Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de érdekelt, mi folyik itt valójában, próbáltam összerakni kicsit. Biztos kimaradtak dolgok.
Újraértékelés, feszültség és kockázatok
Az amerikai politikát zavar és megosztottság jellemzi.
A hangsúly elsősorban a gazdasági kérdéseken van.
Moszkva a Közel-Keletre és Kínára összpontosít.
Elemzők szerint Oroszország energiaforrás lehet Kína számára.
Kína és Oroszország közös érdeke az Egyesült Államok befolyásának korlátozása Eurázsia-szerte.
Oroszország és Kína átlépte a formális kapcsolatokat és szövetséget kötött.
"Oroszország ázsiai állammá válik". Ez azonban egyenlőre merész kijelentés, mert Oroszország mindig diverzifikált külpolitikát folytatott, azaz befektetéseiben a a legkisebb veszteség elvét igyekezett követni.
Ne felejtsük el, hogy Oroszország évszázadok óta jelen van a Közel-Keleten.
Kelet-Európában csökken az orosz politikai befolyás.
A tíz évvel ezelőtti terv egy nagy-európai gazdasági egység lett volna.
2014-ben Kína elhagyta Németországot és Oroszországot választotta nagyobb kereskedelmi partnerének.
Moszkva fenntartja kapcsolatait Európával. Számos katonai, biztonsági és gazdasági problémát Európa-szerte csak orosz részvétellel lehet megoldani.
Oroszországnak szabadabb keze van Közép-Ázsiában a kaotikus Közel-Keleten és Afrikában folytatott katonai lépések révén. Ez szemlélteti, hogy Oroszországnak Ukrajna és a balti államok nélkül most több határa van Ázsiában, mint Európában.

Divatossá vált az orosz elemzõk körében rámutatni, hogy Putyin alatt az elmúlt két évtizedben az ország nagy része visszanyerte belsõ erõsségét, ami külpolitikai sikereket eredményezett. Valójában az orosz történelem szempontjából döntő jelentőségű az, hogy az elmúlt 20 évben az orosz politikai elit az ország új helyét kereste Európában.

Ezt a fejleményt könnyen előre lehetett látni. Miután elveszítették a volt szovjet terület nagy részét, Oroszország kénytelen volt megtalálni helyét a 21. századi Eurázsia területén.
(Emil Avdaliani történelmet és nemzetközi kapcsolatokat tanít a Tbilisi Állami Egyetemen és az Ilia Állami Egyetemen. Különböző nemzetközi tanácsadó cégeknél dolgozott, és jelenleg publikál cikkeket a katonai és politikai fejleményekről a volt szovjet térségben,- ennek nyomán jegyeztem le)

Izrael kulcsfontosságú lehet a közel-keleti 2020-as geopolitika szempontjából.
Izrael földrajzi elhelyezkedése azt jelenti, hogy mozgékonynak kell maradnia, együttműködésre kell törekednie technológiai és gazdasági előnyeinek intelligens felhasználása révén.
Az elmúlt két évtizedben megnövekedtek gázkészletei, megkezdték a tengervíz sótalanítását, és drasztikusan bővítették a haditengerészetet.
Tíz évvel ezelőtt Izrael az Egyiptom földgázától függött; manapság Izrael földgázt exportál Egyiptomba és Jordániába.

A Közel-Kelet geopolitikája gyorsan változik, és a kulcsfontosságú szereplők közötti verseny csúcsponton áll.
- Földközi-tenger, a Vörös-tenger, az Indiai-óceán és a Fekete-tenger. A három vízi út a Hormuz-szoros, a Bab al-Mandeb-szoros és a Szuezi-csatorna. A Közel-Kelet a világ legnagyobb olajszállítója, és legnagyobb olaj- és gázkészleteivel rendelkezik.

2018 decemberében, a Beersheba-i találkozón Görögország, Ciprus és Izrael vezetői hivatalosan kijelentették, hogy készen állnak arra, hogy kormányközi megállapodást írjanak alá a kelet-mediterrán vezetékprojekttel kapcsolatban. David Friedman izraeli amerikai nagykövet, aki jelen volt a találkozón, a „ Közel-Kelet és Európa stabilitása és jóléte szempontjából nagy jelentőségű projektként" határozta azt meg. . Ha a projekt megvalósul, Izrael végül regionális energiaközponttá válhat - ez jelentős változás a geopolitikai helyzetében.

Az Egyesült Államok számára Izrael az egyik legkritikusabb meghatározója a közel-keleti biztonsággal kapcsolatos álláspontjának.
(Dr. Frank Musmar pénzügyi elemző írása nyomán)

Az Egyesült Államokat a háborúkban betöltött szerepe miatti belső viták foglalkoztatják.
Közben a világ gyorsan változik.
Már nincs akadálytalan amerikai dominancia, bár számos folyamatban lévő változás az USA ellenőrzése alatt áll.
Ha elfelejtjük azokat a kifejezéseket, hogy "nacionalista" és "globalista", akkor egy politikai áramlásban találjuk magunkat.
Az új hidegháború Oroszország és a Nyugat között zajlik.
Kockázatos nagyhatalmi konfrontációk.
Az Egyesült Államok és Kína minden más szereplő számításában központi szerepet játszik.
A jövő előrevetíti, hogy Kína profitál.
Fegyverkezési verseny van az Egyesült Államok és Kína között. Ennek elsődleges helyszíne a haditengerészet.
Ez alapvető vitát vált ki az Egyesült Államokban az egyoldalú leszerelésről, hogy elkerülje a Kínával való konfliktus kockázatát, vagy inkább elnyomja Kína militarizációját azért, hogy megakadályozza azt, ami egyébként valószínűnek tűnik, a legnagyobb ázsiai nagyhatalmak közötti konfliktust.
A világ legnagyobb gazdaságai újraértékelik az Egyesült Államokkal való biztonsági kapcsolataikat.
Vitatják, hogy támaszkodhatnak-e a régióban az Egyesült Államokra.
(Kína növekedése Ázsiában, Irán a Közel-Keleten, Oroszország Európában)
Ha úgy döntenek, hogy az Egyesült Államok nem megbízható, akkor Pekinghez kapcsolódnak a fegyverkezésben.
Moszkvának jók a diplomáciai kapcsolatai Kínával.
Németország és Szaud-Arábia azonban a politikai és gazdasági összehangolódás ellen küzd.
Az elmúlt harminc év gazdasági növekedése miatt több ország külkapcsolatai befolyásolják a regionális és globális dinamikát.
A németországi változások, Nagy-Britania egyensúly-keresése, Szaud-Arábiában a hatalmi egyensúly, az iráni és a törökországi folyamat, Japán és a Koreai Köztársaság, az USA és Észak-Korea közötti katonai konfrontáció mind befolyásolja a kilátásokat.
Brazília és Argentína helyzete is befolyásolja a békét és a gazdasági fejlődést.
Lengyelország visszavonult a liberalizmustól.
Közben Kanada és az Európai Unió kereskedelmi megállapodásokat köt, Japán vezető szerepre törekszik az ázsiai szabadkereskedelemben.

Elektronikai támadások, pénzügyi befolyásolás, dezinformációk, belső politikai befolyásolás, nyomásgyakorlás, infrastruktúrális kiadások a verseny eszközei.

A globális ellátás keresztezi a nemzeti határokat.
A NATO Kelet-Európában betöltött szerepének átgondolása...
Változó hatalmi egyensúly

(utóbbi Bruce Jone,- nemzetközi külpolitikai stratégiai szakértő, Kelet-Ázsia Politikai Tanulmányok Központja- cikke nyomán)

üdv.