Szegről-végről most mindenki zsidónak dolgozik. Direkt vagy indirekt módon. Pénzvilág van.

Enid! De tudod mi a jó benne? Amikor annyira pofátlan árat mondasz -mivel se időd se kedved megcsinálni- amiben biztos vagy, hogy visszadobják és mégse... Na és akkor amikor munka végeztével ki kell fizesse na az megfizethetetlen minden másra ott a mastercard. zsidótól el/visszavenni a pénzét és látni mintha a fogát húznák na az felemelő...
többet ér mint a színes papír fecnik

Imre! Mórahalom nagyon tiszta rendes takaros kis város, többször "teleltünk" már ott, én nagyon szeretem

műkszik ?

keepfargo - igen, pont negyvenen.

a kérdésem inkább atacamát illette, (volna)...
miért gerry válaszol és miért ilyen rejtélyesen ?

keepfargo - ugyanis nem értettelek és erröl eszembe jutott a régi hajós vicc:

Kapitány a gépháznak: - Mennyi?
Gépház a kapitánynak: - Harmint!
Kapitány a gépháznak: - Mi harminc?
Gépház a kapitánynak: - Miért? Mi mennyi?

A Viharsarok, Csanád, Csongrád megye kisfalvainak zömében, s még inkább a köztes tanyák esetében 50 éve alacsonyak az ingatlanárak. Hiába a zsíros feketeföld, nagy terület. A vételár többszöröse, míg lakhatóvá, a gazdaságot pedig működővé teszed. A szegényparaszt (a helyi kétkezi, javarészt napszámból élő nevezi így ott magát) pontosan tudja, hogy hiába dolgozik, az évek többségében a jellemzően bérelt földjén termelt áruból gyarapodni nem tud - már ha abban az évben az időjárás egyáltalán olyan volt, illetve az árut el tudta adni. Ezek a helyi emberek dolgozni tudnak és szeretnek, nem ügyeskedni. Jól ismerem ezt a vidéket nemcsak térben, hanem időben is (ott születtem s éltem 3 évtizedet, a nagyszüleim és a szüleim szegényparasztok voltak). Községnyi családok szervezett érdekérvényesítő összefogása a minimum. Jó volt látni a jan. 4-i gyöngyösi férfi-szert, még jobb lett volna ott lenni, viszont már csinálni kellene. Ez a nemzedék, a negyvenen-ötvenen túliak már megélt és próbált annyit, hogy tudja: csak a napi cselekvésre érdemes időt-erőt-kedvet áldozni. Írtam mailt.

Sziasztok, jól jellemzi a Parasztságot, összefoglalva!
"Személyes véleményem még mindig a tapasztalaton alapul:
Vidéken, az a magyar paraszt, aki világ életében a sajátkukoricáján nevelt malackájának szalonnáját, kolbászát, sonkáját ette jó házi kenyérrel...., megitta minden reggel és este a kis kupica szatmári szilvapálinkáját csodák csodájára életében beteg alig volt (már csak esetleg öreg korára)..... Bírt dolgozni a földeken, a gyümölcsösben, szántott, vetett, aratott......
Nem ismerte azokat a betegség-fogalmakat, hogy laktózérzékenység, gluténmentes, pollen-virágpor-parlagfű-állati szőr-allergia ...sorolhatnánk, hiszen abban a közegben nőtt fel....
És még napjainkban sem ezekre allergiásak az emberek tízezrei, hanem az élelmiszer-ipari adalékanyagokra, amiket szervezetükbe visznek és a legyengült immunrendszerük reagál allergia formájában a természet különböző természetes elemeire!
Továbbra is fenntartom, hogy ha ismernék az emberek, mit esznek meg 'élelemnek látszó táplálék' formájában és milyen kárt okoz bennük a chipsekben lévő Natrium-glutamát, a szénsavas és nem szénsavas üdítőkben lévő aszpartam, neotam, vegyi adalékanyag... végtelen a lista.... semmit nem ennének meg ..
És akkor most a bolti sót nem is említettem meg ! (az sem véletlen, hogy a gyógyszertári sót már nem engedik forgalmazni, sőt a kóser só is teljesen más, mint amit a hétköznapi emberekkel megetetnek...)
Egy szó mint száz ! Örüljön az ember, aki még eheti a jó kis "rákkeltő" sonkát, kolbászt szalonnát saját hagymával, paprikával paradicsommal és házi tejjel !
Állítom, hogy sokkal egészségesebb lesz, mint az, aki már csak az élelmiszeripar "szuper-egészséges" WHO által is támogatott produktumait fogyasztja......"

gerry - köszönöm,
Igy most már "műkszik"

Az alkalmat kihasználva - ha már itt vagyok - megkérdezem, hányan hallottatok arról hogy "valakik" komolyan azt javasolták, töröljék el a (szerintük )felesleges két "j"-t, mert nem tudják megtanulni és nem is értik hogy minek kell és mire való az "ly" a nyelvben.
Tehát legyen a bagoly ba-goj. a tavaly ta-vaj, a szenvedély szenved-éj és így tovább, a teljes elhülyülésig...
Noooormááális?
Szerintem maga a jelenség igen, ez egy egyenes következménye két dolognak: 1)általános lebutulás (és lustaság, a tanuláshoz), 2)az a mára szinte megcsontosodott, bebetonozott tévhit, hogy a nyelvvel akármit lehet csinálni - nem bánja.

Hát a nyelv maga nem, mert az nem egy személy, de nem azért mert kevesebb egy személynél, hanem azért mert több annál. Azzal a tisztelettel kellene bánni vele, használni, óvni, magas szinten előadni stb. amit megérdemel. Még mindig nem értjük, pedig most már vagyunk néhányan akik kezdik szajkózni: a magyar (ős)nyelv az, ami kiemel bennünket a világ hazugságainak tengeréből, ez az a nyelv, ami legjobban leírja a Mindenséget, és amiben leginkább BENNE VAN a Mindenség, és maga a tanítás mindenről. "Csak" tudni kell(ene) értelmezni. No, ez az, amivel szinte senki nem foglalkozik. A nyelvet egy szükséges kifejezési eszközön kívül nem tekintjük semmi másnak. Pedig a nyelv (a gondolat után) a legfőbb alkotó erő, és nem csupán a kifejezés eszköze, hanem például a népbutításé, vagy a népnevelésé...
Tehát ha meggondoljuk, hogy a magyar nép (fizikai) kreatív ereje milyen kis lángon pislákol, ahelyett hogy teljes erővel fennen lobogna (melegítve önmagán kívül az egyre hidegebbé váló emberi környezetét is), akkor igaz képet alkothatunk a helyzetünkről. (pl. nem saját autógyárunk van, a sok zseniális találmány ellenére, hanem idegenek autóit szereljük össze - éhbérért).
Mindezt miért: mert évszázadok óta a megalkuvás a taktikánk, a "túlélés" szent nevében. Igenám, de ha mindig csak túlélünk, akkor sosem élünk, márpedig az Élet (egyik) célja az élés maga. Mégegyszer mondom: az Élet célja nem a Túlélés, hanem a Mában történő Teljes Élés. A gyáva megalkuvás helyett a teljes kiállás, azért, amit igaznak, helyesnek érzünk (a bennünk lakó isten-ség, a lelkiismeret, sugallatára )
Kicsit postaimrésen, ( a Bátrak Bátra - írtam korábban) tehát oldalra-hátra-kacsintás nélkül (hogy ki követ, vagy figyel, innen vagy onnan)
Hát csak ennyi, ezúttal. Köszönöm a türelmeteket.

"Ha már itt vagyok"...további türelem reményében:

MINDEN magyar vagy magyar érzelmü embertestvéremnek ajánlom, nemcsak szeretettel, de inkább kötelező olvasmányként, felszólító módban:

Juhász Zsolt könyvei:

A magyar nyelv mint Útikönyv az élet nevű túrához I-II
(2012)
A rovás jelrendszer mint ÚTIKÖNYV az élet nevű túrához(2014)

Most nézem, hogy a könyveket maga a szerző adta ki...(talán nem kapott kiadót, aki érdeklődött volna?) Mindegy, a könyvek megvannak, itt vannak, csak élni kell velük, a bennük levő hatalmas potenciállal...

Egyebek között azt is leírja a szerző, hogyan lehet legkönnyeben megtanulni a rovás-ábc -t. Nekem annyira "bejött" ez, hogy nem túlzok, de egyszer az életemet mentette meg.
(Erről csak akkor számolok be, esetleg, ha legalább két embert érdekel, különben szóra sem érdemes, mert annyira hihetetlen.)