Ahogy Putyin mondja: Bívsih nye bivájet! Belefér a zsidó-cigány összeesküvés-elméletbe. A törvényesség, erkölcsösség és szakmaiság politikáját hirdetõ Lungo Drom egy olyan mandátumot nyert képviselõ támogatásával vette át az irányítást a Fõvárosi Cigány Önkormányzat felett, aki hosszú éveken át volt a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztje, és akirõl az is kiderült, valójában nem is roma származású – tudta meg a RomNet. Az egykori titkosügynök most elnökhelyettesként segíti a Lungo Drom és a kormány közös munkáját a fõvárosi cigányság érdekében. Hiába követelik lemondását, õ marad.


Tényként kezelhetjük, hogy nemzetbiztonsági kérdésként kezelte a cigányügyet az utóbbi fél évszázad összes kormánya. Nem változott a helyzet a rendszerváltás óta eltel 25 évben sem. Megfigyelõk és megfigyeltek, ügynökök és jelentõk mindig is voltak, és lesznek is. A hûbéri rendszer „kegyelmes urai” nem csak a „haza érdekében” jelentettek és jelentenek. A szakszolgálat, sokszor a politika érdekében kiemelt, megvédett, vagy akár elnyomott embereket, szervezeteket, kezdeményezéseket, vagy ha kellett, akkor a „helyes irányba” terelte a folyamatokat.



Valami ehhez hasonló történt október 12-én a nemzetiségi választásokon is: a fõvárosi roma területi listán mandátumot nyert képviselõk át kívánták formálni a Fõvárosi Cigány Önkormányzat eddigi politikai és érdekképviseleti tevékenységét, de ezzel egyrészt rámutattak a kisebbségpolitika és a választási rendszer legnagyobb hibáira is.



Korábban, még tíz évvel ezelõtt, nemzetiségre tekintet nélkül bármely magyar választópolgár választó és választható volt a kisebbségi önkormányzati választásokon. Bizonyára emlékeznek még a RomNet olvasói az etnobiznisz legismertebb példáira: Lányi Zsolt, egykori kisgazda vezetõ is bejutott 2002-ben az örmény önkormányzatba, noha semmilyen kötõdése nem volt az örmény nemzetiséghez. Jászladányban nem romák alkották a cigány önkormányzatot, míg az ukrán kisebbség vezetõje minden választáskor a „deszantos képviselõkre” hívta fel a figyelmet.



Hosszú éveken át ment a vita társadalmi szervezetek és Parlamenti üléseken a különbözõ pártállású képviselõk között a kisebbségi törvényrõl, a választói évjegyzék kérdésérõl, vagyis a regisztrációról. Sokan ellenezték, mert úgy vélték, az önkéntes bevallás, a nemzetiségi névjegyzék nem csak adatkezelési problémákat vet fel, de nem szûri ki az etnobiznisz lehetõségét sem. Mindezek okán születtet meg 2004-ben a T/9126. számú. törvényjavaslat, amelyet az Országgyûlés elfogadott ugyan, de alkotmányossági aggályok miatt csak 2005. október 17-én – immár az inkriminált rendelkezés nélkül – volt kénytelen újból elfogadni, és az november 25-én – többéves elõkészületi munkák után – lépett hatályba.



A nemzetiségi választójogi törvény, igazodva a NER-redszeréhez azóta megváltozott, de az etnobiznisz ennek ellenére jelen van.



Az októberi roma nemzetiségi választáson a budapesti területi listán Balogh Artúr, aki egyébként az MSZP Roma Tagozatának elnöke is, a Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete (ÉKE) színeiben szerzett mandátumot a 7 tagú testületben. A Lungo Drom listáján három képviselõ, Gáspár Szilvia, Lakatos László és Schneider Emese, míg az FCÖ-t nyolc éven át irányító Roma Polgári Tömörülés (RPT) két képviselõje, Csóka János Pál, és az RPT elnöke, az addigi elnök, Maki István jutott a testületbe. A hetedik tag a Roma Rom Összefogás jelöltjeként kapott nemzetiségi képviselõi mandátumot.



A Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet delegáltjáról, Nagy Sándorról csak a választások után egy héttel derült ki, hogy valójában nem is tartozik a cigány kisebbséghez.



Horváth Tibor, a szervezet elnöke egy héttel a választások után kiadott közleményben tudatta, hogy a szervezetükhöz érkezett bejelentés alapján indított ellenõrzés során derült ki, hogy a jelölt jogtalanul indult a választásokon, ugyanis valótlanul állította magáról, hogy a roma nemzetiséghez tartozik.

Mind személyesen, mind a közleményben felszólították Nagy Sándort, hogy mondjon le mandátumáról, ugyanis nem csak kínos a cigányság és szervezetük szempontjából az eset, hanem törvénysértõ is, hiszen mint a nemzetiségi választáson indulónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy az adott nemzetiségi közösséghez tartozik, a kisebbségi csoport nyelvét beszéli, valamint ismeri a kultúráját és hagyományait. A Roma Rom a választási bizottsághoz is fordult az eset miatt.



Nagy Sándor a Fõvárosi Cigány Önkormányzat alakuló ülésén letette az esküt, a felszólítások ellenére nem mondott le, és a történet itt vett újabb fordulatot: az alakuló ülésen a politikai viszonyokat figyelembe véve kisebbségben lévõ Lungo Dromot támogatva megszavazta, hogy Lakatos László legyen az FCÖ új elnöke, Õ pedig a támogatásáért elnökhelyettesi pozíciót kapott.



A valójában nem roma származású cigány nemzetiségi képviselõ nyilatkozott arról, hogy korábban rendõrként teljesített szolgálatot, majd a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazásában tevékenykedett. Az információk elhangzása után azonnal zárt ülést rendeltek el, ahol felszólították a képviselõt, mondjon le mandátumáról. Erre egy hét haladékot kapott, de Nagy Sándor úgy döntött, továbbra is élni kíván képviselõi jogaival, és elnökhelyettesként kíván dolgozni az FCÖ-ben.



A RomNet úgy tudja, a képviselõ olyan szervezeti és mûködési szabályzatot kívánt elfogadtatni a testülettel, amely szerint egy külsõs tag, aki nem képviselõ az FCÖ-ben, tiszteletbeli elnökként, aláírási, utalványozási és döntési jogkörrel rendelkezhessen az érdekképviseleti szervezetben, és csak az Õ beleegyezésével történhessen minden kifizetés. Az Országos Roma Önkormányzat új elnöke egyébként szintén hasonló javaslattal állt elõ: Hegedûs István azt szeretné, ha Farkas Flórián, akinek parlamenti mandátuma miatt le kellett mondania nemzetiségi képviselõségérõl, mert a két pozíció összeférhetetlen, maradhasson tiszteletbeli elnök az ORÖ-ben, és megtarthassa szolgálati gépkocsiját, költségtérítését, és egyéb járandóságait. Több képviselõ szerint az Országos Roma Önkormányzat is szabálytalan körülmények között alakult meg, ezért a testület újbóli összehívását kezdeményezik.



Nagy Sándorról szervezetének tagjai azt mondták, jó és baráti kapcsolatokat ápol a békásmegyeri éjszakai élet ismert és meghatározó személyeivel is, és a „vállalkozók” támogatásával került a roma politika köreibe is. Azt a képviselõk, a fõvárosi civil szervezetek tagjai sem tudják, hogy valójában Nagy Sándor még mindig a szakszolgálat megbízásából, vagy munkatársként figyelte és figyeli a fõvárosi roma politika alakulását, és valójában milyen kapcsolatban áll a Lungo Drommal, és annak legfelsõbb vezetõjével.



Bár az FCÖ ülésein az eddig elhangzott, vagy felvetett javaslataikkal Tarlós István fõpolgármesterre hivatkoznak, a városvezetõ eddig még egyszer sem kezdeményezett találkozót a Lungo Drom vezetõjével, vagy az új testület vezetõivel.



Balogh Artúr, az FCÖ képviselõje az alakuló ülésrõl, a szervezet elnökei közötti átadás-átvételrõl több videofelvételt is közölt közösségi megosztó oldalakon, és tiltakozott a „mutyipolitika ellen”. A felvételek tanulsága szerint tettlegességig fajult az átadás-átvétel, az alakuló ülésen pedig kiderült, a Lungo Drom pénzért vásárolta meg a szavazatokat, és errõl az egyik érintett is nyilvánosan beszélt.



Az MSZP Cigány tagozatának elnöke szeretné elérni, hogy oszlassák fel a testületet, és írjanak ki új választásokat.



Az alakuló ülésrõl az alábbi linkekenl láthatók videofelvételek:



https://www.youtube.com/watch?v=MTA-lB6Ic8k

https://www.youtube.com/watch?v=zVq-1RiWHy4

https://www.youtube.com/watch?v=ZQAOji-XIK8





Farkas Flórián még 2010 õszén, hónapokkal a választások elõtt egy, az interneten közzétett hangfelvétel szerint egy budapesti fórumon részt vett kisebbségi önkormányzati képviselõkkel megalakította az ideiglenes FCÖ-t, és elnökké választatta Gáspár Szilviát, társelnökké pedig Benga-Oláh Tibort, mert mint fogalmazott, az akkori Fõvárosi Cigány Önkormányzat "a nullával egyenlõ politikát folytatott". Az akkori hangfelvételen azt is kijelentette: azok a kisebbségi képviselõk, romaszervezetek, amelyek nem mennek be az általa felvázolt rendszerbe, nem kapnak pénzt. Úgy fogalmazott: nem tesz egy fillért sem olyan országos vagy területi cigány önkormányzatba, amelyet nem az általa irányított szervezet színeiben vezetnek.



A hangfelvételt itt meghallgathatják:


https://www.youtube.com/watch?v=U0LX-pFpAyg



Farkas Flórián a 2011. január 9-i országos kisebbségi választásokon a Lungo Drom gyõzelmével megszerezte az OCÖ-elnöki széket, de a fõvárosban akkor sem sikerült gyõznie. Budapesten 1995-tõl sem kormánypárti szervezetként, sem ellenzékiként nem tudták megerõsíteni a Lungo Dromot. Most a titkosszolgálati „deszantos képviselõvel” Budapestet is magáénak tudhatja, és a kormánytól kapott 300 millió forint értékû székházban, és annak felújításra kapott 150 millió forintból, valamint az Országgyûlés döntése alapján szintén évi 150 millió forintos mûködési támogatásból tovább építkezhet.



Mint arról a RomNeten már korábban is olvashattak, különös védelem és figyelem alatt állt eddig az ország elsõszámú roma politikusának számító Farkas Flórián, akinek minden olyan ügyét, amely politikailag vagy erkölcsileg, így gazdaságilag is hátrányosan érinthette volna vagy besározza, tisztára mosattak, vagy lepedõbe burkolva mélyen elhallgatták, esetleg államtitokká minõsítve egy emberöltõnyire páncélszekrénybe zárták.



A teljesség kedvéért az akkori írást most újra közöljük olvasóinkkal:



Farkas Flórián kétségtelen, hogy a legfényesebb és legmagasabb karriert futotta be a cigányok között, igaz idáig kissé rögös utakon át jutott el, kezdve az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront majd az MDF, az MSZP, végül a Fidesz oldalán. És ez még nem jelenti azt, hogy vége lenne az aktuális politikai irányvonalak, a védelmet jelentõ bástyák árnyékában való menetelésének.



A romák elsõszámú vezetõjének számító politikus valódi elõéletét pedig homály fedi. Az Országgyûlés honlapján olvasható életrajza szerint 1983-tól bekapcsolódott a roma közéletbe. 1985-tõl a Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja és a Szolnok Városi Tanácsnál cigánycsalád-segítõ. 1987-tõl az Országos Cigány Tanács titkára, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja. 1989-tõl a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége fõtitkára. 1990-tõl a „Lungo Drom” Érdekvédelmi Cigányszövetség alapítója, elõször fõtitkára, majd elnöke (napjainkig). 1994-tõl a Roma Szervezetek Érdekegyeztetõ Tanácsának ügyvezetõje. 1995-2003 között két cikluson át volt az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. 2002-tõl országgyûlési képviselõ a Fidesz színeiben, és egészen a frakcióvezetõ-helyettesi tisztségig emelték.



Tanulmányiról mindössze annyit tudni: 2001-2005 között az ELTE Jogi Kar politológia szakán politológus képzettséget szerzett, és ugyanitt 2006 végéig óraadó tanár volt.



Az, hogy hol járt általános iskolába, középiskolába, és ami a legfontosabb, hol érettségizett, sehol nem olvasható, ezek az adatok nem publikusak még önéletrajzi ihletésû mélyinterjúiban sem. Baloldali, liberális és roma értelmiségi körökben úgy hírlik, saját iskolájában, a tönkrement, és azóta újraéledni látszó szolnoki iskolában maturált, de ettõl sokkal merészebb találgatások is szárnyra kaptam már az utóbbi években. Mindenesetre fideszes képviselõtársa ezekre a pletykákra korábban úgy reagált: „tény, hogy egy nappali tagozaton szerzett érettségi még igen nagy kincsnek számít a roma közéletben”.



Diplomamunkájáról sem lehetett olvasni, hallani eddig, publikáció nem ismertek, hivatkozásként pedig egyetlen általunk ismert egyetemi kutatásban, politológiai folyóiratban, tanulmányban nem lelhetõ fel.



Az egyetlen cigány kegyelmes úr



Farkas Flóriánt az elmúlt években érte már számtalan vád, híresztelés, gyanúsítás, rendõrségi ki-, és meghallgatás, nem rázkódott meg, az elhangzottakra lényegében tényekkel alátámasztva soha nem reagált.



Mint azt a Magyar Narancs már 1998-ban megírta (Eljárási kegyelem Farkas Flóriánnak: Elsikálva, Mancs, 1998. 03.19.http://magyarnarancs.hu/belpol/eljarasi_kegyelem_farkas_floriannak_elsikalva-61985 az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban 1998. február 25-re kitûzött elsõ tárgyalás (majd az egész büntetõper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését. Az ügyet pedig államtitokká minõsítve 33 évre titkosították. Hogy miért éppen ennyi idõre, és miért, ma sem tudni. A Mancs akkori cikke felidézi: Farkas után sikkasztás ügyében is nyomoztak fokozott ügyészi felügyelet mellett, de végül az ügyet bizonyítottság hiányában megszüntették, és volt az Állami Számvevõszék által feltárt gyanús, közel ötmillió forintos kölcsönadás az OCÖ pénztárából. De csak végül az egyrendbeli hûtlen kezelés és kétrendbeli számviteli fegyelem megsértése maradt Farkas Flórián ellen, ám az elnöki kegyelem megmentette a szégyenteljes bírósági procedúrától, amely akár politikai karrierjének végét is jelenthette volna. Megjegyzendõ, hasonló vádakkal állt bíróság elé Kolompár Orbán is, akit az éveken át tartó médiahadjárat és bírósági eljárás politikailag ellehetetlenítette, majd a bíróság egy év 10 hónap letöltendõ börtönbüntetésre ítélte elsõ fokon.



Farkas Flórián ellen már az Állami Számvevõszék is tett feljelentést, amikor 2003-ban Horváth Aladár leváltotta az OCÖ elnöki székbõl. Közel 80 millió forintos hiányt tártak fel. Papíron körbeutazták a földet egy hónap alatt, hogy így igényeljék az utazási költségtérítést, de volt két személyre szóló, több mint 100 ezer forintos vacsoraszámla, arról nem is beszélve, hogy 2001 decemberében, 2002 januárjában és februárjában, tehát a választások elõtti hónapokban Farkas Flórián mint elnök, és az akkori és jelenlegi hivatalvezetõje több mint egymillió forintos fizetést kaptak havonta, fejenként. Az OCÖ lakásépítési Kht.-ja több tízmillió forintos adósságot és büntetõeljárást hagyott hátra, mert a szocpoltámogatásokból nem építették fel a beígért lakásokat. Sok helyen már az alapozásnál félbemaradtak a munkálatok, pedig a mûszaki ellenõrök a támogatás lehívásához igazolták az építmény készültségi fokát, ennek alapján a teljes állami támogatást felvették, amely eltûnt a vállalkozók és a két hivatal berkei között, a követelés, az állami támogatás visszafizetési kötelezettsége pedig megmaradt. A kilenc településen ma is várják a romák, hogy beköltözhessenek házukba.



Az Állami Számvevõszék az Országos Cigány Önkormányzat 1999 és 2003 közötti idõszakát vizsgálva megállapította: nem tett eleget a célszerû és takarékos gazdálkodás követelményének, három év alatt 20 százalékára csökkent az önkormányzat összes vagyona. A még Farkas Flórián idõszakában vezetett OCÖ ellen az ÁSZ feljelentést tett a pénzügyi-gazdasági vizsgálatát követõen számviteli fegyelem megsértése és jogosulatlan pénzügyi elszámolások miatt. Az ORFK pedig szép csendben megszüntette az eljárást, és errõl csak hónapokkal késõbb adott tájékoztatást a rendõrség szóvivõje, az újságírók, köztük az Amaro Drom hosszas, kitartó érdeklõdésére.



Ha a politikai támadásokat nem is számoljuk, büntetõeljárási kezdeményezések azért még mindig akadtak és akadnak Farkas Flórián ellen. Legutóbb tavaly tavasszal tettek ellene feljelentést, mert a gyanú szerint Lukács Mihály volt fideszes országgyûlési képviselõ, az önkormányzat elsõ számú elnökhelyettese, akivel Farkas képviselõ a tiszapüspöki cigány önkormányzatban is, sáros vízzel locsolta össze az OCÖ Dohány utcai székházában a falakat, majd lábával is összerugdosta, még Latorcai Csaba államtitkár látogatása elõtt, hogy így bizonyítsák a kormány képviselõjének: „romos, lelakott épületet” vettek át Kolompártól, és azonnali segítségként néhány millió forint plusztámogatást csikarjanak ki. Sikerrel is jártak, mert közel 30 millió forintot juttatott a kormány számukra, így 47 millió forintos beruházással renoválták kívül-belül az épületet. Igaz, a hírek szerint bérre és járulékokra már nem is maradt pénze a hivatalnak, legalábbis Farkas Flórián errõl panaszkodott jobboldali napilapoknak néhány hónappal ezelõtt. Pedig a közel 300 millió forintos éves állami támogatás mellet tavaly 300 millió forintot kaptak Orbán Viktortól intézmény-megerõsítésre, külön programokra pedig szintén több tíz millió forinttal támogatta az érdekképviseletet néhány minisztérium is.



A RomNet információ szerint ügyészségi nyomásra megszüntették a rongálás miatt tett feljelentést, és a költségvetési pénzzel való visszaélés gyanúját sem vizsgálják. Pedig a rongálásról szóló videó bejárta a sajtót, levetítették a televízióban, A biztonsági kamera felvételét pedig mindössze „nevetségesnek” nevezte az elnök, és egyetlen szót sem kívánt mondani a kínos lebukásra. A kormányzat segítette hallgatását, mint ahogyan a brüsszeli hamis ígéretek (gyermeküket iskolába járató, dolgozó cigányoknak ingyen lakást ad a magyar kormány) utáni mentegetõzõdésben és hazugságban is támogatta, annak ellenére, hogy az ominózus felvétel egyértelmû bizonyíték volt.



A hatalom tehát újra elsikálta Farkas Flórián ügyeit.



Mint azt a Mancs már idézett, 1998-ban megjelent cikke is idézi, „Nem volt ez mindig így: az elnököt 1975 és ´82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt”.



Hogy milyen ügyek miatt, soha nem derült ki. És hogy ez valóban így van-e, maga az érintett soha nem erõsítette meg, igaz nem is cáfolta. Homály fedi nyilvános múltja elõtti életét. Mint ahogyan azt is, hogy 15 évvel ezelõtt kik és miért rabolták el egy szolnoki szállodában, miért tartottak fegyvert a fejéhez, és miért zárták le a rendkívül súlyos bûncselekmény ügyében a nyomozást, miért nem adott a rendõrség soha egyetlen szó tájékoztatást sem az ügyrõl azóta sem. Talán hamarosan megtörik a jég, és mindezekre maga az érintett ad majd választ, ha máshol nem, hát saját újságaiban, televíziós hírmûsoraiban.
Link