Bejelentkezés
Még régebbi a Biblia, mint gondolták!
Bizony, elég régiek, csak ugye még pár ezer évet rátéve és a zsidókhoz aztán rohadtul semmi köze. Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idõsebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.
A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenõrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az õsi héber írások, amelyekrõl korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, legalább hat különbözõ személytõl származnak. Bár ezek a szövegek nem a Bibliából származnak, felfedezésük arra utal, hogy az õsi Júdában akkoriban elterjedt volt az írásbeliség, ami segíthetett a bibliai munkák megalkotásában.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban jelent meg hétfõn. Az írás ahhoz a régóta gyûrûzõ vitához szolgált adalékkal, amely arról szól, hogy vajon Jeruzsálem Kr. e. 586-os lerombolása és lakóinak Babilonba menekülésének idején kezdték-e el megalkotni az elsõ bibliai szövegeket.
Az utóbbi évek kutatásai szerint a bibliai szövegek egy csoportja – Józsué könyvétõl a Királyok második könyvéig – az ostrom után született: a szövegeket a Babilonba való menekülés inspirálta, amikor az alkotók a múltjukról kezdtek gondolkodni, és pergamenre jegyezték le a történelmüket.
A kutatásban részt vevõ Israel Finkelstein izraeli archeológus azonban elmondta: hosszú ideje úgy véli, hogy azok a szövegek a Kr. e. 7. század végén keletkeztek Jeruzsálemben, az ostrom elõtt, és szerinte a most publikált tanulmány is ezt az elméletet támasztja alá.
“Elsõ alkalommal van valami tapasztalati bizonyíték a kezünkben” – hangsúlyozta.
Az alkalmazott matematikával foglalkozó doktoranduszokból, matematika professzorokból, régészekbõl és orvosokból álló kutatócsoport a dél-izraeli Arad õsi katonai erõd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplõ 16 tintával írott szöveget vizsgált meg. Az idõk során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket.
Az írások nem bibliai szövegek, a katonai mozgásokról, az ellátás költségeirõl szólnak, ami azt jelzi, hogy a katonai vezetõktõl az erõd helyettes szállásmesteréig sokan tudtak írni. A tanulmány szerzõi úgy gondolják, az írásbeliség elterjedtségére utal az is, hogy a feljegyzések nem “szakmai szövegek”, továbbá az erõd is egy félreesõ vidéken állt.
Az írásbeliség magas színvonala alátámasztja az elképzelést, hogy néhány bibliai szöveg már abban az idõben megszülethetett. A Holt-tengeri tekercsekrõl, bizonyos bibliai szövegek legrégibb ismert gyûjteményérõl úgy gondolják, hogy évszázadokkal késõbbrõl származik.
Link
A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenõrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az õsi héber írások, amelyekrõl korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, legalább hat különbözõ személytõl származnak. Bár ezek a szövegek nem a Bibliából származnak, felfedezésük arra utal, hogy az õsi Júdában akkoriban elterjedt volt az írásbeliség, ami segíthetett a bibliai munkák megalkotásában.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai folyóiratban jelent meg hétfõn. Az írás ahhoz a régóta gyûrûzõ vitához szolgált adalékkal, amely arról szól, hogy vajon Jeruzsálem Kr. e. 586-os lerombolása és lakóinak Babilonba menekülésének idején kezdték-e el megalkotni az elsõ bibliai szövegeket.
Az utóbbi évek kutatásai szerint a bibliai szövegek egy csoportja – Józsué könyvétõl a Királyok második könyvéig – az ostrom után született: a szövegeket a Babilonba való menekülés inspirálta, amikor az alkotók a múltjukról kezdtek gondolkodni, és pergamenre jegyezték le a történelmüket.
A kutatásban részt vevõ Israel Finkelstein izraeli archeológus azonban elmondta: hosszú ideje úgy véli, hogy azok a szövegek a Kr. e. 7. század végén keletkeztek Jeruzsálemben, az ostrom elõtt, és szerinte a most publikált tanulmány is ezt az elméletet támasztja alá.
“Elsõ alkalommal van valami tapasztalati bizonyíték a kezünkben” – hangsúlyozta.
Az alkalmazott matematikával foglalkozó doktoranduszokból, matematika professzorokból, régészekbõl és orvosokból álló kutatócsoport a dél-izraeli Arad õsi katonai erõd régészeti helyszínén talált cserépdarabokon szereplõ 16 tintával írott szöveget vizsgált meg. Az idõk során részben lekopott szövegrészleteket színképelemzéssel rekonstruálták, majd számítógépes algoritmussal elemezték az írásokat, hogy felfedezzék a kézírásbeli eléréseket.
Az írások nem bibliai szövegek, a katonai mozgásokról, az ellátás költségeirõl szólnak, ami azt jelzi, hogy a katonai vezetõktõl az erõd helyettes szállásmesteréig sokan tudtak írni. A tanulmány szerzõi úgy gondolják, az írásbeliség elterjedtségére utal az is, hogy a feljegyzések nem “szakmai szövegek”, továbbá az erõd is egy félreesõ vidéken állt.
Az írásbeliség magas színvonala alátámasztja az elképzelést, hogy néhány bibliai szöveg már abban az idõben megszülethetett. A Holt-tengeri tekercsekrõl, bizonyos bibliai szövegek legrégibb ismert gyûjteményérõl úgy gondolják, hogy évszázadokkal késõbbrõl származik.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. April 13. 17:21:19
- 2016. April 13. 17:39:48
- 2016. April 13. 17:45:47
- 2016. April 13. 18:17:36
- 2016. April 13. 19:21:56
- 2016. April 13. 19:55:18
- 2016. April 13. 22:38:42
- 2016. April 15. 20:20:21