Én meg itt aggódom a gyermekeim és saját képesítésem miatt, vagy épp az asszonynak kellene valamit kitalálni a gyógyszerészkedõs baromság helyett, de minek? Jól van ez így, az átlagcigány így is komoly elõnyben van, ha a magyarok diplomáit, szakmáit átlagoljuk, mint a "jövedelmet". Minden tetûre jut másik két szakma.
Tanulók óraközi szünetben a pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium aulájában 2016-ban. A gimnázium Magyarország és egyben Európa elsõ roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A 18-24 éves roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó volt tavaly, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett – derült ki a KSH új kiadványából, amelyben a munkaerõpiaci szempontból hátrányos helyzetû csoportokon belül külön megvizsgálták a romák helyzetét is.

A korai iskolaelhagyó roma fiatalok aránya ráadásul növekedett 2014 és 2017 között, 57 százalékról 63 százalékra. Ám nemcsak a roma fiatalok, hanem az összes 18-24 éves körében emelkedett a legfeljebb a nyolc általánost kijárók aránya Magyarországon, 11,4 százalékról 12,5 százalékra.

A romlást elsõsorban az idézi elõ, hogy a Fidesz 2012-tõl 18 évrõl 16 évre szállította le a tankötelezettség felsõ korhatárát, hogy minél hamarabb kiterelje a fiatalokat a munkaerõpiacra.

A kiadvány szerint a munkaképes korú romák négyötödének általános iskola 8 osztály a legmagasabb iskolai végzettsége, szemben a teljes népességgel, ahol csak 22 százalék körül van ugyanez az arány. A romák alacsony képzettségébõl adódóan pedig a foglalkoztatási kilátásaik is sokkal rosszabbak az átlagosnál, amit az adatok szintén alátámasztanak.

A romák foglalkoztatási rátája tavaly 45 százalékon állt, ami ugyan jelentõs, 12 százalékpontos növekedést jelent három év alatt, így is nagyon elmarad a teljes népesség foglalkoztatási mutatójától, ami 68 százalék.

Ehhez az alacsony iskolázottság mellett hozzájárul a roma népesség területi megoszlása és a roma nõkre jellemzõ alacsony foglalkoztatottság is. A romák jelentõs része az ország olyan területein él, ahol helyben szinte nincsenek munkahelyek és/vagy ahol rosszak a közlekedési lehetõségek, így ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat.

A nõk munkavállalását pedig a tradíció mellett a nem roma családokra jellemzõnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. Összehasonlítva, miközben a teljes 15-64 éves nõi népesség 61 százaléka foglalkoztatott, addig a roma nõknek csak a 36 százaléka. A férfiaknál ezek az arányok 75 és 55 százalék, amelyek között szintén jelentõs az eltérés.

Ugyan a lemaradás jelentõs, 2014 és 2017 között a romák munkaerõpiaci hátránya mérséklõdött, amihez hozzájárult a közfoglalkoztatás is, amely ezeken a hátrányos helyzetû településeken helyben teremtett munkahelyeket. A közmunka-programoknak köszönhetõ az is, hogy 2017-ben a roma munkanélküliek körében már alacsonyabb volt a tartós munkanélküliek aránya, mint az összes munkanélküli esetében.


A roma népesség munkanélküliségi rátája ugyan három év alatt 30 százalékról kevesebb mint 19 százalékra mérséklõdött, az így is sokkal magasabb a teljes népesség munkanélküliségi mutatójánál.

A romák foglalkoztatottságának növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése azt is eredményezte, hogy 30 százalék közelébõl 23 százalékra mérséklõdött azoknak a 18-59 éves romáknak az aránya, akik foglalkoztatott nélküli háztartásban élnek, ám ez még mindig nagyon magas. A teljes népességen belül is javult ez az arány, 10 százalékról 7 százalékra.

Ugyan a foglalkoztatottság jelentõsen nõtt a romák körében, a foglalkoztatás jellemzõi tekintetében kisebb volt a javulás. A romák körében továbbra is meghatározóbbak a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményezõ formák, mint a teljes népesség esetében.

Így például 2017-ben még mindig a dolgozó romák több mint harmada közfoglalkoztatott volt, illetve közel minden második dolgozó roma határozott munkaszerzõdéssel vállalt munkát.

A teljes népességnek kevesebb mint 8 százalékát foglalkoztatják határozott idejû szerzõdéssel.


Mivel a romák négyötödének legfeljebb alapfokú végzettsége van, a roma foglalkoztatottak több mint fele egyszerû, képzettséget nem igénylõ munkát végez, az utóbbi években már nemcsak közfoglalkoztatás keretében. Szellemi munkát mindössze alig több mint 4 százalékuk végzett tavaly.

A kiadvány szerint továbbra is kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. Az, hogy a 18-24 éves roma fiatalok több mint kétharmada korai iskolaelhagyó volt 2017-ben, egyben arra is magyarázatot nyújt, hogy körükben a se nem tanuló, se nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya 38 százalék, ami három és félszerese az összes 18-24 éves körében mért szintnél.

A KSH adatai a munkaerõ-felmérésbõl származnak, ahol azokat a válaszadókat tekintik romának, akik az adatfelvétel során annak vallják magukat.
Link