Az üzleti vállalkozásokat az ipari kémkedéstõl és annak negatív következményeitõl EU-szerte megóvni hivatott irányelvet szavazott meg az Európai Parlament, ám egyes politikai pártok és szakmai szervezetek az üzleti titkot védõ jogszabály oknyomozó újságírásra és a kiszivárogtatókra kifejtendõ hátrányos következményeire figyelmeztetnek.

Az üzleti titkok védelmérõl szóló jogszabályt szavazott meg csütörtökön az Európai Parlament. Az új szabályok az EU egészére vonatkozóan meghatározzák az üzleti titkok fogalmát és arra kötelezik a tagállamokat, hogy biztosítsák a jogorvoslat és a kártalanítás lehetõségét azoknak a cégeknek, amelyek üzleti titok lopásának, vagy más visszaélések áldozatává válnak. Az irányelv jogi eljárásokra vonatkozóan is rögzíti a bizalmas információk védelmét.

„Minden ötödik vállalkozás üzleti titok lopásának áldozata. A harmonizáció biztonságos és megbízható környezet kialakítását teszi lehetõvé az európai cégek számára, amelyek védett eszközei és know-how-ja biztonságban lesznek” – jelentette ki Constancele Grip francia néppárti politikus, jelentéstevõ a szavazás után.
Kattintson és nézzen körül Brüsszelben!

Az új jogszabály uniós szinten definiálja az üzleti titkot. Ennek megfelelõen a bizalmas információnak kereskedelmi értéke van, mivel titkos, és ésszerû intézkedéseket tettek titkosságának megõrzésére.

A parlamenti jelentéstevõ véleménye szerint a jogszabály biztosítékokat tartalmaz az újságírói munka és a kiszivárogtatók védelme érdekében, „a lehetõ legreálisabb és legegyértelmûbb módon”.

Úgy tûnik éppen ez az új jogszabálynak a legvitatottabb része. Egyes parlamenti frakciók, például az európai zöldek és újságírói szakmai szervezetek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a direktíva korlátozhatja az üzleti vállalkozások viselt dolgainak feltárására irányuló oknyomozó újságírást.

Az újságírók nemzetközi szakmai szervezetei megértéssel szóltak arról, hogy az irányelv célja, hogy fokozott védelmet nyújtson a cégeknek az ipari kémkedés ellen. „A szövegtervezeten végrehajtott pozitív változtatások dacára az irányelv még mindig kételyeket támaszt aziránt, hogy az újságírók és különösen a nekik kiszivárogtató források megfelelõen védelmet kapnak-e” – szögezte le az újságírói érdekképviseletek közös közleménye.

Az európai zöldek is úgy látják, hogy az új szabályozás túlzott mértékû jogokat biztosít a cégek számára az adataik rejtegetéséhez, és fenyegetést jelent a kiszivárogtatók számára. „Ezek az új szabályok megnyitják a lehetõséget a visszaélésre a gátlástalan üzleti vállalkozások számára Európa-szerte. Az üzleti titok szükségtelenül tág meghatározása megfogja könnyíteni a társaságok számára az információk titokban tartását a szabályozás megkerülésével” – vélekedett Julia Reda, a zöldek témafelelõse.

Az európai liberálisok ugyanakkor nem osztják ezt az aggodalmat. „A tárgyalások során mindvégig biztosítottuk azt, hogy a végleges szöveg biztosítékokat tartalmazzon az oknyomozó újságírás bántatlanságára. A kiszivárogtatók védelmét elsõ ízben említi meg kimondottan egy európai jogszabály” – közölte Jean Marie Cavada, az ALDE árnyék-jelentéstevõje.

A zöldek ugyanakkor arra sürgették az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul átfogó jogszabályi javaslatot terjesszen elõ a kiszivárogtatók védelmérõl. Julia Reda szerint az üzleti titkok védelmérõl szóló új szabályozás a dolgozók jogait is csorbítja azáltal, hogy üzleti titoknak minõsíti a dolgozók által elsajátított készségeket és know-how-t a foglalkoztatásuk során. Emiatt a képviselõ félelme szerint sokkal nehezebb lesz majd munkahelyet váltani, továbbá a korábbi munkavállalót beperelni.

Az irányelv az alábbi esetekben nem teszi lehetõvé a jogorvoslatot az üzleti titkok megszerzése és kiszivárogtatása során:

- ha az a véleménynyilvánítás jogának gyakorlása úgy, ahogy az EU alapjogi chartája rögzíti, ideértve a sajtószabadságot és pluralizmust is;

- ha visszaélés vagy törvényellenes cselekedet leleplezésére irányul, feltéve, hogy a leleplezõ az általános közérdek védelmében cselekedett;

- ha az EU vagy a nemzeti jog által elismert legitim érdek védelmében történt;

- ha a dolgozók képviselõiknek szivárogtatják ki az üzleti titkot a képviselõik funkciójának törvényes gyakorlásának részeként, összhangban az uniós és a nemzeti joggal, feltéve, hogy a lépés szükséges volt.
Link