Bejelentkezés
Gyogyókapitány jelenti
Egyszer régen, nagyon régen, kerek erdõ közepében élt egy királyfika. Aztán meg meghalt, de a tanulságot levonta, pediglen: az erdõ halálos! Kerüljétek el a kerekeket, szögletest és sarkosat és csak egyenest éljetek, míg meg nem hallgatnak! Van más tanulság is, de azt képben had foglalom össze.
Talán emlékeztek még rá, hogy legutóbb Oszlóban dolgoztam, de a munka ott kitelt. Lica pár napja jelezte, hogy annyira leállt a cég, hogy életében elõször tán munkanélküli kell legyen. Persze a kérdés összetett és ennek semmi köze a "francia önmerénylethez" és az EU kapuinak zárásához és Oroszországhoz való igazodásához, mert ugye nem mese, hanem tény.
Ami engem illet és ami érint, adódott, hogy az asszony gerincsérves nyári fiaskója és mostani rehabilitációját segítendõ ajánlottam, hogy beállok mellé segédnek. Ismer. Tudja mire vagyok képes és képtelen. Örömmel fogadott és biza tanulom a gyógyszertári assziszi - szenteskedést, járok oskolába és ...szóval 4 diploma után lesz (lehet) egy OKJ-s képesítésem is. Jó móka, bár kicsit tisztább munka, mint amihez mostanában szoktam, de általános vegyészként és vegyész üzemmérnökként a helyzet ismerõs, a labor nem idegen, a munka meg nem büdös, az asszony kedvében járni meg külön megtiszteltetés.
De ha már mesés volt a kezdet, had anekdotázzam el az okozatláncot. Annak idején, mikor sógornõm még csak számíthatott rá, hogy sógornõm lesz, Verával közölte meglátásait velem kapcsolatban. Katonatiszt voltam és nem csináltam titkot belõle, hogy édesapám sokszor és sokkal többet fogyaszt alkoholt, mint kellenék, vagy egészséges lenne, s bár magam a mai napig tartózkodom a delíriumtól, ez akkoriban feleségem családjának rosszallását és lényegében Vera "kitagadását" jeltette. Nem vicc, bár mostani állapotunkban igen annak látszik. Eljegyzésünkre sem voltak hajlandók jelenni, de mindegy is, mert ami volt elmúlt. Biztos? Nos, sógornõm megjegyezte, hogy nekem szükségem van arra, hogy Veronikán felkapaszkodva jussak be az "elitbe". Akkor õ mg csak tanult az egyetemen. Nos, épp a napokban emlékeztünk meg mosolyogva errõl a "jóslatról", hogy lám, milyen igaza is volt és én terep kettõben kapaszkodom a "felsõ tízezerbe", ahová "hála a nukiknak" Verám sem tartozik a szó használt értelmében, a nemhasználatosban meg lassan már a "felsõ száz" is zsemlemorzsának tûnik.
Ne találgassatok! Ma kúpot öntöttem zabszem helyett és pont jól jöhet azoknak, akiknek kell! Van rézhüvelyes is, de mivel hamarosan "katonának" kell lennem, így nem zavar, hogy addig, átmenetileg ezt az átmeneti életet élem.
Apropó! A patikák visszaállamosítása ma már nem kérdés. 2017-ben esedékes lesz, tehát még egy év kifutás van, aztán minden teljességgel bizonyosan bizonytalan. Szívem szerint paraszt lennék, aki egyébként is vagyok, mert annak születtem, csak a nagyzási hóbortom elég-edetlen a karimájával. Tehát a sorrend: gyogyó-bogyó, háború majd a föld. Minden körbe ér, még a kerek erdõ is.
Talán emlékeztek még rá, hogy legutóbb Oszlóban dolgoztam, de a munka ott kitelt. Lica pár napja jelezte, hogy annyira leállt a cég, hogy életében elõször tán munkanélküli kell legyen. Persze a kérdés összetett és ennek semmi köze a "francia önmerénylethez" és az EU kapuinak zárásához és Oroszországhoz való igazodásához, mert ugye nem mese, hanem tény.
Ami engem illet és ami érint, adódott, hogy az asszony gerincsérves nyári fiaskója és mostani rehabilitációját segítendõ ajánlottam, hogy beállok mellé segédnek. Ismer. Tudja mire vagyok képes és képtelen. Örömmel fogadott és biza tanulom a gyógyszertári assziszi - szenteskedést, járok oskolába és ...szóval 4 diploma után lesz (lehet) egy OKJ-s képesítésem is. Jó móka, bár kicsit tisztább munka, mint amihez mostanában szoktam, de általános vegyészként és vegyész üzemmérnökként a helyzet ismerõs, a labor nem idegen, a munka meg nem büdös, az asszony kedvében járni meg külön megtiszteltetés.
De ha már mesés volt a kezdet, had anekdotázzam el az okozatláncot. Annak idején, mikor sógornõm még csak számíthatott rá, hogy sógornõm lesz, Verával közölte meglátásait velem kapcsolatban. Katonatiszt voltam és nem csináltam titkot belõle, hogy édesapám sokszor és sokkal többet fogyaszt alkoholt, mint kellenék, vagy egészséges lenne, s bár magam a mai napig tartózkodom a delíriumtól, ez akkoriban feleségem családjának rosszallását és lényegében Vera "kitagadását" jeltette. Nem vicc, bár mostani állapotunkban igen annak látszik. Eljegyzésünkre sem voltak hajlandók jelenni, de mindegy is, mert ami volt elmúlt. Biztos? Nos, sógornõm megjegyezte, hogy nekem szükségem van arra, hogy Veronikán felkapaszkodva jussak be az "elitbe". Akkor õ mg csak tanult az egyetemen. Nos, épp a napokban emlékeztünk meg mosolyogva errõl a "jóslatról", hogy lám, milyen igaza is volt és én terep kettõben kapaszkodom a "felsõ tízezerbe", ahová "hála a nukiknak" Verám sem tartozik a szó használt értelmében, a nemhasználatosban meg lassan már a "felsõ száz" is zsemlemorzsának tûnik.
Ne találgassatok! Ma kúpot öntöttem zabszem helyett és pont jól jöhet azoknak, akiknek kell! Van rézhüvelyes is, de mivel hamarosan "katonának" kell lennem, így nem zavar, hogy addig, átmenetileg ezt az átmeneti életet élem.
Apropó! A patikák visszaállamosítása ma már nem kérdés. 2017-ben esedékes lesz, tehát még egy év kifutás van, aztán minden teljességgel bizonyosan bizonytalan. Szívem szerint paraszt lennék, aki egyébként is vagyok, mert annak születtem, csak a nagyzási hóbortom elég-edetlen a karimájával. Tehát a sorrend: gyogyó-bogyó, háború majd a föld. Minden körbe ér, még a kerek erdõ is.
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. November 18. 23:47:42
- 2015. November 19. 16:36:32
- 2015. November 19. 17:26:26
- 2015. November 19. 17:53:16