Véleményre volna bocsánat - ostobaságra már nem annyira...

bivaly #52!

busz baleset = buszbaleset
disztingvált = helyzethez illõ

A fenti megjegyzésemet csupán az általad említett szint elérése miatt tettem.

Egyébként igazad van, de ne hivatkozz olyanra, amit Te nem tudsz teljesíteni.

csaba
Nem téged ostobáztalak le, ez nem igaz, ne írj valótlanságokat. Ezt a szót, hogy ostoba, le se írtam. Ostobaságot írtam, de az nem lehet egy teljes ember, esetleg az, amit mond, vagy ír. Ha te azonosítod magad mindennel amit leírtál, az megint nem bölcs dolog, hiszen az ember tévedhet, ha mást nem...

A nyelvünkkel történö aggasztó folyamatok miatt felindulni, érvelni és gyözködni nem lehet egyenlö a kákán csomót kereséssel. Ez ostobaság. Miért? Mert a hasonlatoddal mégiscsak élve, már szinte csak csomó van, és a kákát kell lassan keresni. (A sok hülyeség mögött az értelmet, majd tovább menve a hülyítési szándék mögött meghúzódó nemzetromboló, tudatbefolyásoló eröket.)

akkor se szólok bele...

gerry !
Mi tortent hat illllen nincs'.
Men szolsz bele?
Csak nem vagy beteg?

gladiator07
Nem jó bicskát hordani a zsebben; még megvágod magadAT...
Nem szabom senkire a megjegyzéseimET, nem ismerek senkit, akire személyre szabhatnám. A hozzászólásokat kommentálom, mint mindenki más. Egy hozzászólást kritizálva soha nem az egész embert támadom, még ha ö esetleg ebben a tévhitben lenne is.
Aki sértödékeny annak ez a fajta véleménnyilvánítás nem kellemes, de aki nem vesz mindent mindjárt személyes sértésnek, annak lépéselönye van.
Igaz, hogy a "stílus maga az ember" K.Frigyes felnöttkorú tollforgató szerint, de azért ez sem szentírás, hála Istennek. Na, és ha az volna; a szentírást is meg lehet kérdöjelezni - vagy nem?

csaba
Nem bántottál meg, s nekem sem ez volt a szándékom, így virtuálisan akár kezet is foghatnánk.

A "magyarkodás" szóba viszont azért "kötök bele" most, mert ezt, amit a nyelvért aggódva it lepergettünk, (mellette vagy ellene) nem lehet és szerintem nem is szabad ebbe a mesterséges új kategóriába sorolni.

Még ha sokan úgy érzik is, hogy mondjuk egy bögatyás embert látni anakronizmus (történelmietlenség, vagyis idöszerütlen) mégis azt hiszem, hogy annak az embernek joga van egészen odáig menni a hagyománytiszteletben, hogy felveszi az öregapja gatyáját. (Aláírom; nem minden összefüggésben, vagy alkalomra..)

A "magyarkodás" mint fogalom visszataszító számomra; mesterséges, és ellenséges azzal szemben aki valamilyen módon ragaszkodik a régihez - mindegy hogy milyen indíttatásból.
Nem tudom konkrétan hogy más országokban milyen a hagyomány és a saját népfaj kultúrájának a tisztelete, örzése, de nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen gúnyszót találjanak arra a honfitársra bármelyik országban aki a saját népe saját hagyományait részesíti elönyben a nemzetközi jellegtelenség (vagy akár jellemtelenség) helyett.

Ha önmagamat magyarnak tartom, és elkezdek "magyarkodni", akkor "önmagamkodok" egyúttal? Vagy önzö lennék, önfitogtató? Mi van, ha csak büszke vagyok az eredetemre, a felmenöimre, a tanításaikra, az egész kultúránkra ? Nem lehetek? A saját hazámban, vagy bárkiében?
Svédországban büszkék vagyunk - idönként - magyar(kodó) voltunkra, és nem szólnak meg érte, pedig ez nem is a saját hazánk: Hogy fogadjam el jó szívvel, ha a saját hazámbeli idegen lelküek gúnyszóval illetnek ugyanezért?

(Ezzel nem azt mondtam, hogy "csaba vezér" idegenlelkü - nehogy megint félreértsük egymást; te csak használtál egy már bejáratott szót, én pedig rásegítek hogy gondolj utána; mi is ez a szó?)

csaba
Köszönöm a hozzámvaló "nincsmit", sajnálatodra nincs igény, a szölöben nem pihenni szoktam, inkább kapálni, de egyéb munka is akad minden napra.
A felsorolt jótulajdonságokat nem kell rámragasztanod, rossz indulatodban, én nem érzem magam se mindentudónak se tökéletesnek, de azt a jogomat fenntartom, hogy ha valaki nem jól használja a közös nyelvünket, annak beszóljak. Ha nehezen viseli, az nem az én bajom, söt, nem is az én hibám.

Még egy megjegyzés: én sem használom a nyelvet tökéletesen, de törekszem rá. Ezt nem csak azért, mert már maga a nyelv is megérdemelné. Talán inkább azért, hogy érthetöbb legyek, mert az emberi viszonylatokban az érthetöség legalább olyan fontos, mint az érzelmek. (Tekintve, hogy az ellentétek forrása legtöbbször a félreértés.)
Ezért nem kell dühöngeni, sértödni, sértegetni, és nem kell híveket gyüjteni egy ilyen viselkedés ellen.

Az idö mindannyiunkat maga alá temet majd; mindenki tegyen a lelkiismerete szerint. Én igyekszem lelkiismeretes lenni. Nem nézek le senkit, mert honnan, de ellene mondok bárkinek, aki a nyelvhasználatot vagy magát a nyelvet kevésre (vagy még annyira sem) becsüli.

osmagyar !

Ne a google helyesírása legyen a döntõ, és ne a wikipédia értelmezése ! Gondolom ez eddig rendben van. Nekem legalább is. Látom, megint elfajult a dolog, mert vannak akiknek akkor is igazuk van, ha nincs igazuk.
Talán találkoztatok már avval a mondattal, hogy " nyelvében él a nemzet"? Nem ? Akkor éppen ideje találkozni vele ! És ezen kell itt, és így eszmecserélni ? Akkor megizélhetitek a nagy magyarságotokat !
Tudod osmagyar, a nagyon magyarokkal meglehetõsen sokszor találkoztam hasonló szituációkban. Igaza volt a szerencsétlennek, de képtelen volt érthetõen, civilizáltan elõadni. Lejáratta saját magát amikor megszólalt, de lejáratta azt az eszmét is, amiért megszólalt.