Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

What If Austria-Hungary Reunited Today?

GondolatokKomolyan pedzik a 100 évet visszaugrani az idõbent! Ugye milyen meglepõ? Oroszország is tolat elõre, vissza az idõbe, a törökök is...szóval megy szépen. Lehet "nemesnek" állni, lovagnak meg portásnak a Magyar Királyi Várba, mely hamarosan kész. Az összes tetvedék zsidó ott lebzsel már körötte. Link

Hozzaszolasok

245 #11 hamu
- 2017. February 05. 15:14:56
Leginkább Imre nézõpontja szerint kívánom megtenni a hozzászólásomat.

alapfeltevés: Van egy nagy erejû szereplõ a térfélen, aki eddig nem volt. Ennek az új Erõnek a célja rendet teremteni a Földön, rehabilitálni az emberi fajt.

Hallani, hogy az oroszok vették át a németektõl azt a szerepet, hogy a magasabb spiritualitást elterjesszék a világon. (felteszem, hogy igaz. Rudolf Steiner)

Németek elbuktak, most az oroszok nagyon jó eséllyel megtehetik ezt az óriási jelentõségû dolgot.

Abból indulok ki, hogy Putyin az elsõ számú bábuk egyike. A bajorok, és Orbán már csak másod, illetve harmadrendû bábuk a játékban. Ha nem nézzük a játéknak a "bábu" szintjeit, úgy sosem értjük meg ennek a logikáját. Mert a szereplõk nem egyenrangúak. Alárendeltségi struktúrában történnek a dolgok. A megértést tovább nehezíti, hogy van "néplélek" vagy nemzettudat". Olyan entitás, ami nem hús-vér testhez köthetõ, hanem több egyén (nemzet) alkotja. Mint ahogy a hangyáknak van hangyaboly tudatuk. Vagy a méheknek, így a nemzeteknek is.

Ha a fentieket képesek vagyunk elfogadni, jöhet a magyarázat: Vajon hogy oldanál meg igazságosan egy óvodások között fennálló folyamatos veszekedést, széthúzást, piszkálódást véglegesen? Mert ahhoz az kell, hogy minden ovis lelke mélyén elégedett legyen. mindenki úgy érezze, hogy tisztességesen rehabilitálták a károkért, és visszakapja a fémépítõ darabját, meg a csavarokat, amit elvettek tõle. A gond az, hogy azt megelõzõen, õ is húzta más haját, és így jutott a csavarhoz. Tehát, idõben visszanézve, ez egy probléma láncolat, vagyis, igazságtalanság láncolat. Ezt egy mozdulattal, "egydimenziósan" nem oldod meg. Valaki mindig fortyogni fog, és bosszút áll. És ez megy korokon keresztül. Tehát. Ha jön egy Pártus király, magas szeretettel, miegymás, de át is látja a dolgokat, rendezni fogja HOZZÁÉRTÉSSEL a kérdést, és semmilyen spontán indulat nem befolyásolja. Hitem szerint, eleink, Attiláék még ilyenek lehettek. Nem rohanták le Rómát, és nem nyusziságból.

Ezért jó az, ha a történelmet visszatolatjuk, és mindig azzal visszatetetjük az induló állapotot, amit õ elpusztított. A Habsburgok ilyenek. A törökök néven futó -segítsetek már, hogy hívjákok, oszmánok szintén ilyen. És így tovább, töribõl nem vagyok jó. Tehát, a kárt okozó entitásokat, egyébként velük egyetértve, rávenni, hogy hozzák helyre a bajt, okozza a tartós békét, az aranykort.

Ne úgy nézzétek, hogy mi magyarok mndent visszakapunk, ez igaz, és jó. De nekik még nagyobb áldás ez. Helyrehozhatják a bûneiket, megváltódnak. Ez ebben a slussz poén! És így a fekete és a fehér oldal is megbékül egymással, és MAGÁVAL is.
4 #12 Posta Imre
- 2017. February 05. 17:38:59
Hamu, valahogy így...a lényeg, hogy megõrizve változtassanak azon, ami "megváltoztathatatlan". Az "emberi" lélek és szellem de meg a test is meg van hekkelve. Nem tudnak "jóvátenni" semmit, de nem is kell. A csürhének mindig is elég volt a látszat. A lényeg, "senki nem bûnös és ha igen, akkor is meg köll bocsájtani", mert ugyi mit is tehetne a legyõzött, kisemmizett, megalázott? Tán nem bosszút esküszik? Errõl szól a "történelem", ciklikusan....de közben fajok tûntek el és a bosszú sem megoldás, de hát isten tudja. Mert õk már csak tudják a xarháziak, mit kavartak itt és miért is.

A neten küldték, tán passzol is! Ezek a hõs g.ci habsburgok milyen remekül kiálltak Magyarország egységéért is, nem? Nem hát!

- 1920. január 15-én adták át a késõbb trianoni békeszerzõdés néven elhíresült dokumentumot.

Ezen a napon adták át a Quai d'Orsay (francia külügyminisztérium) vörös termében a gyõztes hatalmak képviselõi a gróf Apponyi Albert vezette békedelegációnak azt a „békeszerzõdést”, amely szétdarabolta a történelmi Magyarországot. Erre a napra manapság nem szokás emlékezni, pedig ekkor dõlt el - a gyõztesek reményei szerint végleg - Magyarország sorsa.

Szövegközi kép 1



1920. január 15-én, csütörtökön, délután 4 órakor gróf Apponyi Albert átvette a késõbb trianoni békeszerzõdés néven elhíresült dokumentumot. Erre az aktusra Párizsban, a francia külügyminisztériumban került sor. Az átadáskor Clemenceau francia miniszterelnök közölte: tudomásul vették azt a magyar kérést, hogy a magyar delegáció vezetõje expozét kíván tartani az átvett békefeltételekrõl és Magyarország helyzetérõl. A francia kormányfõ hozzátette:



Meg kell jegyeznem, hogy miként Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával ugyanilyen esetben történt, az Önök expozéját semminemû vita nem fogja követni. (Nemzeti Újság 1920. január 17., 1. o.)



A francia politikus szavai világosan jelezték, hogy itt nem két egyenrangú fél áll egymással szemben. A gyõztes nem kíváncsi a legyõzött érveire. Világos lett, amit addig is sejteni lehetett, hogy nem béke készül, hanem megalázó diktátum. Ma már tudjuk, ekkor, a vesztes országok megalázásával, kifosztásával ágyaztak meg a második világháborúnak a bölcsõjét.



Érdemes idézni, mit írt a közismert liberális napilap, a nagy múltú Budapesti Hírlap. A Rákosi Jenõ nevével fémjelzett lap vezércikkének elsõ bekezdését idézem:



A szemünkben vér, a tintatartónkban könny: úgy írjuk e cikket a békekötés föltételeinek hallatára. Sokszor olvastuk ellenséges lapokban, hogy bûnösök, sõt hogy a fõbûnösök vagyunk, tehát bûnhõdnünk kell. De a becsületes föld és a pártatlan ég tudja, hogy nem mi vagyunk a bûnösök. És kétezer évvel ezelõtt is hangzott Jeruzsálem utcáin a dühödt és vérszomjas feszítsd meg. És Õt megfeszítették. De ki meri mondani, hogy bûnös lett volna, hogy nem a mások, hanem a maga bûneiért hurcoltatott volna a Golgotára? Soha több vér nem folyt még egy háborúban azért, hogy az árulás, hitszegés, hazugság és rágalom legyen úrrá a világon. Mert ez a békekötés ezeknek az európai erényeknek a diadala.



Ma is sokszor halljuk, hogy bûnösök vagyunk, s méltán bûnhõdtünk. Nincs új a nap alatt. Ráadásul az említett „európai erények” ma is virulnak.

Szövegközi kép 2

Rákosi Jenõ



A cikk írója (minden bizonnyal Rákosi Jenõ) a bekövetkezett katasztrófáért felelõssé tette azokat, akik belül bomlasztották az ország rendjét, akik saját kalózpolitikájukkal romlásba döntötték az ezeréves országot:



Levagdalják kezünk-lábunk, és itt marad vonagló törzsünk, hogy elneveztessék független Magyarországnak, gúnyjára röhögõ ellenségeinknek, akik osztoznak levágott testrészeinken. Most gyönyörködhettek benne obstrukciósok: demokraták, Károlyisták, szociálisták, defetisták, kommunisták, radikálisok, galileisták, akik addig ostromoltátok a nemzet tömör egységét egyéni jogokért, amíg szétfoszlott elemeire, és könnyû prédája lett ellenségeinknek. Itt vesztettük el a háborút, nem ott künn a csatatereken. Ott csak akkor, amikor sikerült nektek a dögvészt belecsempészni a lövészárkokba és a becsületes magyar katona szívébe is.

(Budapesti Hírlap 1920. január 17., 1. o.)



Mindezt ma bizonyos körökben tagadni szokás. Baloldalon és liberális tájékon Károlyi Mihály még manapság is formátumos embernek számít, a radikálisok, galileisták és kommunisták zsidóiról pedig nagy a hallgatás. Az akkori idõk magyarságát természetesen nem érte váratlanul a kegyetlen békediktátum. Volt idõ felkészülni rá. Gondolom, nem sokan tudják, hogy a békeföltételek átadása elõtt néhány nappal az ország talán legnagyobb erkölcsi-szellemi tekintélye, dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök egyházmegyei rendeletet adott ki, amelyet az egyházmegye lapja, a Fejérmegyei Napló közölt. Ezt a szöveget nem szokták idézni, ezért most teljes terjedelmében közlöm:



A versailles-i ötös tanács a közel jövõben a magyar békefeltételeket közölni fogja. Valószínûnek látszik, hogy ezen békefeltételek Szent István birodalmát, az ezeréves Magyarországot területi épségében meg fogják csonkítani s sok száz és sok ezer magyar hazafit vetnek az irántuk mit sem érzõ idegen népek rabságába és gyászt, mélységes gyászt hoznak a nemzetre. Nemzeti gyászunkat nyíltan dokumentálni, a megcsonkítás ellen méltóságteljesen tiltakozni egyrészt szent kötelessége mindannyiunknak, ezzel tartozunk az idegenek rabságába kerülõ véreinknek, önmagunknak és a jövendõ nemzedékeknek, másrészt módfelett szükséges, hogy népünk a haza megcsonkítását illetõleg tisztán lásson és annak horderejét megismerje. Hogy nemzeti gyászunknak külsõleg is kifejezést adjunk, a közzétételt követõ harmadik napon „nemzeti gyásznap” lesz. Ezennel elrendelem, hogy ezen késõbb meghatározandó napon a templomokban isteni tisztelet tartassék – missa de requiem pro militibus – rövid egyházi beszéddel, melynek keretében mutassanak reá a t. lelkészek arra a súlyos, pótolhatatlan veszteségre, amit nekünk hazánk megcsonkítása okoz. Az isteni tisztelet megkezdése elõtt 5 percig zúgjanak az összes harangok. A Magyar Nemzeti Hadsereg Székesfehérvárott és Fejérvármegyében állomásozó csapatai is e napon gyászkivonulást tartanak s isteni tiszteletet hallgatnak délelõtt 9 órakor. És pedig a magasabb katonai parancsnokságok, katonai küldöttségek és a hatóságok fejei a székesegyházban, a csapatok róm. kath. vallású legénysége pedig tisztek vezetése mellett a felsõvárosi templomban. A csapatok az isteni tiszteletek után délelõtt 11 órakor a Vásártéren gyülekeznek, hol egy magasabb parancsnok tart a kivonult csapatok elõtt beszédet ezen nap szomorú jelentõségérõl. E napon a tanítás az összes iskolákban szünetel s az ifjúság a megcsonkításról, annak valódi okairól egy gyászünnepély keretében világosíttatik fel.

(Fejérmegyei Napló 1920. január 11. 1. o.)



Szövegközi kép 3

Prohászka Ottokár püspök



A székesfehérvári székesegyházban 1920. január 21-én, szerdán reggel 9 órakor mutattak be a gyászmisét, ahogy a rendelet is jelezte (missa de requiem pro militibus), az elesett hõsökért. A helyi lap beszámolójából idézek:



Prohászka püspök szívbemarkoló beszédben mondotta el az ország sötét helyzetét és rámutatott arra is, hogy Isten miként bünteti ezt a káromkodó, pártoskodó, közönyös magyar nemzetet. Tettrekész reménnyel kell kivívnunk a szebb jövõt, a történelmi Magyarország visszaszerzését.

(Fejérmegyei Napló 1920. január 22., 1. o.)



Az elkövetkezõ hónapokban Prohászka püspök többször is beszélt az ország megcsonkításáról, a békeszerzõdésnek nevezett bûntettrõl. Mivel idén áprilisban emlékezünk a nagy püspök halálának 90. évfordulójára, helyénvaló, hogy legnagyobb huszadik századi tragédiánkkal kapcsolatos gondolatait is közzétegyük az elõttünk álló hetekben.



Ma nem fognak zúgni a harangok.



Csöndben emlékezzünk.



Gladiátor, pont a történésznek semmi köze mindehhõ. Arról nem fog és nem is tud beszélni, ami a dolgok mögötti mozgatórugó. Piri Reis térkép megvan? Töröknek mondott admirális? Gondolod, hogy ez "emberi" kéz munkája, mi "munkálkodott" mindig is a háttérben?

index.hu/cikkepek/0803/tudomany/.gdata/a6_piri4.jpg
283 #13 gladiator07
- 2017. February 05. 18:49:46
Imre a "Történészt" a szürke írónia miatt említettem.
Tudja aszt némelyik, kutat - ás, - ait végzõ gondolkodó elemzõ , hisz nem hülyék õk, csak nem mondhatják el, ill. virág nyelven igen, de aszt a kutyát nem érdekli.

Igen ismerem, olvastam róla, sõt a Nat - Geón hangzott el róla elõadás, persze csak szûken.
A történelmi hát - tereket, okot - okozatokat, megindukálóit, csak sejthetjük , tudni, sohsem fogjuk, csak megérzéseinkre hagyatkozva.
4 #14 Posta Imre
- 2017. February 05. 18:57:00
Gladiátor, hajlok felé, hogy a "történelem", mint olyan a mani-puláció egyik kulcseleme, ahogy a vallások a másik, de mi lenne, ha ismerhetnénk, taníthatnánk a valóságot? Mi lenne, ha elmondanád a 3 évesnek, 5 évesnek, aki éppen felfogta, hogy a Jézuska, vagy ipeg a Gyedmaróz hozza az ajándékot és a gólya a kistesót, hogy egy lópaszt, mikor a "lópaszt" se értheti. Nem lehet "tiszta lappal" indulni. Ahhó le kell söpörni a táblát és új játékosokkal új játékot kezdeni.
129 #15 VaLa
- 2017. February 05. 20:21:20
A médiaHazugságokat benyalók figyelmébe:
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=HVemuyVv6NA&t=12s[/movie]
4 #16 Posta Imre
- 2017. February 05. 20:39:38
Vala, eredeti, nem eredeti, nem mindegy? Ha nem, akkor sem ismertük az eredetit, ha meg igen, akkor sem ismerjük. Pont, mint az álpintérsanya. Kit érdekel, hogy õ nem õ? És mennyi ilyen lehet még?
118 #17 keepfargo
- 2017. February 05. 21:29:21
gladiator
Te hol az istenben tanultál magyarul? Irni?
Menj vissza oda, köpd le a tanítóidat, mert az eredmény siralmas.
Különben remélem, jól vagy.

Ez a honlap arról is híres lehetne, hogy ide bármilyen stílusban be lehet firkálni bármit.
Nekem ez egy kicsit sok . Vagy kevés?

Megjegyzendö: nem a személyed ellen támadok, hisz azt nem is ismerem. Kizárólag az eddig kínnal-keservvel fenntartott minöséget hiányolom, most éppen nem annyira a honlapnál (vagy annak gazdájánál) hanem történetesen nálad, kedves tiszteletreméltó gladiátor fedönevü embertársam.

Próbáld meg, kérlek, kezdésnek a szótagokat vagy szavakat NEM számokkal helyettesíteni, mert ellentétben azzal a beteg elképzeléssel, hogy ezzel bárki is idöt nyer, a nyelv maga rengeteget veszít. Ne egyszerüsítsünk itt orrba-szájba, mikor az élet lényegében arról (is) szól, hogy annak bonyolultságát hogyan tudjuk szavakkal leképezni.'

Vagyis az egyszerüsítés mindig azzal a veszéllyel jár, hogy valamit kihagyunk , az idönyerés vagy az "érthetöség" kedvéért. Igy az is elöfordulhat - és ennek itt és most szeretném elejét venni -hogy sima provokációnak fogod fel ezt a hsz.-t. Többröl van szó, kedves gladiator, és ez a több a nyelvünk, a csodálatos magyar anyanyelv becsülete.

Köszönöm a figyelmedet és esetleges megértésedet az ügyben.

Tisztelettel; keepfargo István
396 #18 Kujak
- 2017. February 06. 08:24:23
A MAGYAR NYELV A LEGSZEBB (vagy lexebb ) A VILÁGON!
s_hoho
4 #19 Posta Imre
- 2017. February 06. 08:30:34
Alexebb!
456 #20 senki00
- 2017. February 06. 09:11:23
'Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba'(Kr.e. 6. század, Hérakleitosz)

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.06 masodperc
589,960 egyedi latogato