Bejelentkezés
'A jövõben nagyon sokat fogunk hallani a zsidók Nyugat-Európából való kivándorlásáról'
Jé, eddig is csak a zsidókról hallottunk, hogy nekik így, meg úgy...de örülök, hogy eztán másképpen lesz! A napokban jelent meg a Migrációkutató Intézet tanulmánya a bevándorlás és az antiszemitizmus kapcsolatáról. Az elemzésrõl Veszprémy László Bernátot, az intézet kutatóját, a tanulmány szerzõjét kérdeztük. Szóba került az "importált" antiszemitizmus, a nyugat-európai hatóságok statisztikai trükközései, valamint az is, hogy a helyi közösségek által az antiszemita támadásokról felvázolt kép nem egyezik a "hivatalos" állásponttal.
888.hu: Az elemzésed elején azt írod, hogy vita látszik kibontakozni abban a kérdésben, hogy az elmúlt évek migrációs hulláma és az antiszemitizmus erõsödése között van-e összefüggés. Talán érdemes lenne egy kicsit kontextusba helyezni ezt a dolgot; mit mond a „másik oldal”? Azt állítja, hogy az elmúlt években nagyságrendileg 2 millió Európába érkezett, többségében muszlim bevándorlónak – köztük bizonytalan számban radikálisoknak – semmilyen hatása nem volt az európai antiszemitizmusra?
Veszprémy László Bernát: Különbözõ állítások vannak, amiket érdemes szétválasztani. Az a mi elemzésünkbõl sem derül ki konkrétan, hogy azok az emberek követnék el ezeket az atrocitásokat, akik 2015 óta Európába érkeztek. De a belügyi és rendõrségi statisztikák alapján a hét vizsgált nyugat- és észak-európai országban szinte minden esetben határozottan megugrott az atrocitásoknak, a támadásoknak a száma a migrációs válság óta: külön érdemes kiemelni az Egyesült Királyságot, Németországot, Hollandiát és Dániát.
Veszprémy László Bernát
Fotó: Kozma Zsuzsi
Arról egészen biztosan van egy vita Nyugat-Európában, és összességében a világ különbözõ zsidó orgánumaiban és az izraeli sajtóban is, hogy összeköthetõ-e az elsõsorban harmadik világbeli és muzulmán hátterû országokból érkezõ bevándorlás és az antiszemitizmus. Én azt mondhatom azon médiaforrások alapján, amelyeket én megvizsgáltam, hogy az izraeli és a nemzetközi zsidó sajtó jelentõs része elfogadja azt, hogy a két jelenség között lehet kapcsolat. Vannak olyan progresszív orgánumok, amelyek még mindig tagadják ezt a jelenséget, és amelyek elsõsorban az európai szélsõjobb valós veszélyét hangsúlyozzák. Megjegyzem, épp most láthattuk a Jobbik legfrissebb botrányait (például Sneider Tamás esküvõjén a menyasszony karlendítését – a szerk.), tehát ez továbbra is egy valós veszély.
Ennek ellenére kezd megfordulni a diskurzus a nemzetközi és a zsidó médiában is, egyre többen kezdik azt látni, hogy valóban súlyos társadalmi feszültségeket okozhat a kontrollálatlan bevándorlás Európában, és ennek az elsõ számú áldozatai az európai zsidó közösségek.
888.hu: A jelek szerint az Afrikából és a Közel-Keletrõl érkezõ tömeges bevándorlás hosszú távon erodálja, veszélyezteti az európai zsidó-keresztény kultúrát. A muszlim bevándorlókkal olyan szélsõségesek is érkeznek, akikkel tulajdonképpen Európa „importálja” az antiszemitizmust, ez pedig konkrét emberéleteket is veszélyeztethet. Mit gondolsz errõl?
Veszprémy: Annyi bizonyos, hogy Franciaországban, Dániában voltak gyilkosságok a migrációs válság kitörése óta. Dániában például egy zsinagógában lövöldöztek, Franciaországban pedig 2015 óta öt antiszemita indokból elkövetett gyilkosság történt, továbbá elõfordult olyan is, hogy holokauszttúlélõk vesztették életüket egy-egy ilyen atrocitás során. Egy francia túlélõ hölgyet például halálra szurkáltak, majd felgyújtottak.
Történtek tehát gyilkosságok, de nemcsak ezek számítanak, hiszen voltak nagyon súlyos fizikai atrocitások is. Például ott van Hollandia, amely sajnos kiváló példa, és azért is szoktam idézni, mert személyes tapasztalataim vannak, ugyanis tanultam ott. A holland zsidó közösség kisebb, mint a magyarországi, nagyrészt Amszterdamban koncentrálódik, nagyon liberális, toleráns környezetben élnek és ennek ellenére, ha megvizsgáljuk a helyzetüket, akkor látható, hogy az utóbbi években megugrott az antiszemita atrocitások száma. Csak 2017-ben 137 atrocitás történt az országban, miközben Magyarországon 37. És a hollandiai esetekben nagyon súlyos támadások is elõfordultak: izraeli turistákat késeltek meg a külvárosban, elõfordultak belvárosi verekedések, illetve volt egy olyan eset is, amikor a ramadán alatt (a muszlimok egyik legszentebb ünnepe – a szerk.) egy hollandiai muszlim belehajtott a kocsijával az amszterdami fõpályaudvar elõtt álldogáló izraeli turistákba, és a rendõrség azt mondta, hogy ez nem volt terrortámadás. A késõbbi magyarázat az volt, hogy csak rosszul érezte magát az elkövetõ, és véletlenül behajtott a turisták közé. De én azért sokatmondónak tartom azt a Twitter-bejegyzést, amelyet egy hollandiai zsidó újság fõszerkesztõje, Esther Voet írt ki, hogy az ügy szerinte gyanús volt. Ez azt jelenti, hogy már a holland zsidó közösség sem feltétlenül bízik meg a hatóságokban.
888.hu: Láthattuk, hogy a tömeges migráció olyan jelenetekhez vezetett, amelyeket már 75 éve nem lehetett látni Berlinben. Fiatalok – muszlim migránsok – izraeli zászlót égettek és zsidó-, valamint Izrael-ellenes jelszavakat skandáltak egy tüntetésen a Brandenburgi kapunál. Az ok: az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetségének Jeruzsálembe költözése. Ezentúl amikor kiélezett helyzet lesz a Közel-Keleten, akkor ilyesfajta tüntetéseket láthatunk majd?
Veszprémy: Az a helyzet, hogy ez nem egy friss jelenség, és nem is csak Trumpnak a jeruzsálemi követség átköltöztetésével kapcsolatos döntésével függ össze. Épp az elemzésünkben lehet látni, hogy néhány vizsgált országban 2015 óta folyamatosan nõ az atrocitások száma, és vannak kilengések is. Hollandiában például 2017-re ugrott meg igazán ez a szám. De minden vizsgált országban a 2014-es adatokat is néztem egyfajta „kontrollévként”, és nagyon érdekes volt látni, hogy az az évi adatok minden vizsgált országban magasabbak.
Fotó: JFDA
888.hu: Mi történt ekkor?
Veszprémy: Ebben az évben volt egy gázai konfliktus. A 2014-es események elemzéséhez alapvetõ segítséget nyújtottak a Community Security Trust (CST) adatai, az alapítvány a brit zsidó közösség védelmével foglalkozik. Részletes adataik vannak az elkövetett atrocitásokról és az elkövetõkrõl is. Õk is azt találták, hogy amikor 2014 nyarán kitört a gázai konfliktus, akkor az atrocitások elkövetõi között több lett a bevándorló háttérrel rendelkezõ személy.
Jól lehetett látni, hogy egyes muszlim hátterû emberek az európai zsidó közösséget célpontnak tekintették, kivetítették rájuk az Izraellel szembeni anticionista gyûlöletüket. Azért támadják meg õket, mert épp olyan legitim célpontnak látják õket, mint egy izraeli katonát.
888.hu: Milyen sajátosságai vannak ennek az új típusú antiszemitizmusnak, amit most láthatunk? Vannak lényeges különbségek az európai antiszemitizmus és a szélsõséges muszlim bevándorlók antiszemitizmusa között?
Veszprémy: Bizonyos értelemben ez ötvözi az úgynevezett régi és az úgynevezett új antiszemitizmust. Ha nem muzulmán kontextusban nézzük ezt a kérdést, akkor a régi antiszemitizmus lenne az a szélsõjobboldali antiszemitizmus, amelyben vannak fizikai támadások, vannak benne vérvádak, vannak benne sírrongálások. Németországban, már amennyire meg lehet bízni a statisztikákban – ugye ezt a szakirodalom valamelyest megkérdõjelezi –, a sírrongálások döntõ többsége a szélsõjobboldalhoz köthetõ.
És ott van az új antiszemitizmus, amely elsõsorban az Izrael-ellenes, anticionista antiszemitizmust jelenti. Példának okáért ilyen a BDS-mozgalom (Boycott, Divest, Sanction), amely elsõsorban a nyugat-európai kampuszokon nagyon népszerû. Ilyen mondjuk Izrael nácikhoz való hasonlítása, de ilyenek az izraeli nagykövetségek elõtt zajló, antiszemita jelszavakat megfogalmazó tüntetések is. Ez a fajta muzulmán antiszemitizmus mindkét típusú antiszemitizmus elemeit ötvözi: egyrészt léteznek a kibocsátó országokból hozott – ezek nem különösebben fejlett, felvilágosult országok – sötét középkori sztereotípiák. Nagyon jellemzõ, hogy vannak olyan arab vagy török nyelvû sajtóorgánumok, amelyek máig olyan középkori vádakat fogalmaznak meg a zsidókkal szemben, mint a vérvád, vagy hogy õk ölték meg Mohamedet.
És aztán van az egészen modern fajta antiszemitizmus, amelyet szintén látni a bevándorlók részérõl, amikor palesztin zászlókkal tüntetnek. Ezek a tüntetések a „Föld-napja” vagy „Quds-day” néven szervezõdnek. Nagyon jellemzõ volt az a 2002-es palesztinbarát, Izrael-ellenes hollandiai tüntetés – amelyen Judith Sargentini pártjából, a Baloldali Zöldekbõl is voltak képviselõk –, ahol sok palesztin zászló volt, így úgy nézhettek ki, mint a progresszív baloldal és a bevándorlók között megvalósuló egységfront, akik progresszív alapon támadják Izraelt. De azért feljegyezték, hogy közönségben sokan ordítozták, hogy „Hamász, Hamász, minden zsidó menjen a gázkamrába!”. Ez a „szlogen” hollandul rímel.
888.hu: Ideológiai értelemben beszélhetünk egyfajta nyugat-európai antiszemitizmusról? Lehet egy ilyen megkülönböztetés, vagy itt egyáltalán nincsenek éles határok?
Veszprémy: Túl nagy különbség nincs a között az antiszemita hullám között, amelyet mondjuk Kanadában vagy Amerikában, esetleg Nyugat-Európában lehet látni. Amerikában a szélsõjobboldal valóban erõs, tehát nem valami riogatás a „fehér nacionalizmus”. Itt utalhatunk talán a pittsburgh-i zsinagógában történt lövöldözésre, amely Amerika történetének legvéresebb antiszemita atrocitása volt, és amelynek elkövetõje szélsõjobboldali nézeteket vallott.
Fotó: Kozma Zsuzsi
Ám külön nyugat-európai antiszemitizmusról azért sem lehetne beszélni, mert az esetek jelentõs részében nem az „õshonos” európai közösségek tagjai, nem egy tõsgyökeres holland követi el ezeket az atrocitásokat, hanem inkább a bevándorló háttérrel rendelkezõk. Sok esetben elsõ-, másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók azok, akik elkövetik ezeket az atrocitásokat. Fõként a másod-, harmadgenerációs bevándorlók esetében érdekes, hogy a felvilágosult, európai nevelés ellenére ezeket a sztereotípiákat továbbra is vallják és rávetítik a helyi zsidó közösségre.
888.hu: Több ezer zsidó ember hagyta el Franciaországot, mert nem érzik magukat biztonságban – olvashattuk a sajtóban az utóbbi években. Ez a jelenség jelen van más EU-s tagországban is? Átterjedhet más országokra is?
Veszprémy: Ez a folyamat biztosan átterjedhet más EU-s tagországokra, a jövõben nagyon sokat fogunk hallani a Nyugat-Európából Izraelbe történõ kivándorlásról, melynek héber neve az alija.
888.hu: És ennek mi az oka?
Veszprémy: Általában azt mondhatjuk, ha egy országban nagyon megnõ az Izraelbe kivándorló zsidók száma, akkor ott sejthetõ, hogy nagy baj van. Ennek a hátterében lehetnek gazdasági problémák is, Ukrajnából is sokan költöztek Izraelbe az elmúlt években. Ám az antiszemita indíttatású atrocitások is okozhatják ezt. Konkrétan Izraelben lehet látni, hogy mostanság francia negyedek alakulnak, francia boltokkal, az utcán francia szót hallani.
Eredeti diplomám alapján zsidó történelemmel foglalkozom, és nagyon érdekes összehasonlítani ezt a helyzetet az 1930-as évekkel. Hitler hatalomra jutása után az akkori Brit Palesztina területére (ma nagyjából Izrael területe) annyi német nyelvû bevándorló érkezett, hogy akkoriban szintén számos városban alakultak ki német negyedek, városrészek. Persze még véletlenül sem szeretném azt mondani, hogy itt az 1930-as évekhez hasonló helyzet van, de azt mindenképp érdekes látni, hogy ahogy akkoriban kialakultak német negyedek, most francia negyedek jönnek létre.
888.hu: Szomorú, hogy a kutatásodból úgy tûnik, mintha Nyugat-Európa a cselekvés helyett inkább bekötné a szemét. Hasonló esetrõl mi is írtunk. (Ebben az esetben egy fiatal afgán menedékkérõt tartóztatott le a müncheni rendõrség, mert az Oktoberfesten náci karlendítést mutatott be. A Twitteren közzétett eset után ugyanitt valaki megkérdezte, hogy statisztikailag a jobboldali gyûlölet-bûncselekmények esetszámát fogja-e gyarapítani az ügy. A válasz a rendõrség részérõl igenlõ volt.) Úgy tûnik, hogy az egyes államokat jobban érdekli a statisztikákkal való trükközés, mint a fellépés a szélsõséges migránsok antiszemitizmusa ellen. Te hogyan látod ezt a kérdést?
Veszprémy: Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2018 decemberében kijött egy nagyon friss jelentése arról, hogy hogyan látja a zsidó közösség ezeket a támadásokat. Lényegében az összes vizsgált országban a zsidó közösség a radikális iszlámot nevezi meg az elkövetõk fõ motivációjaként.
888.hu: Viszont az állami statisztikákban a szélsõjobboldali elkövetõk vannak többségben.
Veszprémy: Valóban, itt van egy eltérés. Ha az állami statisztikákat nézzük Németország és Franciaország esetében, akkor az elkövetõk között a szélsõjobboldaliaknak kéne többségben lenniük. Ennek ellenére azt látjuk, hogy az áldozatok elmondása alapján kétszeres többségben vannak a radikális iszlámhoz tartozó elkövetõk.
Fotó: AFP
Nagyon érdekes látni, hogy a német rendõrségi statisztikákban lényegében nem szerepel olyan kategória, ahova egyértelmûen be lehetne sorolni a radikális muszlim elkövetõket. Németországban négy kategória van: „jobboldal”, „baloldal”, „külföldi ideológia” és az „egyéb”. A „külföldi ideológia” kategóriájába nem tartoznak bele a vallásos elkövetõk – kérdés, hogy akkor mi a külföldi ideológia? Az „egyébrõl” pedig annyit tudunk, hogy azok az elkövetõk kerülnek ide, amelyek a többibe nem kategorizálhatóak. Valóban felmerül tehát az a kérdés, hogy egy radikális muszlim elkövetõt hova lehetne besorolni? Az is elõfordulhat, hogy számos ilyen támadást a jobboldalhoz sorolnak, így ez válasz lehet arra, hogy miért a jobboldal van ennyire felülreprezentálva az elkövetõk között.
Az viszont mindenképpen érdekes, hogy Németországban olyan eset is ismert a rendõrség részérõl – ez a szakirodalomban sokat kritizált és említett eset volt –, amikor egy német zsinagóga elleni gyújtogatásos támadást „Izrael-ellenes támadásként” könyveltek el a hatóságok. Pedig aki felgyújt egy zsinagógát, az nem az Izrael elleni elfogadhatatlan nézeteinek ad egy radikális kifejezõdést, az nem a politikai véleményét nyilvánítja ki, hanem azon véleményét, hogy támadni akarja a német zsidó közösséget. Ez egy szimpla antiszemita indíttatású támadás.
888.hu: Az adatok ilyetén eltorzítása nevezhetõ-e trükközésnek?
Veszprémy: Mindenképpen beszédes, hogy Franciaországban a migrációs válság kezdetekor hagytak fel azzal, hogy vizsgálják a hivatalos statisztikákban az elkövetõk hátterét, és az is beszédes, hogy a német rendõrség nem képes egyértelmûen megmondani a statisztikái alapján, hogy milyen arányban vesznek részt a radikális iszlám képviselõi a támadók között. Az ilyen kérdésekben érdemes hallgatni a helyi zsidó közösségre. Azt is nagyon árulkodónak tartom, hogy a megkérdezett áldozatok az FRA adatai alapján a radikális iszlámhoz kötötték az elkövetõk többségét. Szintúgy érdekes, hogy Nagy-Britanniában nem a szélsõjobbhoz, hanem a szélsõbalhoz köthetõ az elkövetõk többsége, míg az összes korábbi felmérés az Egyesült Királyságból azt mutatta, hogy a bevándorló hátterû emberek állnak az elkövetett esetek többsége mögött. Ez is egy nagyon friss változás: az egyetlen vizsgált nyugat-európai országban, ahol nem a radikális iszlámhoz kötötték az áldozatok a támadások többségét, a szélsõbaloldal került „dobogós helyre”.
Link
888.hu: Az elemzésed elején azt írod, hogy vita látszik kibontakozni abban a kérdésben, hogy az elmúlt évek migrációs hulláma és az antiszemitizmus erõsödése között van-e összefüggés. Talán érdemes lenne egy kicsit kontextusba helyezni ezt a dolgot; mit mond a „másik oldal”? Azt állítja, hogy az elmúlt években nagyságrendileg 2 millió Európába érkezett, többségében muszlim bevándorlónak – köztük bizonytalan számban radikálisoknak – semmilyen hatása nem volt az európai antiszemitizmusra?
Veszprémy László Bernát: Különbözõ állítások vannak, amiket érdemes szétválasztani. Az a mi elemzésünkbõl sem derül ki konkrétan, hogy azok az emberek követnék el ezeket az atrocitásokat, akik 2015 óta Európába érkeztek. De a belügyi és rendõrségi statisztikák alapján a hét vizsgált nyugat- és észak-európai országban szinte minden esetben határozottan megugrott az atrocitásoknak, a támadásoknak a száma a migrációs válság óta: külön érdemes kiemelni az Egyesült Királyságot, Németországot, Hollandiát és Dániát.
Veszprémy László Bernát
Fotó: Kozma Zsuzsi
Arról egészen biztosan van egy vita Nyugat-Európában, és összességében a világ különbözõ zsidó orgánumaiban és az izraeli sajtóban is, hogy összeköthetõ-e az elsõsorban harmadik világbeli és muzulmán hátterû országokból érkezõ bevándorlás és az antiszemitizmus. Én azt mondhatom azon médiaforrások alapján, amelyeket én megvizsgáltam, hogy az izraeli és a nemzetközi zsidó sajtó jelentõs része elfogadja azt, hogy a két jelenség között lehet kapcsolat. Vannak olyan progresszív orgánumok, amelyek még mindig tagadják ezt a jelenséget, és amelyek elsõsorban az európai szélsõjobb valós veszélyét hangsúlyozzák. Megjegyzem, épp most láthattuk a Jobbik legfrissebb botrányait (például Sneider Tamás esküvõjén a menyasszony karlendítését – a szerk.), tehát ez továbbra is egy valós veszély.
Ennek ellenére kezd megfordulni a diskurzus a nemzetközi és a zsidó médiában is, egyre többen kezdik azt látni, hogy valóban súlyos társadalmi feszültségeket okozhat a kontrollálatlan bevándorlás Európában, és ennek az elsõ számú áldozatai az európai zsidó közösségek.
888.hu: A jelek szerint az Afrikából és a Közel-Keletrõl érkezõ tömeges bevándorlás hosszú távon erodálja, veszélyezteti az európai zsidó-keresztény kultúrát. A muszlim bevándorlókkal olyan szélsõségesek is érkeznek, akikkel tulajdonképpen Európa „importálja” az antiszemitizmust, ez pedig konkrét emberéleteket is veszélyeztethet. Mit gondolsz errõl?
Veszprémy: Annyi bizonyos, hogy Franciaországban, Dániában voltak gyilkosságok a migrációs válság kitörése óta. Dániában például egy zsinagógában lövöldöztek, Franciaországban pedig 2015 óta öt antiszemita indokból elkövetett gyilkosság történt, továbbá elõfordult olyan is, hogy holokauszttúlélõk vesztették életüket egy-egy ilyen atrocitás során. Egy francia túlélõ hölgyet például halálra szurkáltak, majd felgyújtottak.
Történtek tehát gyilkosságok, de nemcsak ezek számítanak, hiszen voltak nagyon súlyos fizikai atrocitások is. Például ott van Hollandia, amely sajnos kiváló példa, és azért is szoktam idézni, mert személyes tapasztalataim vannak, ugyanis tanultam ott. A holland zsidó közösség kisebb, mint a magyarországi, nagyrészt Amszterdamban koncentrálódik, nagyon liberális, toleráns környezetben élnek és ennek ellenére, ha megvizsgáljuk a helyzetüket, akkor látható, hogy az utóbbi években megugrott az antiszemita atrocitások száma. Csak 2017-ben 137 atrocitás történt az országban, miközben Magyarországon 37. És a hollandiai esetekben nagyon súlyos támadások is elõfordultak: izraeli turistákat késeltek meg a külvárosban, elõfordultak belvárosi verekedések, illetve volt egy olyan eset is, amikor a ramadán alatt (a muszlimok egyik legszentebb ünnepe – a szerk.) egy hollandiai muszlim belehajtott a kocsijával az amszterdami fõpályaudvar elõtt álldogáló izraeli turistákba, és a rendõrség azt mondta, hogy ez nem volt terrortámadás. A késõbbi magyarázat az volt, hogy csak rosszul érezte magát az elkövetõ, és véletlenül behajtott a turisták közé. De én azért sokatmondónak tartom azt a Twitter-bejegyzést, amelyet egy hollandiai zsidó újság fõszerkesztõje, Esther Voet írt ki, hogy az ügy szerinte gyanús volt. Ez azt jelenti, hogy már a holland zsidó közösség sem feltétlenül bízik meg a hatóságokban.
888.hu: Láthattuk, hogy a tömeges migráció olyan jelenetekhez vezetett, amelyeket már 75 éve nem lehetett látni Berlinben. Fiatalok – muszlim migránsok – izraeli zászlót égettek és zsidó-, valamint Izrael-ellenes jelszavakat skandáltak egy tüntetésen a Brandenburgi kapunál. Az ok: az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetségének Jeruzsálembe költözése. Ezentúl amikor kiélezett helyzet lesz a Közel-Keleten, akkor ilyesfajta tüntetéseket láthatunk majd?
Veszprémy: Az a helyzet, hogy ez nem egy friss jelenség, és nem is csak Trumpnak a jeruzsálemi követség átköltöztetésével kapcsolatos döntésével függ össze. Épp az elemzésünkben lehet látni, hogy néhány vizsgált országban 2015 óta folyamatosan nõ az atrocitások száma, és vannak kilengések is. Hollandiában például 2017-re ugrott meg igazán ez a szám. De minden vizsgált országban a 2014-es adatokat is néztem egyfajta „kontrollévként”, és nagyon érdekes volt látni, hogy az az évi adatok minden vizsgált országban magasabbak.
Fotó: JFDA
888.hu: Mi történt ekkor?
Veszprémy: Ebben az évben volt egy gázai konfliktus. A 2014-es események elemzéséhez alapvetõ segítséget nyújtottak a Community Security Trust (CST) adatai, az alapítvány a brit zsidó közösség védelmével foglalkozik. Részletes adataik vannak az elkövetett atrocitásokról és az elkövetõkrõl is. Õk is azt találták, hogy amikor 2014 nyarán kitört a gázai konfliktus, akkor az atrocitások elkövetõi között több lett a bevándorló háttérrel rendelkezõ személy.
Jól lehetett látni, hogy egyes muszlim hátterû emberek az európai zsidó közösséget célpontnak tekintették, kivetítették rájuk az Izraellel szembeni anticionista gyûlöletüket. Azért támadják meg õket, mert épp olyan legitim célpontnak látják õket, mint egy izraeli katonát.
888.hu: Milyen sajátosságai vannak ennek az új típusú antiszemitizmusnak, amit most láthatunk? Vannak lényeges különbségek az európai antiszemitizmus és a szélsõséges muszlim bevándorlók antiszemitizmusa között?
Veszprémy: Bizonyos értelemben ez ötvözi az úgynevezett régi és az úgynevezett új antiszemitizmust. Ha nem muzulmán kontextusban nézzük ezt a kérdést, akkor a régi antiszemitizmus lenne az a szélsõjobboldali antiszemitizmus, amelyben vannak fizikai támadások, vannak benne vérvádak, vannak benne sírrongálások. Németországban, már amennyire meg lehet bízni a statisztikákban – ugye ezt a szakirodalom valamelyest megkérdõjelezi –, a sírrongálások döntõ többsége a szélsõjobboldalhoz köthetõ.
És ott van az új antiszemitizmus, amely elsõsorban az Izrael-ellenes, anticionista antiszemitizmust jelenti. Példának okáért ilyen a BDS-mozgalom (Boycott, Divest, Sanction), amely elsõsorban a nyugat-európai kampuszokon nagyon népszerû. Ilyen mondjuk Izrael nácikhoz való hasonlítása, de ilyenek az izraeli nagykövetségek elõtt zajló, antiszemita jelszavakat megfogalmazó tüntetések is. Ez a fajta muzulmán antiszemitizmus mindkét típusú antiszemitizmus elemeit ötvözi: egyrészt léteznek a kibocsátó országokból hozott – ezek nem különösebben fejlett, felvilágosult országok – sötét középkori sztereotípiák. Nagyon jellemzõ, hogy vannak olyan arab vagy török nyelvû sajtóorgánumok, amelyek máig olyan középkori vádakat fogalmaznak meg a zsidókkal szemben, mint a vérvád, vagy hogy õk ölték meg Mohamedet.
És aztán van az egészen modern fajta antiszemitizmus, amelyet szintén látni a bevándorlók részérõl, amikor palesztin zászlókkal tüntetnek. Ezek a tüntetések a „Föld-napja” vagy „Quds-day” néven szervezõdnek. Nagyon jellemzõ volt az a 2002-es palesztinbarát, Izrael-ellenes hollandiai tüntetés – amelyen Judith Sargentini pártjából, a Baloldali Zöldekbõl is voltak képviselõk –, ahol sok palesztin zászló volt, így úgy nézhettek ki, mint a progresszív baloldal és a bevándorlók között megvalósuló egységfront, akik progresszív alapon támadják Izraelt. De azért feljegyezték, hogy közönségben sokan ordítozták, hogy „Hamász, Hamász, minden zsidó menjen a gázkamrába!”. Ez a „szlogen” hollandul rímel.
888.hu: Ideológiai értelemben beszélhetünk egyfajta nyugat-európai antiszemitizmusról? Lehet egy ilyen megkülönböztetés, vagy itt egyáltalán nincsenek éles határok?
Veszprémy: Túl nagy különbség nincs a között az antiszemita hullám között, amelyet mondjuk Kanadában vagy Amerikában, esetleg Nyugat-Európában lehet látni. Amerikában a szélsõjobboldal valóban erõs, tehát nem valami riogatás a „fehér nacionalizmus”. Itt utalhatunk talán a pittsburgh-i zsinagógában történt lövöldözésre, amely Amerika történetének legvéresebb antiszemita atrocitása volt, és amelynek elkövetõje szélsõjobboldali nézeteket vallott.
Fotó: Kozma Zsuzsi
Ám külön nyugat-európai antiszemitizmusról azért sem lehetne beszélni, mert az esetek jelentõs részében nem az „õshonos” európai közösségek tagjai, nem egy tõsgyökeres holland követi el ezeket az atrocitásokat, hanem inkább a bevándorló háttérrel rendelkezõk. Sok esetben elsõ-, másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók azok, akik elkövetik ezeket az atrocitásokat. Fõként a másod-, harmadgenerációs bevándorlók esetében érdekes, hogy a felvilágosult, európai nevelés ellenére ezeket a sztereotípiákat továbbra is vallják és rávetítik a helyi zsidó közösségre.
888.hu: Több ezer zsidó ember hagyta el Franciaországot, mert nem érzik magukat biztonságban – olvashattuk a sajtóban az utóbbi években. Ez a jelenség jelen van más EU-s tagországban is? Átterjedhet más országokra is?
Veszprémy: Ez a folyamat biztosan átterjedhet más EU-s tagországokra, a jövõben nagyon sokat fogunk hallani a Nyugat-Európából Izraelbe történõ kivándorlásról, melynek héber neve az alija.
888.hu: És ennek mi az oka?
Veszprémy: Általában azt mondhatjuk, ha egy országban nagyon megnõ az Izraelbe kivándorló zsidók száma, akkor ott sejthetõ, hogy nagy baj van. Ennek a hátterében lehetnek gazdasági problémák is, Ukrajnából is sokan költöztek Izraelbe az elmúlt években. Ám az antiszemita indíttatású atrocitások is okozhatják ezt. Konkrétan Izraelben lehet látni, hogy mostanság francia negyedek alakulnak, francia boltokkal, az utcán francia szót hallani.
Eredeti diplomám alapján zsidó történelemmel foglalkozom, és nagyon érdekes összehasonlítani ezt a helyzetet az 1930-as évekkel. Hitler hatalomra jutása után az akkori Brit Palesztina területére (ma nagyjából Izrael területe) annyi német nyelvû bevándorló érkezett, hogy akkoriban szintén számos városban alakultak ki német negyedek, városrészek. Persze még véletlenül sem szeretném azt mondani, hogy itt az 1930-as évekhez hasonló helyzet van, de azt mindenképp érdekes látni, hogy ahogy akkoriban kialakultak német negyedek, most francia negyedek jönnek létre.
888.hu: Szomorú, hogy a kutatásodból úgy tûnik, mintha Nyugat-Európa a cselekvés helyett inkább bekötné a szemét. Hasonló esetrõl mi is írtunk. (Ebben az esetben egy fiatal afgán menedékkérõt tartóztatott le a müncheni rendõrség, mert az Oktoberfesten náci karlendítést mutatott be. A Twitteren közzétett eset után ugyanitt valaki megkérdezte, hogy statisztikailag a jobboldali gyûlölet-bûncselekmények esetszámát fogja-e gyarapítani az ügy. A válasz a rendõrség részérõl igenlõ volt.) Úgy tûnik, hogy az egyes államokat jobban érdekli a statisztikákkal való trükközés, mint a fellépés a szélsõséges migránsok antiszemitizmusa ellen. Te hogyan látod ezt a kérdést?
Veszprémy: Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2018 decemberében kijött egy nagyon friss jelentése arról, hogy hogyan látja a zsidó közösség ezeket a támadásokat. Lényegében az összes vizsgált országban a zsidó közösség a radikális iszlámot nevezi meg az elkövetõk fõ motivációjaként.
888.hu: Viszont az állami statisztikákban a szélsõjobboldali elkövetõk vannak többségben.
Veszprémy: Valóban, itt van egy eltérés. Ha az állami statisztikákat nézzük Németország és Franciaország esetében, akkor az elkövetõk között a szélsõjobboldaliaknak kéne többségben lenniük. Ennek ellenére azt látjuk, hogy az áldozatok elmondása alapján kétszeres többségben vannak a radikális iszlámhoz tartozó elkövetõk.
Fotó: AFP
Nagyon érdekes látni, hogy a német rendõrségi statisztikákban lényegében nem szerepel olyan kategória, ahova egyértelmûen be lehetne sorolni a radikális muszlim elkövetõket. Németországban négy kategória van: „jobboldal”, „baloldal”, „külföldi ideológia” és az „egyéb”. A „külföldi ideológia” kategóriájába nem tartoznak bele a vallásos elkövetõk – kérdés, hogy akkor mi a külföldi ideológia? Az „egyébrõl” pedig annyit tudunk, hogy azok az elkövetõk kerülnek ide, amelyek a többibe nem kategorizálhatóak. Valóban felmerül tehát az a kérdés, hogy egy radikális muszlim elkövetõt hova lehetne besorolni? Az is elõfordulhat, hogy számos ilyen támadást a jobboldalhoz sorolnak, így ez válasz lehet arra, hogy miért a jobboldal van ennyire felülreprezentálva az elkövetõk között.
Az viszont mindenképpen érdekes, hogy Németországban olyan eset is ismert a rendõrség részérõl – ez a szakirodalomban sokat kritizált és említett eset volt –, amikor egy német zsinagóga elleni gyújtogatásos támadást „Izrael-ellenes támadásként” könyveltek el a hatóságok. Pedig aki felgyújt egy zsinagógát, az nem az Izrael elleni elfogadhatatlan nézeteinek ad egy radikális kifejezõdést, az nem a politikai véleményét nyilvánítja ki, hanem azon véleményét, hogy támadni akarja a német zsidó közösséget. Ez egy szimpla antiszemita indíttatású támadás.
888.hu: Az adatok ilyetén eltorzítása nevezhetõ-e trükközésnek?
Veszprémy: Mindenképpen beszédes, hogy Franciaországban a migrációs válság kezdetekor hagytak fel azzal, hogy vizsgálják a hivatalos statisztikákban az elkövetõk hátterét, és az is beszédes, hogy a német rendõrség nem képes egyértelmûen megmondani a statisztikái alapján, hogy milyen arányban vesznek részt a radikális iszlám képviselõi a támadók között. Az ilyen kérdésekben érdemes hallgatni a helyi zsidó közösségre. Azt is nagyon árulkodónak tartom, hogy a megkérdezett áldozatok az FRA adatai alapján a radikális iszlámhoz kötötték az elkövetõk többségét. Szintúgy érdekes, hogy Nagy-Britanniában nem a szélsõjobbhoz, hanem a szélsõbalhoz köthetõ az elkövetõk többsége, míg az összes korábbi felmérés az Egyesült Királyságból azt mutatta, hogy a bevándorló hátterû emberek állnak az elkövetett esetek többsége mögött. Ez is egy nagyon friss változás: az egyetlen vizsgált nyugat-európai országban, ahol nem a radikális iszlámhoz kötötték az áldozatok a támadások többségét, a szélsõbaloldal került „dobogós helyre”.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2019. January 26. 19:37:15
- 2019. January 27. 10:54:14