun stílusú vázában különbözõ temetkezési ételeket, például fenyõmagot is azonosítottak.

Bár a régészek egyelõre laboratóriumi körülmények közt nem vizsgálták a múmiát, úgy vélik, hogy nagyjából 1900-2000 éves lehet. A szakértõk abban bíznak, hogy a késõbbi elemzésekkel további részleteket deríthetnek ki a maradványról.
https://24.hu/tud...kerozsika/
69 #11 Szalonna
- 2018-06-26 05:09
Imre, a képekkel illusztrált könyvnek mi a címe?
69 #12 Szalonna
- 2018-06-26 05:12
Békát,egeret,madarat küldtük. s_hihis_vigyori
Ma is így kellene. Csak manapság baromféregállat a "magyarja" magát nem ismeri, akkor miért akar jobb országot? Jaaa.
4 #13 Posta Imre
- 2018-06-26 07:47
Szalonna, ez van itt most mellettem véletlenül...
moly.hu/system/covers/big/covers_49927.jpg
69 #14 Szalonna
- 2018-06-27 04:57
Imre, Spasiba.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.70 másodperc
2,615,591 egyedi látogató