Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Miért tartja magát hunnak a magyar?

KultúraErről az a hasonlat jutott eszembe, már meg ne bocsássatok: A történész olyan, mint a darab szar, csak sokkal büdösebb. Ki tehet róla, hogy a rohadt buzi sátánista zsidó fattyak mindent megsemmisítettek és meghamisítottak, amit lehetett és most is azt teszik? Beteszek egy közismert hérodotoszi mesét, hátha dereng valami, kik voltak itt az igazi "urak" és a "görögök" balfaszsága nem mai keletű. Esetleg ma is ugyanezt éljük?
Mikor és hol tűnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez előtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Erről szól a magyarság őstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része.

Előző cikkünkben arról írtunk, az új eredmények hatására hogyan látszik pezsdülni a magyar őstörténet kutatását eddig jellemző állóvíz az elmúlt szűk évtizedben.

Még az elején feltettünk egy konkrét kérdést, amire a válasz: a tudomány jelen állása szerint: Etelköz és a IX. század közepe az a térbeli és időbeli pont, amikor és ahol már magyar etnikumról beszélhetünk. Más kérdés, ez mit is jelent. Egyrészt a kutatás nagyon jó úton halad, hogy ennél hátrébb lásson, de még fontosabb, milyen alapon és mit nevezünk magyarnak?
Miért tartja magát hunnak a magyar?
Mikor és hol tűnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez előtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Erről szól a magyarság őstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része.
A politikai egységből lett magyar

A sztyeppei néprajz és történelem tanulsága, hogy nem nép alkot államot, hanem az állam formálja a népet. Egy erős vezető létrehozza a politikumot, s ha az hosszabb távon fennmarad, az alkotórészek lassan eggyé válnak nyelvükben, kultúrájukban és kialakul az etnikai, népi öntudat.

A IX. század előtti magyarságról e tekintetben nem sokat mondhatunk: ki tudja, hogy mondjuk a Keszi törzs tagjai magyarnak tartották-e magukat? De a IX. században már biztosan létezett az a politikai formáció, amely magyarnak nevezte magát, s amely stabilizálta a nyelvet, egységet teremtett.

Ebben benne van az is, hogy sok magyarul beszélő csoport nem került bele ebbe a közösségbe, míg több, más anyanyelvű meg igen. Mai fogalmaink szerint magyar az lett, aki a törzsszövetség tagjává vált

– emeli ki Dr. Sudár Balázs történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének főmunkatársá.
Hungaria nem hun

Ha magyar őstörténet, a hun-magyar rokonság kérdését még akkor sem kerülhetjük meg, ha az elején azt mondtuk, a tények és nem a feltételezések oldaláról közelítjük a témát –merthogy kapcsolatunk valahol félúton jár a két kategória között. Miért? Mert a rendelkezésünkre álló információk alapján meg nem erősíthetjük, de teljesen el sem vethetjük.

A galibát itt is a kínzó forráshiány okozza, a Hun Birodalom bukása és a magyarok Kárpát-medencei megjelenése között eltelt több mint négy évszázad óriási fehér folt, főleg itt, a „népek országútján”.

Nemcsak a mai, a X. századi nyugat-európai közvélemény sem volt tisztában ezen időszak történéseivel, így máris megcáfoljuk a tévhitet, miszerint hazánk Hungary, Ungarn, Hongrie stb. elnevezése a hun népnévből eredne. Egyesek azt mondják ugye, hogy a magyarok hadjáratai Isten ostorára, sztyeppei hun harcmodorra, valamiféle ismerős keleti vadságra emlékeztették volna a jámbor keresztényeket. Nem.

Álmos és Árpád az Avar Birodalom bukásával támadt hatalmi űrt használta ki a nagyfejedelemség Kárpát-medencébe költöztetésével, nyugaton viszont az impériumváltást mintha kezdetben észre sem vették volna, hadjáratainkról először úgy vélték, az avar állam éledt újjá.

Elnevezésünk valószínűleg a nyugati értelmezés szerint az avarokhoz köthető bolgár-török onogur népnévből ered.
Ópusztaszer, 2010. augusztus 20. Látogatók megtekintik Feszty Árpád A magyarok bejövetele címet viselõ, felújított monumentális alkotását az újonnan átadott rotunda épületében Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Látogatók megtekintik Feszty Árpád A magyarok bejövetele címet viselõ, felújított monumentális alkotását az újonnan átadott rotunda épületében Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Attila a legkevésbé sem volt „menő”

Térjünk vissza a hun rokonsághoz, a kérdésben történészszakmai álláspont nincs, a forráshiány miatt nem is lehet, Sudár Balázs kutatói véleményét mondja el. E szerint pedig Attila közel sem olyan origópontja a sztyeppei történelemnek, mint mondjuk Dzsingisz kán. Sőt. Míg a mongol uralkodó tucatnyi dinasztia hivatkozási alapja szerte Ázsiában és Kelet-Európában, addig a hun király sehol nem jelenik meg. Legalábbis nyoma nincs a meglehetősen vitatható bolgár hagyományon kívül.

Egyszerűen senki nem vezeti vissza magát egy bukott birodalom uralkodójára, Attila nem volt hivatkozási alap sehol keleten (sem). Igaz, Dzsingisz birodalma is kisebb egységekre hullott, de ezek vitték tovább önérzetüket és a hagyományt, a hunok birodalma viszont megszűnt, királyuk a legkevésbé sem volt divatos, áhított ős.

Egyszer csak megjelennek a magyarok, és a kezdetektől következetesen Attila örökösének vallják magukat egy olyan környezetben, ahol ezzel csak negatív érzelmeket váltanak ki

– magyarázza a történész.

Tehát vagy tényleg így tekintettek magukra, vagy a történelem legrosszabb PR-kampányát adták elő: mintha ma egy újonnan érkező muszlim közösség azt hangoztatva próbálna gyökeret verni Európában, hogy Hitler szellemi örökségét képviseli. A legkevésbé sem életszerű.
Attila hun király Aquileiát ostromolja. Miniatúra a Képes Krónikában
Fotó: Csanády / Wikipedia
A székely akár hun is lehet, a magyar nem

Ha pedig Attilára hivatkozni nemhogy nyerő nem volt, de egyenesen hátrányos, akkor logikusan annyi marad: tényleg így gondolták. Nyilvánvalóan ez sem jelenti azt, hogy a honfoglaló magyarság a birodalom bukása után évszázadokkal is „hun öntudattal” volt átitatva, azt meg főleg nem, hogy a kapocs etnikailag is fennállna.

Efféle birodalmi hagyományt csak politikum, azaz valamely államszervezet vihetne tovább. Ilyenről nincs tudomásunk az V-X. század között, ami még nem zárja ki, hogy kisebb csoportok megőrizték és ápolták a hunok vagy Attila emlékét. Ilyenek lehettek a székelyek a Csaba-mondakör nagyon is jól értelmezhető szerepe alapján. Nem kizárt az sem, hogy a törzsszövetséget, majd államot megszervező személy, hatalmi elit egy erős Attila-hagyománnyal rendelkező kisebb hun közösségből emelkedett ki. Íme, egy elmélet:
Hunból lett a magyar?
A latin Hungarus elnevezés ma sok találgatásra ad okot, de maradjunk annyiban: mi magyarok vagyunk.

Sudár Balázs így foglalja össze a lényeget:

Az uralkodó rétegnek vagy egy részének lehettek hun hagyományai, fennállhatott bármilyen kapcsolat, de a magyar nép ettől még nem hun.

Attila soknemzetiségű birodalma építőkockáira esett szét, 400 évvel később pedig felépült a magyar közösség: egyes kockák, mint talán a székelység vagy esetleg az elit egy része ilyen kisebb, „hun tudatú” elemként került az építménybe. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy a magyar források a kezdet kezdetétől hivatkoznak erre az akkoriban cseppet sem „eurokonform” hun kapcsolatra.
Link



Hozzászólások

6 #1 anzsi a macska hala
- 2018. június 24. 20:45:36
Csak hogy egy kicsit javítsunk a magyartalanító tudománytalan akadémia álláspontján.
https://www.youtu...p0pXPO1DXQ
Biztosan sokan hallgattátok, de nem lehet megunni.
118 #2 keepfargo
- 2018. június 24. 22:28:45
Nem vagyunk hunok, de a székelyek lehetnek hunok? Akkor miért értjük, amit a székely mond, söt továbbmegyek: azt is érezzük, hogy a székely közelebb van öseink nyelvéhez, mint mi; "nem-hun-magyarok"

Ezeket a tetveket az mta-nál megkérdezném: Mario Alineiröl miért nem akartak tudni évtizedekig? Azért talán, mert egész munkásságában ( a bolognai egyetem nyelvésztanára/kutatója) azt bizonygatta, hogy az etruszkok és a mai magyarok nyelve 60%-os átfedést/megfelelést mutat ( 3-4 ezredév távolságból, az egy kicsit még a hunoknál is elöbbi idözóna, ugye feleim?)

Ettöl még nem akarom azt mondani, hogy etruszk vagyok, (csak úgy kb.60%-ig), de hogy az öseim közül élhettek az Appenin-félszigeten is valakik, azt onnan sejtem, hogy hatodik látogatásom Itáliában ugyanazt a hazaérkezés-érzést váltja ki mint az öt elözö...na és az olaszok mondják nekem hogy: "mi (a latinok) mindent töletek (etruszkoktól) tanultunk, talán csak a hajózást nem"...aztán cserébe visszaszorítottak minden le nem gyilkolt etruszkot, oda ahonnan jöttek; észak felé a Kárpáthaza irányába...

A sumér rokonságról makogni (ahogy Árpád fiai is csak makogtak és a müveltebb szlávoktól tanultak meg beszélni - ha hinni lehet az mta egykori ószövetségi (nemhun) elnökének, glatz ferenc magyargyülölö élösködönek ), tehát erröl a rokonságról meg végképp nem szeret hallani a magyartalan kisebbség, hiszen még kiderülhetne, hogy a csodálatos hébernél is nagyobb múltú a nyelvünk - na és azt már csak nem fogja megengedni az mta (mózesi, talmudos alakoskodók) díszes gyülekezete???
99 #3 MORMOTA1968
- 2018. június 24. 23:10:21
Minél többet olvasok, annál inkább tisztul a kép, vagy inkább időnként egyre zavarosabbá válik. Most olvastam egy magyar honlapon, amit már nagyjából én is sejtettem, hogy valami nagyon nem stimmel a magukat zsidóknak valókkal, akik jól láthatóan többnyire fehér bőrűek és már egyáltalán nem biztos, hogy valóban kaukázusi kazárok. Azt mondják, hogy az asszírok leszármazottai ma már nagyon kevesen vannak. Ezen a honlapon meg mit olvasok? Hogy a latinok, (ma olaszok) honnét is kerülhettek Európába? Valami ilyesmit írnak az olaszokról. Szemita-héber-asszírok leszármazottai! A Bibliai Istenről "ÚR-ról meg lassan kiderül, hogy kit is értenek valójában az ÚR alatt, akihez minden zsidó keresztény imádkozik. Az ókorban világuralomra törő asszír uralkodót, uralkodókat nevezték így a héberek. Én eleinte inkább arra gyanakodtam, hogy "Ábrahám" születési helye "Úr" városa miatt lett a Teremtőből nagy hirtelen "ÚR ISTEN!" Az ókori Asszír Birodalom uralkodóját, uralkodóit nevezték "ÚR-nak" az Isten földi helytartójának. Az olaszok eléggé egy érdekes nép, akár csak a spanyolok, a másik latin nép, akiknek kialakulása szintén eléggé érdekes történet. Nem tudom Imre vagy valaki más végigrágta e már magát "A szemiták bejövetele és népi kiléte-Küzdelem a nomád életformájú szemiták ellen" című íráson. Elsőre sok minden talán fel se tűnik, de aztán többször is végig futva rajta, egyre több minden. Például, hogy a ma cigányságként ismert nép valamikor nagyon régen talán még mint beduinok szerepeltek a történelem színpadán. De sok érdekes történelmi dokumentum lehet eldugva ott a Vatikán falai között!
238 #4 bivaly
- 2018. június 25. 06:35:17
Keepfargo !

Glatz Ferkó nagy rohadék volt, lekörözte Hunfalvyt is !
329 #5 gutai zub
- 2018. június 25. 06:43:57
2 Miért tartja magát hunnak a a magyar?"
Magyarország = HUNGARY

A kérdés rosszul van feltéve.

Miért csak magyarnak tartja magát a magyar?

Az egész világ hunnak nevez bennünket. Ősi könyveink, de még a szomszédainké is, HUNNAK nevez bennünket.
Legtöbbször meg is jegyezték ha rólunk beszéltek: hunok vagy magyarok, szkíták vagy honok, sőt avarok vagy hunok, vagy magyarok, stb.

Az, hogy ma már tényleg nem érdemeljük ki a szkíta, hun, vagy magyar nevet, lehetne róla beszélni.
Ma már inkább pártusoknak, pártosoknak hívnám az itteni jó embereket..............
118 #6 keepfargo
- 2018. június 25. 09:18:42
érdekes feltevés az is, amit a sakya (perzsául saka v. szkíta) rokonság jelenthet - ez ugye Buddha egykori, késöbb kiirtott népe - mert a szkíta(aszkéta) életvitel igénye rokon vonásokat mutat a buddhai elképzeléssel, hozzátéve, hogy az együttérzés másokkal, határozottan központi helyet foglal el úgy a szkíta/hun gondolatvilágban, mint a b. filozófiában...

az együttérzés, amit mára majdnem sikerült kiirtani, hála az ószövetségi feneketlen önzésnek és felfuvalkodottságnak...na meg a primitív materialista életfelfogásnak
118 #7 keepfargo
- 2018. június 25. 09:22:43
és az is érdekes, hogy ahol a sakyákat kiirtották, ott a buddhizmus sem maradhatott meg - ellenben azoknál a népeknél, akik mind rokonainknak vallják magukat (pl. koreai, kínai söt japán) a buddhizmus nem talált teljesen süket fülekre
(mert az 1,3 milliárdos India csak pár millió buddhistát tartott meg, míg pl.Japánban legalább 30-40% buddhista van, vagy pl. Vietnám vallásos állampolgárainak a fele az.)
888 #8 ebtelep
- 2018. június 25. 11:30:07
Árpád apánk is, mikor belépett a Kárpát-medencébe, azt mondta, hogy azért jött, hogy visszavegye azt, ami őse, Attila királyé volt.
4 #9 Posta Imre
- 2018. június 25. 12:03:51
Képfaragó Dúcz László: Istennek háttal Az öreget kinyírták, mikor el akarták játszani a Magyar várban, előtt véletlen kigyulladt...


Ebtelep, Árpád hitelesen megörökített első szavai e honban:" Az a zsidó qva istenit!" volt. Vágta az öreg már akkor is. Aztán kiderítették a zsidók, hogy ő es kazár zsidaj, he-he...
4 #10 Posta Imre
- 2018. június 25. 12:52:00
Megtalálták a hun Csipkerózsika sírját

Orosz régészek egy 2000 éves nyughelyre bukkantak egy szibériai víztározó partján. A sírban egy feltételezhetően hun nő maradványai, illetve különböző személyes tárgyak kerültek elő.

Az Orosz Tudományos Akadémia régészei a Tuva Köztársaság területén, a Jenyiszej közelében fekvő egyik víztározónál azonosították a nyughelyet – írja az IFLScience. A sírban talált maradványok meglehetősen jó állapotban maradtak fenn, a test részben mumifikálódott.

Nem egy klasszikus értelemben vett múmia. Ebben az esetben a sírt szorosan lezárták egy kő fedéllel, ami lehetővé tette a természetes mumifikálódás folyamatát

– nyilatkozta Marina Kilunovszkaja, a csapat tagja a Siberian Times-nak.

Természetes mumifikálódás megfelelő körülmények közt tud lejátszódni, amikor a test gyorsabban szárad ki, mint ahogy lebomlana. Ötzi esetében például a fagy segítette a test konzerválódását, de a csersav vagy a sós tengeri levegő is előidézhet természetes mumifikálódást.

A szibériai maradvány különlegessége, hogy lelőhelye az 1980-as évek óta víz alatt volt. A csontváz ugyanis egy víztározó partján került elő, miután a vízszint lecsökkent.

A csontváz alsó része különösen jó állapotban maradt fenn. A csonton a kutatók lágy szövetet és bőrt találtak, a sírban pedig ruhákat és személyes tárgyakat is felfedeztek.

A leletek egy részét feltételezhetően azért helyezték a sírba, hogy a túlvilágon segítsék az elhunytat. A fiatal nő maradványán egy selyemszoknyát, illetve egy drágaköves csattal ellátott, gyöngyberakásos övet találtak.

A sírban továbbá egy nyírfakéreggel díszített, kínai tükröt tartalmazó doboz került elő. Emellett két hun stílusú vázában különböző temetkezési ételeket, például fenyőmagot is azonosítottak.

Bár a régészek egyelőre laboratóriumi körülmények közt nem vizsgálták a múmiát, úgy vélik, hogy nagyjából 1900-2000 éves lehet. A szakértők abban bíznak, hogy a későbbi elemzésekkel további részleteket deríthetnek ki a maradványról.
https://24.hu/tud...kerozsika/
69 #11 Szalonna
- 2018. június 26. 05:09:06
Imre, a képekkel illusztrált könyvnek mi a címe?
69 #12 Szalonna
- 2018. június 26. 05:12:09
Békát,egeret,madarat küldtük. s_hihis_vigyori
Ma is így kellene. Csak manapság baromféregállat a "magyarja" magát nem ismeri, akkor miért akar jobb országot? Jaaa.
4 #13 Posta Imre
- 2018. június 26. 07:47:56
Szalonna, ez van itt most mellettem véletlenül...
moly.hu/system/covers/big/covers_49927.jpg
69 #14 Szalonna
- 2018. június 27. 04:57:51
Imre, Spasiba.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.46 másodperc
2,485,244 egyedi látogató