Megjátsszák magukat az egész világon. Arról van szó, hogy a "titkosszolgálatoknak" hivatalosan kell jogköröket biztosítani a beavatkozásra, hogy "titokban" és "demokratikusan "felszámolhassák a zsidó összeesküvést. Slussz! A német belsõ elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) helytelenül mérte fel az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet tevékenysége és a menekülthullám összefüggését - ismerte el a szolgálat vezetõje egy vasárnapi lapinterjúban.
Német titkosszolgálat: Rosszul mértük fel az Iszlám Államot
Hans-Georg Maassen a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal elnöke

Hans-Georg Maassen a Welt am Sonntag címû lapban megjelent interjúban elmondta, hogy a BfV-nél ugyan kezdettõl fogva lehetõségként számoltak azzal, hogy az Iszlám Állam megpróbálhat a menekültek között dzsihadistákat bejuttatni az Európai Unióba, de úgy vélték, hogy ez a hosszú vándorút viszontagságai miatt túlságosan kockázatos vállalkozás, ezért nem tartották nagyon valószínûnek.

Az Iszlám Állam azonban mégiscsak felhasználta a menekülthullámot. "Nem szorult rá arra, hogy embereit a menekültek közé rejtse, mégis megtette. Szerintem ez erõdemonstráció, az Iszlám Állam világosan jelezni akarta, hogy erre is képes" - mondta Hans-Georg Maassen.

"Most már tudjuk, hogy ami az Iszlám Államot illeti, van még mit tanulnunk" - tette hozzá. Úgy vélte, hogy az Iszlám Állam esetében a terror nem megfelelõ kifejezés, mert elbagatellizálja,

a valósnál kevésbé veszélyesként tüntet fel egy jelenséget. Akár a szélsõbaloldali Vörös Hadsereg Frakciót (RAF), akár a szélsõjobboldali Nemzetiszocialista Illegalitást (NSU) vizsgálva látható, hogy a németországi terrorizmus "dimenziója sokkal kisebb". Ezek a szervezetek politikai okokból bizonyos személyek - döntéshozók vagy a lakosság valamely csoportjának tagjai - ellen hajtottak végre merényleteket, az IÁ-nak viszont az számít, hogy minél több embert öljön meg, "lehetõleg kamerák elõtt", hogy az egész világ értesüljön tevékenységérõl. Ez pedig már nem terror, hanem "háborús összeütközés".

A német belsõ elhárítás vezetõje kiemelte: nem tûnik érvényesnek az a feltételezett összefüggés, hogy minél inkább szorult helyzetbe kerül katonailag az Iszlám Állam, annál nagyobb a németországi terrortámadás veszélye, és nem érdemes csak Szíriára és Irakra szûkítve vizsgálni a szervezet mûködését, hiszen továbbra is aktív a Sínai-félszigeten, Maliban, Csecsenföldön, vagy éppen Nigériában, Líbiában pedig jelentõs területeket vont ellenõrzése alá. Így mindent egybevetve az IÁ nem visszaszorulóban van, hanem tör elõre.

Az IÁ stratégiája messze túlmutat Szíria térségén, és fontos részét alkotják a világ számos térségében elkövetett merényletek.

Ezek a megfélemlítést és az új hívek toborzását szolgálják - mondta a BfV elnöke. Megjegyezte: a párizsi vagy a brüsszeli támadások után megfigyelhetõ volt, hogy az IÁ követõi a közösségi portálokon sikerként ünnepelték a merényleteket és fogadkoztak, hogy az elkövetõk nyomába lépnek.

Elmondta, hogy Németországban változatlanul nagy a terrorveszély, de konkrét támadás elõkészületeirõl nincsenek információk. Az "iszlamista-terrorista potenciál" - a muzulmán vallás valamely szélsõséges irányzatának eszméi által indíttatva terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek csoportja - 1100 fõt tesz ki. E csoport mellett még 8650 szalafistát - az iszlám Németországban legnépszerûbb szélsõséges irányzatának követõjét - is nyilvántartanak.

"Ez a szám gyakorlatilag naponta növekszik" - emelte ki Hans-Georg Maassen.

A dzsihadisták jelentette veszély továbbra is "virulens" Németországban, és a biztonsági szervek sikeres munkájának tulajdonítható, hogy eddig nem történt nagyobb támadás.

Néhányszor pedig "egyszerûen szerencsénk volt", például elõfordult, hogy nem mûködött a pokolgép gyújtószerkezete - mondta a BfV elnöke.

Az teljesen biztos, hogy az IÁ Németországban is, illetve "német érdekek ellen" is végre akar hajtani támadásokat. Ezt jelzik a dzsihadista szervezet proagandaanyagai is, amelyek német városokat említenek együtt Párizzsal vagy Brüsszellel - tette hozzá.

A Welt am Sonntag a bûnügyi rendõrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (Bund Deutscher Kriminalbeamter - BDK) elnökét és a rendõrségnél mûködõ egyik érdekvédelmi szervezet, a rendõrség szakszervezete (Gewerkschaft der Polizei - GdP) vezetõjét is megszólaltatta az ügyben. André Schulz, a BDK elnöke kiemelte, hogy több tízezer menedékkérõ él Németországban, "akikrõl nem tudjuk, hogy kicsodák, pontosan honnan jöttek és hol tartózkodtak", és ez "egy jogállam számára elfogadhatatlan". Jörg Radek, a GdP elnöke hozzátette: "naiv feltételezés volt a politikusok részérõl, hogy nem szivárognak be a menekültek között IÁ-harcosok".

Hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a menekültek között terroristák is vannak, és "meglehet, hogy már a következõ támadást készítik elõ".

atv.hu/MTI
Link