Na, akkor már csak 30-40 év, vagy nap, esetleg óra és mehet minden tovább, ahogy eddig, csak még jobban. Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszûnt az együttmûködés Oroszország és a NATO között - jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfõn közölt interjújában.

"A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelõre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebbõl a zsákutcából" - mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó képviselõje volt az észak-atlanti szövetségnél.

A tárcavezetõ-helyettes abszurdnak minõsítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévõ normális munkakapcsolatokat. Megjegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól.

Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.

"Ismét lefújták a port a párbeszédrõl és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd" - nyilatkozott a diplomata.

Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.

"Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik" - mondta.

Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttmûködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját "kivételességérõl" és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra.

A diplomata kifogásolta, hogy a NATO "példátlan aktivitást" tanúsít az orosz határoknál, amit "az orosz agresszió feltartóztatásának" nevez. Emlékeztetett a Kreml részérõl korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztetõ lépéseket.

A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfõi tisztségét is betöltõ néhai belga politikusra, Pierre Harmelre (1900-2009) utalt, aki jelentõs szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az õ nevéhez fûzõdik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerzõdés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A "katonai erõn alapuló dialógus" koncepciója - a Harmel-doktrína - alapozta meg végsõ soron nyugati részrõl az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elõdje) megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.
Link