Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Brazília új utakon: mindenkit levadásznak?

KülföldRossz nyelvek szerint onnan indul meg a "tisztogatás". A BRICS izraellel kiegészülve szüli meg Palesztinát! A sajtótól az iskolákon át az esõerdõkig sokfelé céloz az új brazil elnök, akirõl Orbán Viktor elragadtatva beszélt.
Lassan veheti is a repülõjegyet a magyar miniszterelnök, ha valóban ott akar lenni Jair Bolsonaro nemrég megválasztott brazil elnök beiktatásán. Még az is lehet, hogy Donald Trump amerikai elnökkel is összefuthat a január elsejei ceremónián, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõ már jelezte, hogy ott lesz, úgyhogy illusztris társaságban nem lesz hiány.

A nemzetközi sajtóban gyakran fasiszta jelzõvel illetett Bolsonarónak hétfõn telefonon gratulált a magyar miniszterelnök: a brazil politikus pedig jelezte, hogy kitûnõ partneri viszonyra törekszik majd Magyarországgal. Ugyanazzal a lendülettel bírálni kezdte a brazil bevándorlás politikát, ami – szerinte – sokkal több jogot ad a bevándorlóknak, mint a brazil lakosoknak. Na de ennek hamarosan vége lesz.
Brazil's president-elect, Jair Bolsonaro (C), talks to the press flanked by newly appointed Brazilian Air Force Commander Antonio Carlos Moretti Bermudez (L), Brazilian Naval Forces Commander, Admiral Ilques Barbosa Junior (2-L), Fernando Azevedo e Silva, who was appointed as Defense Minister (2-R) and Brazilian Army Commander Edson Leal Pujol after their meeting at the Navy Command in Brasilia, Brazil, on November 22, 2018. Photo: ERNESTO RODRIGUES/ESTADAO CONTEUDO
Jair Bolsonaro a megválasztása után
Fotó: Ernesto Rodrigues / AFP
Katonák a kormányban

Mint sok minden másnak is. Bolsonaro elsöprõ lendülettel vetette bele magát a politikába, bár hivatalosan csak január elsején foglalja el Brazília elnöki posztját. Alakul a kormánylista is, ami jelzi: a világ ötödik legnépesebb országában radikális fordulat várható.

De vajon a vadabbnál vadabb kijelentéseibõl mit fog és mit tud majd valóra váltani a brazil politikus? Veszélybe kerülhet-e a demokrácia, visszatérnek-e a katonák, ahogy arra Bolsonaro alelnökjelöltje többször is utalt? A kormányban mindenesetre elég sokan lesznek, de a hadsereg fõparancsnoka nemrég egy interjúban igyekezett megnyugtatni a társadalmat: szerinte semmi realitása annak, hogy a katonai kormányzás visszatérjen, a hadsereg továbbra is politikailag semleges marad.

Az már más kérdés, hogy számos katona épít politikai karriert és került be a parlamentbe, de nem ad okot az aggodalomra az sem, hogy a védelmi minisztérium élére nem civil, hanem egy nyugalmazott tábornok, Fernando Azevedo e Silva kerül. (Aki egyébként Dilma Rousseff korábbi munkáspárti elnök alatt az 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia biztonságáért volt felelõs). Az új védelmi miniszter abból a szempontból is kulcsfigura lehet, hogy eddig a Legfelsõ Bíróság elnökének tanácsadója volt: a Bolsonaro által meglebegtetett alkotmányos változtatások, például a bûnözõket lelövõ rendõrök büntetlenségének garantálása, a fegyverhez jutás könnyítése vagy a börtönbüntetés alsó korhatárnak csökkentése éppen ezen az intézményen akadhatna fenn – de így nem fog.
Jair Bolsonaro, far-right lawmaker and presidential candidate for the Social Liberal Party (PSL), gestures to supporters during the second round of the presidential elections, in Rio de Janeiro, Brazil on October 28, 2018. - Brazilians will choose their president today during the second round of the national elections between the far-right firebrand Jair Bolsonaro and leftist Fernando Haddad (Photo by MAURO PIMENTEL / AFP)
Trópusi Trumpnak hívják, de sokkal veszélyesebb Trumpnál
Elsöprõ többséggel választották meg Jair Bolsonaro szélsõjobboldali politikust Brazília elnökének. Az új államfõ sosem látott politikai tisztogatást ígér és kiforgatná sarkaiból a fennálló rendszert.

Az elemzések szerint egyébként a brazil társadalom nem annyira elutasító a katonákkal szemben, mint az argentin vagy a chilei, ahol a hetvenes évek véres diktatúrája, a kínzások, emberrablások és gyilkosságok a mai napig nyomot hagytak a hadsereg renoméján. A több mint húszéves brazil katonai diktatúra (1964-1985) jóval kevesebb polgári áldozattal járt, mint a szomszédos országok hasonló rezsimjei, de a múlt feltárása sem volt annyira alapos. A hadsereg elõször 2014-ben ismerte el, hogy akadtak „túlkapások”. Bár a korábbi brazil elnökrõl, Dilma Rousseffrõl köztudott volt, hogy a börtönben többször megkínozták (az a katonai vezetõ is, akirõl Bolsonaro dicshimnuszokat zengett), de sokak szemében a katonai diktatúra a biztonság és a gazdasági növekedés kezdetének idõszaka volt.

Annak tükrében, hogy tavaly 63 ezer embert gyilkoltak meg az országban, nem annyira meglepõ, hogy a társadalom egy része a katonákban látja a megmentõt, és a személyes biztonsága érdekében rövid távon simán feláldozná a demokratikus intézményeket.
Szemeteket Washingtonra vessétek

Nagy várakozás elõzte meg, hogy kit jelöl majd Bolsonaro külügyminiszternek, vagyis kinek a feladata lesz külföldön képviselni a radikális nézeteit? Saját szempontjából jobbat nem is találhatott volna, mint Ernesto Araújot, Trump amerikai elnök egyik leglelkesebb brazil rajongóját. Araújo, aki eddig az észak-amerikai fõosztályt vezette a külügyminisztériumban, tavaly egy 36 oldalas tanulmányban dicsõítette az amerikai elnököt, mint a nyugati világ, kultúra és identitás egyetlen megmentõjét. A cikk komoly felhördülést keltett a brazil külügyminisztériumban, amely kényes a függetlenségére és professzionalizmusára. Araújo nem fogta vissza magát az EU-val kapcsolatos kritikákban sem, szerinte az Európai Unió „absztrakt értékek mentén szervezõdõ bürokratikus képzõdmény és kulturálisan üres terület”. Várható, hogy a Mercosur, a dél-amerikai közös piac az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalások sem pörögnek majd fel, viszont minden korábbinál szorosabb lesz az amerikai-brazil viszony.

A brazil külpolitika „renacionalizálása” azonban nem lesz olyan egyszerû, mint Trump esetében: Brazília legfontosabb exportpartnere, Kína máris jelezte, hogy sok mindennel nem ért egyet, és aggódik Argentína is a dél-amerikai közös piac, a Mercosur jövõje miatt. A brazil Getulio Vargas Alapítvány munkatársa, Oliver Stuenkel a spanyol El Paísnak azt fejtegette, hogy a multilaterális világrendet Trump elutasíthatja, ezt egy Amerika méretû ország megteheti, ám Brazília számára ez sokkal több kockázattal, mint elõnnyel jár. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg az EU jóval fontosabb külkereskedelmi partnere Brazíliának, mint az Egyesült Államok.
Brazilian diplomat Ernesto Araujo, who was appointed by Brazilian President-elect Jair Bolsonaro as Foreign Minister, is pictured at the headquarters of the transitional government in Brasilia, on November 14, 2018. - It's the eighth ministerial appointment Bolsonaro has made since winning the presidential election at the end of last month. (Photo by Sergio LIMA / AFP)
Ernesto Araujo külügyminiszter lesz
Fotó: Sergio Lima / AFP

És máris adott egy belsõ konfliktus: Bolsonaro gazdasági minisztere, a University of Chicago-n végzett befektetési bankár, Paulo Guedes éppen hogy a neoliberális gazdaságpolitika mellett tett hitet, ezért is támogatták a szélsõséges elnököt sokan a nagyvállalatok és a befektetõk közül. Meghirdette például a mega olajvállalat, a Petrobras – részleges – privatizációját, és teljesen rendben találja, hogy a Boeing felvásárolja a brazil Embraer repülõgépgyártó részvényeinek 80 százalékát. De hogy lesz ebbõl erõs nemzeti gazdaság? Hogy mivel tenné „ismét naggyá Braziliát”, az a legtöbb elemzõ számára még rejtély. Fernando Henrique Cardoso, Brazília korábbi elnöke (1994-2002) például azt mondta róla:

Én már voltam ebben az országban szenátor, miniszter, elnök, de Bolsonaróról korábban soha nem hallottam. Fogalmam sincs, mit akar. És attól tartok, õ maga sem tudja.

Célkeresztben a média és az iskolák

Ehhez képest elégé határozottnak tûnik. Trumphoz és Orbánhoz hasonlóan Bolsonaro elsõként a szabad sajtóval szeretne leszámolni. Brazília legolvasott napilapját, a Folha de Sao Paolót nyíltan meg is fenyegette: „Ennek a lapnak vége” – mondta a TV Globonak adott interjújában, hozzátéve, „egy olyan lap, amely állandóan hazudik, egy fillér kormányzati hirdetést nem kap”.

A médiának nyilván nem ez az egyetlen bevételi forrása, de azért sok pénzrõl van szó, éves szinten mintegy 500 millió dollárt oszthat ki a brazil kormány a neki tetszõ médiumoknak. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó brazil újságírók máris azt mesélték, hogy a több szerkesztõségben erõsödik az öncenzúra, igyekeznek tompítani a kritikát Bolsonaróval szemben, miközben nõ az agresszió a kritikus újságírókkal szemben.
(FILES) In this file photo taken on June 28, 2018 the Jaraua river flows through the Miramar Sustainable Development Reserve in Amazonas State, Brazil, on June 28, 2018. - More than 70 percent of planet's last untouched wilderness lays in the hands of just five countries, all nations that have alarmed environmentalists with their patchy conservation records, as reported by scientists on October 31, 2018. (Photo by Mauro Pimentel / AFP)
Esõerdõk Brazílliában
Fotó: Mauro Pimentel / AFP

Az El País egy riportban számolt be arról, ahogy Bolsonaro támogatói gyõzelemittasan arról beszéltek, hogy most majd mindenkit levadásznak, aki a baloldalhoz tartozik. Köztük a kritikus médiát is. Máris napvilágot láttak találgatások arról, hogy bizonyos emberjogi és fõleg környezetvédelmi szervezeteket szigorúbban ellenõriznek majd, különösen azokat, amelyeket külföldrõl (is) finanszíroznak. Itt nemcsak politikáról, hanem sok pénzrõl is szó van, sõt, a brazil politikus terveinek globális hatása is lehet: a környezetvédõk máris megkongatták a vészharangot, hogy Bolsonaro megkezdi az Amazonas õserdejének kivágását és a terület ipari-mezõgazdasági hasznosítását. S ebben a katonák nagy lelkesedéssel segítenének neki.

Sokatmondó, hogy a környezetvédelmi minisztériumot máris bedarálta (a mezõgazdasági minisztérium alá rendelte), és az élére a nagybirtokosok lobbyjának egyik vezetõjét ültette. A szójatermelõk és az állattenyésztõt régóta lobbiznak az Amazonas területének részleges hasznosítása érdekében.

Az esõerdõk kivágása alapvetõen változtatná meg a klimatikus viszonyokat az egész bolygón, de ez kevéssé hatja meg az új brazil vezetést. Meg is mondta a kijelölt külügyminiszter, hogy a klímaváltozás csak a „marxista politika” találmánya.

Magyar szempontból is tanulságos, hogy a média és a civil szervezetek mellett Bolsonaro harmadik célpontja az oktatás lesz, mert szerinte az iskolák nem nevelnek eléggé nemzeti büszkeségre, túlságosan kritikusak és – ezzel – baloldaliak. Már a gyõzelme után arról twittelt, hogy segítséget kér a diákoktól: telefonjaikkal filmezzék le a tanárokat, ha azok a „baloldali indoktrináció” jeleit mutatják vagy szexuális orientációról beszélnek. A parlament elõtt van már egy törvénytervezet, amely megtiltaná, hogy az osztálytermekben vagy a tankönyvekben a társadalmi nemek vagy szexuális orientáció kifejezéseket használják. Bolsonaro mindezt azzal magyarázza, hogy az iskoláknak pártatlannak kell maradniuk, a politika bírálata pedig ebbe nem fér bele. Pompás idõzítéssel hasonló indítvánnyal állt elõ egy brazil képviselõnõ is, mindössze egy nappal Bolsonaro gyõzelme után, ám a helyi ügyészség egyelõre betiltotta.
(FILES) This file photo taken on April 06, 2017 shows the inside of the premises of the University of the State of Rio de Janeiro (UERJ) in Brazil. - Many Brazilian teachers denounce attacks to their freedom to teach, and fear the situation will get worse when far-right President-elect Jair Bolsonaro takes office. (Photo by TASSO MARCELO / AFP)
Osztályterem Rióban
Fotó: Tasso Marcelo / AFP

Mindez nem brazil jelenség, hasonló mozgalmat indított a radikális jobboldali AfD Németországban is, ahol a diákok névtelenül feljelenthetik a tanáraikat, ha azok „ideológiai kijelentéseket tesznek”, és hasonló javaslattal állt elõ csütörtökön a G. Fodor Gábor által szerkesztett 888.hu is.

A brazil tanárok szakszervezete mindenesetre növekvõ aggodalommal figyeli, hogy a közösségi médiában elképesztõ durva támadások indulnak egyes – Bolsonaróval szemben kritikus – tanárok ellen. Volt olyan tanár, akinek napokra el kellett költöznie otthonról, mert életveszélyes fenyegetéseket kapott. Félõ, hogy a Bolsonaro nõ- és kisebbségellenes, vagy épp homofób kijelentéseivel felszabadított verbális erõszak elõbb-utóbb fizikai erõszakot szül, és akkor nemhogy békésebb, hanem sokkal durvább évek következnek.
Link

Hozzászólások

809 #1 megmondhatom-e
- 2018-11-25 10:28
- külföldre költözni ! . . . -

Imre - napok óta gondolkodom azon , melyik országot javasolhatnám költözési célnak , de nem találok egyet se.

Csak olyant választanék - meglehetõsen széles tapasztalatommal - melynek lakói szeretik a zsidókat , mint Venezuela , ahol csak az ajtajukba járnak üríteni , wc papírral , vagy anélkül , a vizeletüket se sajnálják a zsidóktól - szeretetük jeleként és le is köpködik a deutsch tompi meg vágó pisti - féléket - ne kelljen nekik haza érve már a csapvizet pazarolni - szeretetbõl.

De - ennek a szeretetüknek következménye , hogy ma már 5 millió bolivar körül kell fizetniük egy csomag hagyományos borotva pengéért - miközben ennyi pl egy háztartási alkalmazott napi gázsija !
Már a benzinért is fizetniük kell , pedig Chavez idejében volt olyan kút , ahol a benzinért nem , csak annak szállítási költségéért kértek arányos részt.

Így hálálják meg a mocskos zsidók a nép szeretetét !

- Jó , ki is rabolhatnak , meg is ölhetnek borotvapengét venni nem tudó , az evolúció alacsonyabb fokán sétáló egyedek , de ez nem csak Dél Amerikában fordulhat elõ ma már !

Németországra ma nem ismerne rá az , aki a 80-asok óta nem járt ott.

Dél Afrikában Mandéla emberei hajtják végre a "soros terveket"
New Zealandon maorik nyújtogatják a nyelvüket , Ausztráliában az "aboriginal"-októl kérnek bocsánatot folyamatosan a "birodalom" hulladékai.
Ott van Taiwan , Singapúr , Malajzia , New Guinea, Dél Korea , esetleg benézhetsz Brunei-be - van légkondi - az "Arabic peninsula" , ki lehet ruccanni az Indiai óceán "fantastic" szigeteire , lehet búvárkodni , Madagaszkáron nagy a sár , de érdekes majmok vannak , Maurítiuson jobb farmert vettem , mint itt kapsz a Camponában ! Indiaiaktól és kínaiaktól alig látod meg a zsidót ! Ez nem élhetõ hely egyse - számunkra!
Szumma- szummárum zsidó mindenütt annyi , mint a lószar és olyan is!

Imre ! Ne menj sehova ! You were meant to be here !
From the beginning!
684 #2 atacama
- 2018-11-25 11:51
Szumma-szummárum mint a tetû,a poloska, a paraziták
és a rüh....
Talán még zord messzi Északon,a Kanadai vadonban
farkastörvények között ahol csak a fegyveredre számíthatsz..
80 #3 monguzking
- 2018-11-25 15:00
kanada ha lehet még svédeket is übereli agybajban-venezuelában voltam s chavez igaz erös olajárral még elboldogult de kolumbiai buszvezetö madurora még egy csirkebuszt se biznék rá nem hogy egy ország vezetését---ha lehetne változtatni hogy hol érdemes egy családnak élni akkor kolumbiát mondanám de egyedül én utolso civilácio mentes paradicsomba nyugat-pápuai raja ampat szigetcsoportra-nemzetközi tengeri természetvédelmi -költöznék---de már öreg vagyok ugy látszik tengerentuli utazásokrol is lemondok már....ha müködne még pilisi pálos rend kolostor odavonulnék vissza
4 #4 Posta Imre
- 2018-11-25 19:07
Bár nem ez az alaptéma, de a "külföld" és a hazai "állapotok" közt van némi különbség. Itt egy példa rá!
Magyar cégvezetõ volt, reptéri rakodómunkás lett Bécsben

„Belefáradtam. Nem akartam olyan ügyekben részt venni, amelyek nem voltak összeegyeztethetõk a lelkiismeretemmel.” B. nem akart többé egy multi Magyarországon dolgozó regionális közép/felsõ vezetõje lenni, magyar cégé még kevésbé, idegen SIM-kártyákról tendert egyeztetni, kokainnal túlélni, magyar munkavállalókon röhögni, vagy túlóradíjukat megpróbálni kijárni az anyacégnél, sejtve, hogy reménytelen, nem akart a hatékony szerkezeti átalakítást kérõ, aztán ezek elé akadályt állító, elsõ generációs cégtulajdonosokkal vitatkozni, mindent okosba' megoldani. Nettó egymillióért sem.

Helyette, húszévnyi vezetõi tapasztalattal a háta mögött jó ideje csomagokat pakol a bécsi repülõtéren – ugyanennyiért.

B. közben itthon maradt. Most ott él, ahonnan ingázva is eléri a munkahelyét, sõt, elmondása szerint korábban ennél mindig tovább tartott az út a lakásától az irodáig.

Története tehát nem tipikus, mégis kórtünet a magyarországi cégvilágról. B. hamar belecsöppent a vezetõi állásba, már az egyetem alatt irodavezetõ volt egy külföldi cégnél, amihez kellett sváb felmenõi révén meglévõ anyanyelvi szintû német nyelvtudása is. Cégrõl cégre haladt, közép-európai regionális vezetõ is volt nem sokkal azelõtt, hogy besokallt:

Nem akartam folytatni. Félig viccbõl megpályáztam a repülõtéri állást, cégvezetéssel teli önéletrajzzal. Behívtak, kérdezték, hogy komolyan gondolom-e. Mondom, igen. Két hónapos átvilágítási folyamat jött, mielõtt felvettek.

Most megcsinálja, amit kell, vége a mûszaknak, és kész. Stabil állás, számtalan kedvezménnyel – ingyenes tömegközlekedés, kedvezményes repülõtéri áruház, ahol alig féláron vásárolhat –, kiszámítható munkával, amit senki sem akar elveszíteni, megkockáztatva egy lopást. „Ha valaki nem lop, nincsenek rasszista megjegyzései, nem tûz össze senkivel, nem zaklat senkit, és elvégzi a munkát, akkor annak biztos a helye.”

A ferihegyi repülõtérrel ellentétben a bécsi reptéren nem fosztogatják az utasok csomagjait, sõt, az elhagyott cuccok is visszakerülnek tulajdonosukhoz: „Adtam már le mobiltelefont, üzleti tervet, laptopot, de 6000 euró készpénzt is négy útlevéllel.” Utóbbi pont egy magyar családé volt. Bár ilyenkor lehet tudni, ki a becsületes megtaláló, köszönõ üzenet nem jött. „Magyaroktól még sosem jött, brittõl, némettõl már igen. Volt, hogy 50 eurót küldtek, megosztottuk a csapattal, vettünk rajta kávét meg sütit.”

https://index.hu/...nkas_lett/
809 #5 megmondhatom-e
- 2018-11-25 20:08
ha néma szolgája akarsz lenni a nyugatnak , viszonylag jól eltûrnek .A "kelet európaiak" felett "felsõbbrendûnek" lenni - ehhez ragaszkodnak.
Meg lehet próbálni. Az sem "unalmasabb" , mint itthon tûrni a zsidó uralmat.
809 #6 megmondhatom-e
- 2018-11-25 20:31
- "alaptéma" mindig csak egy van -és mindig ugyanaz!

Az irány , amerre haladunk megegyezik Braziliáéval , csak nem vagyunk egészen azonos fázisban.

Multiculturalizm has failed!

Brazil - zsidó , magyar -zsidó , osztrák - zsidó , perzsa - zsidó ugyanúgy nem való egymás országába , mint osztrák - magyar . Persze a zsidó a legextrémebb.

Magyarnak a helye Magyarországon van ! Persze nem cigányországban , zsidóországban - senem vaddisznóországban. A magunk országát magunknak kell megteremteni , a varacskosdisznó nem fogja .

Errõl "monnyunk le!"

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.45 másodperc
2,742,977 egyedi látogató