Egyébként meg tökéletesen "igazuk van". Nem tudom volna -e értelme, minden öngyilok elõtt 10-10 tetvedék cigány-zsidót-liberálbuzit elõre kûdeni, de azért ki kék már nagyon próbálni. Az amerikai õslakos közösségek körében riasztóan magas az öngyilkosságok aránya.

Rendkívüli állapotot hirdetett ki öngyilkossági kísérletek aggasztó hulláma miatt egy kanadai indián közösség vasárnap, miután elõzõ éjjel tizenegy tagja próbált meg véget vetni életének. A jelenség nem új és nem is csak náluk tapasztalható, de eddig senki sem tudta megakadályozni, hogy tömegesen végezzenek magukkal az õslakók.

Jelen esetben az ontariói attawapiskat közösségrõl van szó, amely mindössze kétezer lelket számlál, és amelyben március során további huszon­nyolcan próbálkoztak öngyilkossággal, azaz a szombatiakkal együtt már csaknem negyvenen hat héten belül. A gyakoriság rendkívüli módon megnõtt, mivel az elõzõ hat hónapban – tavaly szeptember eleje és idén február vége között – összesen hatvanan próbálták megölni magukat. Mindazonáltal a tavaly szeptember óta feljegyzett száz kísérlet közül csak egyetlen volt végzetes, írta az MTI. A legidõsebb közülük 71, a legfiatalabb pedig mindössze 11 éves volt.

Az attawapiskat közösség elõtt az észak-manitobai pimicikamak cree nemzet ugyancsak rendkívüli állapotot jelentett be a múlt hónapban, miután hat öngyilkosság történt a közösségükben néhány hónap leforgása alatt. „A mentálhigiénés szakemberek, akik a közösségekben dolgoznak ki vannak égve” – mondta Rebecca Friday, az attawapiskat közösség helyettes törzsfõnöke.

A valódi okokat nem tudni, miért jelentkezik az indiánok körében hullámszerûen a végzetes ötlet. Elemzõk szerint településeik túlzsúfoltak, életszínvonaluk elmarad a többségi társadalométól, jelentõs körükben az alkoholizmus, a szegénység, a családok széthullása.
Indián kisfiú hagyományos maszkban egy vancouveri ünnepségen. Borús jövõkép

Forrás: Reuters

Indián kisfiú hagyományos maszkban egy vancouveri ünnepségen. Borús jövõkép

Ez azonban nem eredményezi feltétlenül az öngyilkossági hullámot, a felmérések szerint ugyanis a világon a legmagasabb arányban a kanadai indiánok fiataljai hajlamosak eldobni maguktól az életet. Ez Kanada esetében azt jelenti, hogy egy indián fiatal 800-szor nagyobb eséllyel lesz öngyilkos, mint társa, aki nem az õslakosok közül kerül ki. A kutatásokból az is kiderül, hogy minél északabbra él egy közösség, annál magasabb az öngyilkosságok száma.

Charlie Angus, az ontariói Timmins-James-öböl parlamenti képviselõje a CNN-nek elmondta, amióta a területen dolgozik politikusként, már nem számolja, hány helyi indián közösség jelentett be rendkívüli állapotot az öngyilkosságok miatt. Õ állt a Shannen Álma nevû kezdeményezés mögé, amelynek az a célja, hogy az õslakos fiatalok oktatására megfelelõ összeget költsön az állam, jelenleg ugyanis jócskán elmarad az összeg, így az oktatás minõsége is a többségi társadalom számára fenntartottétól.

Ugyanez a jelenség az amerikai kontinens déli részén is tapasztalható. A brazíliai Mato Grosson do Sul államban élõ kajova-guarani indiánok a modern kori történelemben többször is átestek ilyen hullámon, amelyhez valószínûleg sajátos életmódjuk vezetett. Az indián közösség az amazóniai esõerdõben él, ma is vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytat, vallásuk és életük szempontjából a föld központi elem.

Ha egy betolakodó elûzi õket a földjükrõl, sokszor úgy érzik, semmi értelme tovább küzdeni, mindenféle szempontból megtörnek és a halálba menekülnek. A közel harmincezer fõt számláló nemzet egykor Mato Grosso do Sul területének negyven százalékát birtokolta, ma kevesebb mint egy százalékán járhatnak szabadon. 2012-ben 170 indián foglalt el egy tanyát, azt állítva, hogy a gazdaság õsi temetkezési helyükön épült, s inkább meghalnak, mintsem elhagyják a helyet. Ezt a sajtó tévesen tömeges öngyilkossági szándéknak értelmezte, amit a törzs nyilatkozatban tagadott.
Link