Ajvé! Ész-érvek? De mi van az összeesküvés-tudókkal, tapasztalókkal, akik nem egy kísérletre ugranak be a gumiszobába? Egyébiránt pedig ilyen "ész-érvekkel" magyar-ázható isten nem léte is, ami ugye igen ciki, hisz a világunk a "hitre" épített összeesküvés. Nem? De! Túl sok a tény és túl gyenge lábon állnak azok az "esztelen érvek". Pszichológusok régóta tanulmányozzák már, mi visz arra rá valakit, hogy összeesküvés-elméletekben kezdjen hinni a valóság helyett, az viszont máig nem igazán kutatott terület, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen teóriákról lebeszélni az embereket. Ez ma, az “igazságon túli politika” világában, ahol az összeesküvés-elméletekkel fûtött politikai kampányok választásokat és népszavazásokat döntenek el, különösen fontos pszichológiai kérdés. A Frontiers of Psychology szakfolyóiratban most magyar kutatók kísérletsorozatáról jelent meg egy tanulmány, ami alaposan felforgatja azt, amint a konteó-hívõkrõl, és a meggyõzésükrõl eddig gondoltunk.

A vizsgálatokat egy több mint 800, véletlenszerûen kiválasztott emberekbõl álló mintán végezték, és arra voltak kíváncsiak, hogy a három fõ meggyõzési stratégia közül melyik mûködõképes az összeesküvés-elméletekkel szemben:

A racionális, adatokra, tényekre és logikára épülõ érvelés
A konteók, és az azokban hívõk nevetségessé tétele
Az empátia bevetése, a démonizálás és bûnbakkeresés veszélyeinek kiemelése, úgy általában az érzelmekre hatás

A közvélekedés szerint a józan ész, de még a tapasztalati tények is teljesen hatástalanok a konteósok ellen, sõt, csak megerõsítik a hitüket, mert beleépítik õket a teóriájukba: mindenki, aki ellenük érvel, a háttérhatalmi rendszer része vagy áldozata, a tudósok meghamisítják az adatokat, hogy átverjék a világot, stb.
A kutatás szerint azonban ez egyáltalán nincs így, az észérvek igenis hatásosak, sõt, a legjobban mûködnek a három módszer közül.

Érdekes, hogy a személyiségteszt nem mutatott ki semmilyen jellegzetességet a konteókban hívõk és az azokat elutasítók között, a Big Five személyiségmodell öt jellemzõjében (extrovertált-visszahúzódó, barátságos-barátságtalan, óvatos-meggondolatlan, érzelmileg kiegyensúlyozott-instabil, intellektuális-ösztönös) sehol nem volt mérhetõ különbség a két csoport között. A konteóhívõk gondolkodását az alábbi alapelvek határozták meg:

Semmi sem történik ok nélkül
Semmi nem az, aminek látszik
Minden mindennel összefügg
A világon minden élesen elkülönül a jó és gonosz oldal valamelyikére
A kísérletben elõször egy összeesküvés-elméletet kifejtõ rövid elõadást kellett meghallgatniuk a tesztalanyoknak a Magyarország ellen fenekedõ zsidó összeesküvésrõl, ami az EU és a bankrendszer irányításán keresztül igyekszik leigázni a világot, de azon belül is elsõsorban a magyarságot. Ezután egy kérdõívet töltöttek ki a hallottakkal kapcsolatban, majd véletlenszerû csoportokba osztva arról hallgattak egy újabb elõadást, hogy amit az imént hallottak, az miért hülyeség (az említett három módszerrel próbálták meggyõzni õket külön-külön), és ezután újabb kérdõív következett. Ezzel felmérték egyrészt azt, hogy ki mennyire fogékony a konteókra, és azt is, hogy melyik ellenérvelési technika milyen hatékonysággal mûködött.
GettyImages-647336999
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Meglepõ módon azt találták, hogy a racionális érvelés volt a leghatékonyabb. A nevetségessé tétel fõként azoknál mûködött, akik elõzõleg csak gyenge vagy közepes hajlandóságot mutattak a konspirációk elfogadására, az igazán hardcore hívõknél viszont a visszájára sült el ez a megközelítés, csak megerõsítette õket a hitükben. Végül az érzelmekre hatás teljesen hatástalannak bizonyult.

A tanulság végsõ soron az, hogy igenis van mód arra, hogy egy összeesküvés-hívõ gondolkodásmódját megváltoztassuk, csak a teóriákban rejlõ (általában ordító) logikátlanságokra kell felhívni a figyelmét.
Link