Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Még régebbi a Biblia, mint gondolták!

KultúraBizony, elég régiek, csak ugye még pár ezer évet rátéve és a zsidókhoz aztán rohadtul semmi köze. Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idõsebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenõrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az õsi héber írások, amelyekrõl korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, legalább hat különbözõ személytõl származnak. Bár ezek a szövegek nem a Bibliából származnak, felfedezésük arra utal, hogy az õsi Júdában akkoriban elterjedt volt az írásbeliség, ami segíthetett a bibliai munkák megalkotásában.

A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban jelent meg hétfõn. Az írás ahhoz a régóta gyûrûzõ vitához szolgált adalékkal, amely arról szól, hogy vajon Jeruzsálem Kr. e. 586-os lerombolása és lakóinak Babilonba menekülésének idején kezdték-e el megalkotni az elsõ bibliai szövegeket.

Az utóbbi évek kutatásai szerint a bibliai szövegek egy csoportja – Józsué könyvétõl a Királyok második könyvéig – az ostrom után született: a szövegeket a Babilonba való menekülés inspirálta, amikor az alkotók a múltjukról kezdtek gondolkodni, és pergamenre jegyezték le a történelmüket.

A kutatásban részt vevõ Israel Finkelstein izraeli archeológus azonban elmondta: hosszú ideje úgy véli, hogy azok a szövegek a Kr. e. 7. század végén keletkeztek Jeruzsálemben, az ostrom elõtt, és szerinte a most publikált tanulmány is ezt az elméletet támasztja alá.

“Elsõ alkalommal van valami tapasztalati bizonyíték a kezünkben” – hangsúlyozta.

Az alkalmazott matematikával foglalkozó doktoranduszokból, matematika professzorokból, régészekbõl és orvosokból álló kutatócsoport a dél-izraeli Arad õsi katonai erõd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplõ 16 tintával írott szöveget vizsgált meg. Az idõk során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket.

Az írások nem bibliai szövegek, a katonai mozgásokról, az ellátás költségeirõl szólnak, ami azt jelzi, hogy a katonai vezetõktõl az erõd helyettes szállásmesteréig sokan tudtak írni. A tanulmány szerzõi úgy gondolják, az írásbeliség elterjedtségére utal az is, hogy a feljegyzések nem “szakmai szövegek”, továbbá az erõd is egy félreesõ vidéken állt.

Az írásbeliség magas színvonala alátámasztja az elképzelést, hogy néhány bibliai szöveg már abban az idõben megszülethetett. A Holt-tengeri tekercsekrõl, bizonyos bibliai szövegek legrégibb ismert gyûjteményérõl úgy gondolják, hogy évszázadokkal késõbbrõl származik.
Link

Hozzaszolasok

37 #1 HER
- 2016. April 13. 17:21:19
https://www.youtube.com/watch?v=wVH9L...tml5=False
Jézus - születése, élete, családja, "halála utáni" élete
4 #2 Posta Imre
- 2016. April 13. 17:39:48
"Egyszerübben.-- Az Ó testamentumot, "az Enlil és Gilgames legenda körból tákolták össze a zsidók.
Az ÚJ testamentumot meg Thot és Mani életéböl irták.
Mindkettõt jól megrakták lopot anyagokkal,,és saját görény történelmükkel.
Legszebb bukásuk== az "Énekek éneke.!!.--égtek mint a rongy.üvöltve hirdettték mint õsi zsidó költõ müvét.(egykét szót kicseréltek.!).
Egyiptom - szakkara környékén.Nézze csak a régi templom oldalát, Enidke.>> 3000 évvel korábban,,itt van felvésve az énekek éneke.-Hát ez gáz.!!.
A Gilgames eposz meg nem más évezredekkel hamarabb -mint a zsidó által átirt Noé legenda.
A Bibliában sok igazság van.Kivisz egyet a WC-re kitörli vele a fenekét.Aztán ránéz.Amit lát,,az az igazság benne. Jó nagy könyv kitart egy darabig."
27 #3 etele
- 2016. April 13. 17:45:47
A napokban volt fönt a csetfalon, de ide is kívánkozik! B)
Arany László: A Nag Hammadi Gnosztikus Könyvtár
https://youtu.be/U_2rKZPjcUw
s_Laptop
3 #4 Enid
- 2016. April 13. 18:17:36
A templom oldalan az eredeti enekek eneket nem talaltam eddig. Egy-ket szot kicsereltek a zsidok, hogy mai ertelemben vett  szerelmetes eneket csinaljanak belole.
A szer-elem esszenciajanak modositasa tortent meg. Valszeg az etedeti szoveg nem udvarlas/kerteles, hanem indikacio. Vagy tevedek...
Akhenaton es Nefertiti valszeg emiatt  vertek ki a biztositekot. Persze aztan Mozes hajaz egy kicsit Akenatomra, ott az eggyistenhittel kapcsolatosan... teccet nekik az otlet... nah...
Kamposek eloszeretettel hasonlitanak masra.

Egy masik erdekes aspektusa a "dal"-nak, hogy miert enekek eneke? Mèr nem a versek verse?
4 #5 Posta Imre
- 2016. April 13. 19:21:56
6 #6 anzsi a macska hala
- 2016. April 13. 19:55:18
Elérkezünk lassan Ataiszhoz. Van közünk hozzá.
243 #7 Magus
- 2016. April 13. 22:38:42
-szövegértésbõl nulla!
" kutatócsoport a dél-izraeli Arad õsi katonai erõd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplõ 16 tintával írott szöveget vizsgált meg. "
-vagyis valakiknek akik ARAD várában éltek, nem csak az uralkodó rétege volt írástudó.......:P

-ennyit a tényekrõl majd egy következtetésel összemossák a tényeket az elképzelt történelmükkel :o

"Az írásbeliség magas színvonala alátámasztja az elképzelést, hogy néhány bibliai szöveg már abban az idõben megszülethetett."
-azta mindenit!!! ez már a tudomány :P
-persze egy szó sem esik a héberrõl vagy a fantom arámi nyelvrõl;)
159 #8 vanyusha
- 2016. April 15. 20:20:21
Izzó gyûlöltet tüzelje, képzeli õ Arad ó arám lat teremtõ erõ.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.11 masodperc
587,968 egyedi latogato