Csak, hogy lássátok, ezért nem lehet nagyobb háború, csak biztosítani kell az útvonal biztonságát, stabilitást...és nem mellesleg persze ez is a háború része. Ha Marco Poló ezt megérhette volna! De szok occo hamismárkás poló azért ma is megéri.
Kína harminc év alatt lett a világ egyik legfontosabb gazdasága.
Mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága, hamarosan pedig az Egyesült Államokat is leelõzheti.
Peking új nemzetközi programot indított, amivel megerõsítené nemzetközi szerepét és rengeteg pénzt is keresne.
Ehhez keresnek most európai és ázsiai szövetségeseket.

Az elmúlt bõ három évtized reformfolyamatainak köszönhetõen Kína egy mezõgazdaság-központú országból a világ egyik legfontosabb termelõ erejévé nõtte ki magát. Az a gazdasági modell, amely a hazai beruházás és termelés ösztönzése mellett a fejlett piacokra történõ export erõsítését célozza meg, tette lehetõvé, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságává váljon az Egyesült Államok után.
Kattintson és jöjjön velünk Kínába!

Az elmúlt idõszak romló gazdasági kilátásai ugyanakkor arra ösztönözhetik a kínai vezetést, hogy új lehetõségeket keressen a gazdasági növekedés fenntartása érdekében, miközben megerõsíti az ország szerepét a globális erõtérben. A 2013 õszén az „Út és övezet” program keretében meghirdetett Selyemút gazdasági övezet Délkelet- és Közép-Ázsia, Afrika valamint Európa több mint 60 országát köti össze; nagyjából 4,4 milliárd embert, a világ össznépességének 63 százalékát érinti. Az érintett országok összesített GDP-je meghaladja a 2 billió dollárt, amely a világ gazdaságának közel 30 százalékátát teszi ki.

Az Új Selyemúthoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására a kínai kormány 40 milliárd dollárt különített el a Selyemút alapban. Egyes elemzõk szerint az Új Selyemút kezdeményezés lehet Kína „Marshall-terve”, amely elõsegítheti a térség gazdasági integrációját és új üzleti lehetõségeket nyithat a kínai vállalatok számára. Ráadásul biztos alapokat teremt Kína globális ambíciói számára is, hiszen az Új Selyemút és annak intézményi háttere lehet hivatott felvenni a versenyt az Egyesült Államok regionális törekvéseit megtestesítõ Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodással (TTIP). Az eddig megkezdett beruházások kapcsán jól látható, hogy Kína nem a partner országok jótékony segélyezésére készül, hanem piaci alapú, biztos megtérüléssel kecsegtetõ beruházások finanszírozását tervezi.

Ugyanakkor, ahogy a történelmi Selyemút sem csak termékek szállítását tette lehetõvé közel 2000 éven keresztül, úgy az Új Selyemút sem csak a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fûzésében, hanem a kontinensek közötti kulturális és technológiai összeköttetés megerõsítésében is kiemelt szerepet játszhat.

Kína a kezdetektõl fogva világossá tette, hogy a stratégia sikeressége szempontjából kulcsszerepet játszanak a kelet-közép európai államok. Ezt támasztja alá az is, hogy nem sokkal azt követõen, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Kazahsztánban (2013. szeptember) majd Indonéziában (2013. október) tartott beszédében meghirdette az „Út és övezet” stratégiát, Li Ko-csiang miniszterelnök Romániában már a folyosó európai vonatkozásairól beszélt (2013. november). Az Új Selyemút stratégia szempontjából a térség államait tömörítõ „16+1” platform az elmúlt idõszakban a kínai külpolitika egyik kiemelt együttmûködési mechanizmusává vált.
Kínában sem nõnek mindenhol felhõkarcolók. Kattintson és ismerje meg az ország egy másik arcát is!

Annak érdekében, hogy a kínai export versenyképes maradhasson az európai piacokon a növekvõ termelési költségek ellenére is, elsõsorban a szállítási idõ csökkentésére van szükség. A korábbi beruházásoknak köszönhetõen a kínai termékeket már nem szükséges a nagy észak-európai városokig (Hamburg, Amszterdam, Rotterdam) elszállítani, hiszen a hajók a szuezi csatornán való átkelést követõen egyenesen a részben kínai tulajdonban álló pireuszi kikötõbe érkezhetnek. Így a korábbi átlagosan 30 napos szállítási idõ 20 napra csökkent Kína és Európa között. A balkánon keresztül futó vasúti fejlesztések következtében további megtakarítások érhetõek el a szállítási idõben, amelyek végeredményben a kínai termékek versenyképességét erõsítik.

Ráadásul az Új Selyemút mentén megvalósuló infrastrukturális fejlesztések, mint például a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) stratégiailag fontos végpontján kialakított gwadari kikötõ és a hozzá kapcsolódó út és vasútépítések több olyan kihívásra is választ adhatnak, amelyekkel a kínai vállalatok az elmúlt idõszakban szembesültek.

Az alacsony hozamkörnyezet olyan befektetések felé tereli a kínai vállalatokat, amelyek magasabb megtérüléssel kecsegtetnek. Egyes pénzügyi elemzõk szerint az Új Selyemúthoz kapcsolódó beruházások megtérülési rátája akár a 10-15 százalékot is elérheti, szemben a jelenleg tapasztalható egy számjegyû belföldi megtérülési mutatókkal.

Emellett a külföldön megvalósuló infrastrukturális beruházások felfutása Kína egy másik égetõ problémájára is megoldást kínálhat. Mivel a kínai gazdaságban a beruházás vezérelt növekedést fokozatosan felváltja a fogyasztás orientált modell, így a globális kereslet ingadozásával párosulva a kínai ipar állandósult, kihasználatlan többletkapacitásokkal rendelkezik. Ezen többletkapacitások felszívásához biztosítanak megfelelõ lehetõséget azok a fejlesztések, amelyek a kínai vállalatok aktív szerepvállalásával, kínai technológia felhasználásával valósulhatnak meg az Új Selyemút mentén.

Az infrastrukturális fejlesztések szorosan illeszkednek abba a stratégiába, melynek célja hogy a következõ években Kína megduplázza a közép-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem volumenét. Ez a törekvés erõsíti a magyar kormány ázsiai piacokra vonatkozó gazdaságpolitikáját is, melynek eredményeként tavaly rekordot döntött a Kínába irányuló magyar export, amely 7 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,6 milliárd eurós értéket. Ráadásul a Magyarországon jelen lévõ kínai beruházások összértéke elérte a 3,5 milliárd dollárt, s közben jelentõs esély mutatkozik arra, hogy Budapest váljon a térségbe irányuló kínai gazdasági törekvések pénzügyi központjává.

A két ország közötti szoros kapcsolatot jól mutatja az is, hogy június 6-án Vang Ji kínai és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten egyetértési nyilatkozatot írt alá arról, hogy kormányaik mindent megtesznek a Selyemút gazdasági övezet létrehozásáért. Ezzel Magyarország lett az európai országok közül az elsõ, amely ilyen formán is elkötelezõdött az „Út és övezet” stratégia megvalósítása mellett.

E stratégia szempontjából kiemelt fontosságú a Belgrád és Budapest között tervezett gyorsvasút megvalósulása, amely a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztése mellett egyfajta referenciaként szolgálhat a térségben megvalósuló további kínai beruházások esetén. Az elmúlt idõszakban felgyorsuló kormányközi tárgyalások eredményeként hamarosan minden akadály elhárulhat az elõl, hogy az idén novemberben a Pekingben megrendezendõ Kína-Közép-Kelet-Európa csúcson az összes szükséges szerzõdés aláírása megtörténhessen. Így tarthatóak lehetnek az eredeti tervek, miszerint 2017 végéig megvalósulhat a közel 350 kilométer hosszú, több mint 2,5 milliárd euró összértékû beruházás.

Gonda Bence – a szerzõ politológus-közgazdász
Link