Csatára készülj! A Szuhojok, Tupoljevek, Iljusinok, Mikoján-Gurevicsok már készen állnak. Szeptemberben érkeztek Észtországba az amerikai gépek, onnan repülnek át hozzánk

Tucatnyi amerikai A–10-es csatarepülõgép és több száz fõnyi kiszolgáló személyzet érkezik rövidesen Magyarországra – értesült lapunk. Információink szerint ez lesz Jugoszlávia 1999-es bombázása óta a nagyhatalom légierõinek legjelentõsebb és leghosszabb jelenléte hazánkban, hiszen a gépek mintegy két hónap idõtartamban, az év végéig maradnak a pápai és a kecskeméti légibázison, s használják a hajmáskéri lõteret. A kérdésben a kormány saját hatáskörben dönthetett, mert az ideiglenes csapattelepítésre az ukrajnai válsággal összefüggõ, Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések, az Atlanti elszántság (OAR) fedõnevû szövetségi hadmûvelet égisze alatt kerül sor. Úgy tudjuk: az elsõnek érkezõ néhány csatagép már a jövõ héten részt vesz a szintén jelentõs, ötszáz fõnyi amerikai részvétellel zajló Bátor harcos fedõnevû nemzetközi hadgyakorlat bemutató napján, ahol a magyar Gripenekkel együtt a szárazföldi erõk légi támogatását biztosítják.

A gépek telepítése nem szerepel a 2015. évi, határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésérõl szóló 1763/2014-es kormányrendeletben. Annak a múlt héten, október 8-án keltezett módosításába azonban bekerült egy sor: „Amerikai OAR gyakorlat” a negyedik negyedévre, ezer fõvel. Mindez virágnyelven az A–10-esekre vonatkozhat. A sietségre utal, hogy ez már nem kapott projektkódot, illetve a lõterek környékén lévõ településeknek kiküldött októberi tájékoztatókban sem említenek az A–10-esekre utaló tevékenységet.

A hidegháború során „tankgyilkosnak” nevezett amerikai A–10-eseket – amelyek feladata egy esetleges szovjet páncélos offenzíva megállítása lett volna a belnémet határon – 2013-ban kivonták utolsó állandó európai bázisukról, a németországi Spangdahlembõl. Visszatérésükre azt követõen kerülhetett sor, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések részeként a keleti tagországok „megerõsítésérõl” döntöttek a szövetségesek. A Fehér Ház ennek támogatására külön forrásokat biztosított az amerikai haderõ számára, amely így rotációs rendszerben – a jelentõs erõk állandó állomásoztatásától óvó 1997-es NATO–orosz alapokmányt betû szerint nem sértve – tud csapatokat küldeni térségünkbe.
Gyakorlóbombák függesztésre várva egy A–10-es mellett
Gyakorlóbombák függesztésre várva egy A–10-es mellett
Fotó: US Air Force

Ennek része az amerikai légierõ Hadszíntéri Biztonsági Csomagja (TSP) is, amely jelenleg nem más, mint körülbelül egytucatnyi (fél repülõszázadnyi) harci gép és a kiszolgálásához szükséges több száz fõnyi személyzet áttelepítése több hónapnyi, akár féléves idõtartamra. Az elsõ ilyen kötelék idén februárban érkezett Arizonából Európába tizennégy A–10-essel, amelyek idejük legnagyobb részét Romániában, az aranyosgyéresi bázison töltötték, de közben több helyszínen összesen 21 hadgyakorlaton vettek részt 22 szövetséges országgal együttmûködésben. Magyarországon is megfordultak, amikor a Red Bull Air Race keretében július elején négy gépük demonstratív áthúzást végzett Budapest felett. Márciustól a floridai és az oregoni légi nemzeti gárda tucatnyi F–15-ös vadászgépe érkezett Európába, amelyek többnyire szintén Aranyosgyéresen voltak. Szeptemberben négy gépük két hétre a kecskeméti vadászrepülõk bázisára települt, ami azért sem volt mellékes, mert a honvédség idehaza rendelkezésre álló Gripenjeinek számát a tavaszi balesetek és az év végéig folyamatban lévõ baltikumi NATO-misszió is megritkította. Ezeket követi a legújabb TSP rotáció, amelynek tizenkét A–10-ese szeptemberben érkezett meg a Georgia állambeli Moody légitámaszpontról az észtországi Amariba, ahonnan elõreláthatóan a héten jönnek Magyarországra.
Korábban selejtezésre ítélték

Az A–10-esek európai jelenlétének nem mellékesen amerikai katonai szakpolitikai tétje is van.

A szárazföldi katonák körében – az általa nyújtott közvetlen tûztámogatás miatt – népszerû géptípust korábban ugyanis teljes selejtezésre ítélte a légierõ, s az Oroszországgal való konfrontáció most érveket szolgáltat a megtartásáért küzdõ politikusoknak Washingtonban.

Míg az említett szövetséges mûvelet, az Atlanti Elszántság keretében az A–10-esek küszöbön álló érkezése lesz az elsõ huzamosabb ideig tartó légierõ-gyakorlat Magyarországon, a szárazföldi erõknél már szeptember óta zajlik egy ilyen. A németországi Vilseckben állomásozó 2. amerikai felderítõ lövész ezred 700 kilométeres közúti menetet követõen, Csehországon és Szlovákián keresztül érkezett hazánkba, ahol elsõ mozzanatként magyar katonák készítette pontonhídon keltek át a Mosoni-Dunán úszásképtelen Stryker páncélozott jármûveikkel. A zászlóaljnyi, ötszáz fõs amerikai kontingens azóta bakonyi gyakorló- és lõtereken dolgozik együtt a kijelölt magyar erõkkel, elsõsorban azzal a hódmezõvásárhelyi zászlóaljjal, amelynek felkészítése a Bátor Harcos gyakorlat elsõdleges célja. Rajtuk kívül ukrán, szlovák, szlovén, szerb, horvát, osztrák, montenegrói, macedón és román résztvevõk is megfordulnak Magyarországon.
Link