A végszükség büntetõjogi fogalom, büntethetõséget kizáró ok.

A végszükség olyan rendkivüli helyzetet takar, amikor az adott – egyébként jogellenes – cselekmény vagy nem veszélyes a társadalomra, hiszen alanya egy objektiv vészhelyzet következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében jár el, vagy pedig egy ilyen vészhelyzet korlátozza a beszámítási képességét. A jogalkotó ilyen esetekben kizárja, vagy bizonyos esetekben korlátlanul enyhíti a büntethetõséget.
Története

1884-ben a La Mignonette nevû angol hajó viharba került az Atlanti-óceánon, és elsüllyedt. Négy matróz azonban életben maradt, és egy mentõcsónakban hánykolódott a tengeren. Az éhhalál küszöbén ketten megölték és megették eszméletlen negyedik társukat. Pár nappal ez után Rio de Janeiro közelében a Moctezuma nevû német hajó megmentette a túlélõket. Bíróság elé állították, és halálra ítélték mindkettõjüket. Az ügy azonban óriási visszhangot vert fel, és végül kegyelemben részesültek, és csak fél évet kellett fogházban letölteniük. Az eset kapcsán kerültek tudományos értékkel kidolgozásra a végszükségre vonatkozó szabályok.
Magyar szabályozás

A Büntetõ Törvénykönyv szerint:

23. §

(1) Nem büntetendõ annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélybõl menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.

(2) Nem büntethetõ, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségbõl vagy menthetõ felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély elõidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
Link