Akkor már majdnem eléri a "keresztényeket" zsidó-cigány-muszlim (szemita) támadások egy ezrelékét. Hajrá! Van mit behozni! Az EU területén élõ vallási közösségek közül a muzulmánoknak a legalacsonyabb a társadalmi elfogadottsága. Tíz európaiból négyet zavarna, ha muszlim vallású kollégával kellene dolgoznia egy munkahelyen – derül ki a legfrissebb Eurobarométerbõl, aminek publikálását az EU elsõ alapjogi kollokviumára idõzítette az Európai Bizottság.

Az antiszemitizmus és az iszlámellenesség régóta látott felerõsödésére hívja fel a figyelmet Európában több friss uniós felmérés, egyfelõl az EU alapvetõ jogok ügynökségének, másfelõl pedig az Eurobarométernek a gyors egymásutánban közzétett közvélemény kutatása. A felmérésék publikálását arra az éves kollokviumra idõzítették, amelyet elsõ ízben hívott össze október 1. és 2-ra az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyûlölet elleni harc témakörében Brüsszelbe az Európai Bizottság.
Kattintson és látogasson el Brüsszelbe!

A vallási kisebbségek tagjai közül minden ötödik azt állítja, hogy az elmúlt egy évben része volt hátrányos megkülönböztetésben vagy zaklatásban vallásos meggyõzõdése miatt. Ezt Vera Jurová, az EU igazságügyi biztosa mondta szerdán, hozzátéve, hogy mostanáig mindössze 13 uniós tagállam ültette át maradéktalanul a rasszizmus és idegengyûlölet elleni uniós kerethatározatot, ami többek között bûncselekménnyé minõsíti a Holokauszt tagadását az egész EU-ban.

A Bizottság 2014 januári helyzetjelentése úgy fogalmazott, hogy „13 tagállamnak nincsenek büntetõjogi rendelkezései ennek a magatartásnak a szabályozására”. Akkor ezek közé tartozott Magyarország is, bár jogászok szerint nem ilyen fekete-fehér a helyzet. A Bizottság kérdésünkre mindenesetre most nem árulta el, mely 13 országról tett említést az igazságügyi biztos.

Vera Jurová amúgy emlékeztetett rá, hogy a Bizottság 2014. decembere óta új jogkörökkel rendelkezik, amelyek lehetõvé teszik a kötelezettségüket elmulasztó tagállamokkal szembeni számonkérést, a kötelezettségszegési eljárások elindítását is beleértve. A testület új hatáskörei birtokában az év eleje óta vizsgálja a 2008-as diszkrimináció ellenes kerethatározat tagállami átültetését és végrehajtását. Ez a munka források szerint várhatóan év végéig tart, és Brüsszel ezután dönt az esetleges további lépésekrõl.

„Egy régi démon tér vissza Európába, amit antiszemitizmusnak hívnak” – szögezte le csütörtökön Frans Timmermans, a Bizottság elsõ alelnöke, hozzátéve, hogy az iszlámofóbia egy ettõl eltérõ, új jelenség, ám következményükben mind a kettõ ugyanazt jelentheti, akár kipa, akár fejkendõ viselése miatt zaklatnak valakit.

A bécsi központú alapvetõ jogi ügynökség 2013-as felmérése szerint a megkérdezettek háromnegyede úgy érezte, hogy az antiszemitizmus erõsödött az elmúlt öt évben abban az országban, ahol él. A megkérdezettek 73 százaléka pedig most úgy ítéli meg, hogy az antiszemita megnyilvánulások az interneten jobban elterjedtek, mint öt évvel ezelõtt. Az ügynökség kérdõívébõl az is kiderül, hogy azoknak a zsidó vallásúaknak, akiket valamilyen sérelem ért, a 75 százaléka nem fordul a rendõrséghez a zaklatás miatt.

Az Eurobarométer október 1-jén publikált felmérése az iszlámellenes gyûlölet aggasztó mértékû növekedését mutatja, mind verbális, mind fizikai értelemben. A felmérés tanulsága szerint az összes vallási kisebbség közül a muszlimok társadalmi elfogadottsága a legalacsonyabb az Európai Unióban. A megkérdezettek közül tízbõl négyet zavarna, ha muzulmán vallású kollégával kellene együtt dolgoznia a munkahelyén. Tíz európaiból mindössze négy számára nem okozna problémát, ha felnõtt gyerekének egy muzulmán partnerrel lenne érzelmi és párkapcsolata.

Az Eurobarométer felmérését 28 ezer EU-állampolgár körében végezték 2015 júniusában.

A menekültválság és a muszlimellenesség terjedése közötti összefüggésre vonatkozó kérdésre az Európai Bizottság elsõ alelnöke a következõ választ adta. „Az egész EU-szerte fültanúi voltunk olyan nyilatkozatoknak, melyek a menekültek beáramlását közvetlenül a muszlimokkal hozták összefüggésbe, fenyegetésként beállítva õket az európai és a helyi kultúrákra nézve. Mindig is tetten érhetõ a félelem, ami egyáltalán nem meglepõ. A mi felelõsségünk az, hogy ezt kontextusba helyezzük, és vessünk véget az általánosításnak, ami egy egész közösséget helyez a vádlottak padjára. Rá kell mutatnunk arra, hogy a muszlimok túlnyomó többsége az égvilágon semmilyen veszélyt nem jelent a társadalmunkra”.

Frans Timmermans szerint a múlt azt is megmutatta, hogy valahányszor erõsödésnek indul az antiszemitizmus, az egy komoly probléma jele Európában. „El nem tudom képzelni Európát egy erõs és vibráló zsidó közösség nélkül. Európa nem élhet túl nélkülük” – tette hozzá a Bizottság elsõ alelnöke, reagálva azokra a hírekre, melyek szerint egyre több európai zsidó fontolgatja személyi biztonságát féltve a kitelepülést Európából.

Timmermans arra a német belügyminiszternek tulajdonított javaslatra is reagált, mely szerint egy felsõ határt kellene szabni a menekültek befogadásának az EU-ban. Elõször is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képtelen befogadni minden menekültet. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy kvóták és keretszámok meghatározása a befogadható menekültek számát illetõen a nemzetközi emberi jogi egyezmények kirívó megsértésének minõsülne. Ez szerinte ellentmondana annak az elvnek, miszerint mindenkinek joga van menedékjogot kérni, ha veszélyben érzi a biztonságát.Link