Bejelentkezés
Arab-zsidó összeborulás a Közel-Keleten
Izrael és Szaúd-Arábia újrarajzolná a Közel-Keletet.
A Közel-Kelet országainak politikájában olyan mélyreható változások zajlanak, amelyek újrarajzolhatják a térség teljes politikai és földrajzi térképét.
A múlt hét folyamán Egyiptom átadott Szaúd-Arábiának két olyan olyan szigetet:Tirant és Sanafirt, amely eddig az õ fennhatósága alá tartozott. Az ügy sokakat meglepett a Közel-Keleten (pláne az egyiptomiakat), kevésbé lepõdött meg azonban Izrael. A zsidó állam ugyanis a színfalak mögött jóváhagyását adta a folyamathoz. Ez már csak abból is látszik, hogy nem kérték egy szóval sem az Egyiptommal kötött békeszerzõdése megnyitását, holott az tartalmazza, hogy bármilyen földrajzi változás vagy áthelyezés Egyiptom területi egységében az Izrael által visszaadott területeken, a szerzõdés megsértését eredményezi.
Fotó: AFP
Kairó-Rijád-Tel-Aviv tengely
A tény, hogy az átadás informális izraeli jóváhagyással történt meg, rávilágít Kairó, Rijád, Jeruzsálem közötti erõsödõ kapcsolatok egyre inkább megkérdõjelezhetetlen voltára.
Az izraeli védelmi miniszter Moshe Ya’alon egy szûk körû fogadáson katonai újságíróknak nyilatkozott arról, hogy Izrael valóban beleegyezett a szigetek átadásába, valamint még a felek által aláírt dokumentumokat is megkapta. Ez a dokumentum megerõsíti Izrael folytatólagos navigációs szabadságát a Tirani-Öbölben, ahol a két stratégiai fontosságú sziget található, és egyben ez a legfontosabb bejárat is az izraeli kikötõvárosba Eilatba. Ya'alon még azt is hozzátette, hogy
a tárgyaláson az amerikaiak is részt vettek."
Ezt követõen egy neve elhallgatását kérõ biztonságpolitikai vezetõ hivatalnok szerint, Ya’alon a környezetében dolgozó munkatársainak külön hangsúlyozta, hogy
az Egyiptom és Izrael közötti együttmûködés soha nem volt még ennyire virágzó."
Fotó: AFP
Az eset feltárja az Izrael és arab államok színfalak mögötti kapcsolatainak egyre virágzóbb titkos jelenlétét. Törökország és Irán megerõsödése, nemzetközi támogatottsága és terjeszkedése ugyanis sok szunnita arab ország részérõl jelent óriási problémát. Ebben a kontextusban sokan
arra a következtetésre jutottak, hogy több évtizedes ellentétek ide vagy oda Izrael nem feltétlenül jelent problémát az újraalakuló közel-keleti viszonyok között, sõt sokkal inkább orvosság lehet mostani bajaikra.
Az említett szigetek átadása Szaúd-Arábiának azért is különösen szimbolikus, mert eredetileg Szaúd-Arábiához tartoztak, ami a Wahabíta Királyság azért adta át õket Egyiptomnak 1950-ben, hogy Kairó megakadályozza, hogy azokat Izrael elfoglalja és amelyeket aztán késõbb 56-ban és 67-ben sikerült is elfoglalniuk. Úgy látszik a kör most bezárulni látszik és a két sziget visszakerül eredeti tulajához.
Az új Közel-Kelet megrajzolói
A hivatalosabb magyarázat szerint ez egy jóindulatú gesztus Kairó részérõl a szaúdiak felé, miután a Wahabita Királyság jelentõs gazdasági támogatást nyújt megóvva Egyiptomot a teljes gazdasági összeomlástól.
Azonban ahogy az lenni szokott, van azért egy másik magyarázat is: Az utóbbi években jó néhány regionális területcserérõl szóló felvetés látott napvilágot az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának céljával. Ezek fõ rendezõelvei elég egyszerûek: Egyiptom dél felõl megnagyobbítja Gázát, nagyobb teret biztosít a gázai-övezetben zsúfolódó palesztinok számára. Egyiptom pedig egy keskeny sávot kapna a két ország közötti határ hosszában az izraeli Negev-sivatag és a Sinai között. Noha korábban ez a koncepció teljesen elképzelhetetlennek tûnt, a jelenlegi Közel-Keleten (ahol az efféle néhol tragikus határmeghúzások sok vezetõ fantáziáját mozgatták már meg a történelem során, úgy mond hagyományuk van) teljesen reális forgatókönyvnek tûnik. Azonban elkönyveltnek még biztosan ne nagyon vegyük azért ezt a izraeli-szunnita összeborulást, hiszen a Közel-Keleten sosem egyismeretlenesek az egyetlenek, jelenleg is számos olyan szövetség van kialakulóban, amire még gondolni sem mernénk.
(Al- Monitor)
Link
A Közel-Kelet országainak politikájában olyan mélyreható változások zajlanak, amelyek újrarajzolhatják a térség teljes politikai és földrajzi térképét.
A múlt hét folyamán Egyiptom átadott Szaúd-Arábiának két olyan olyan szigetet:Tirant és Sanafirt, amely eddig az õ fennhatósága alá tartozott. Az ügy sokakat meglepett a Közel-Keleten (pláne az egyiptomiakat), kevésbé lepõdött meg azonban Izrael. A zsidó állam ugyanis a színfalak mögött jóváhagyását adta a folyamathoz. Ez már csak abból is látszik, hogy nem kérték egy szóval sem az Egyiptommal kötött békeszerzõdése megnyitását, holott az tartalmazza, hogy bármilyen földrajzi változás vagy áthelyezés Egyiptom területi egységében az Izrael által visszaadott területeken, a szerzõdés megsértését eredményezi.
Fotó: AFP
Kairó-Rijád-Tel-Aviv tengely
A tény, hogy az átadás informális izraeli jóváhagyással történt meg, rávilágít Kairó, Rijád, Jeruzsálem közötti erõsödõ kapcsolatok egyre inkább megkérdõjelezhetetlen voltára.
Az izraeli védelmi miniszter Moshe Ya’alon egy szûk körû fogadáson katonai újságíróknak nyilatkozott arról, hogy Izrael valóban beleegyezett a szigetek átadásába, valamint még a felek által aláírt dokumentumokat is megkapta. Ez a dokumentum megerõsíti Izrael folytatólagos navigációs szabadságát a Tirani-Öbölben, ahol a két stratégiai fontosságú sziget található, és egyben ez a legfontosabb bejárat is az izraeli kikötõvárosba Eilatba. Ya'alon még azt is hozzátette, hogy
a tárgyaláson az amerikaiak is részt vettek."
Ezt követõen egy neve elhallgatását kérõ biztonságpolitikai vezetõ hivatalnok szerint, Ya’alon a környezetében dolgozó munkatársainak külön hangsúlyozta, hogy
az Egyiptom és Izrael közötti együttmûködés soha nem volt még ennyire virágzó."
Fotó: AFP
Az eset feltárja az Izrael és arab államok színfalak mögötti kapcsolatainak egyre virágzóbb titkos jelenlétét. Törökország és Irán megerõsödése, nemzetközi támogatottsága és terjeszkedése ugyanis sok szunnita arab ország részérõl jelent óriási problémát. Ebben a kontextusban sokan
arra a következtetésre jutottak, hogy több évtizedes ellentétek ide vagy oda Izrael nem feltétlenül jelent problémát az újraalakuló közel-keleti viszonyok között, sõt sokkal inkább orvosság lehet mostani bajaikra.
Az említett szigetek átadása Szaúd-Arábiának azért is különösen szimbolikus, mert eredetileg Szaúd-Arábiához tartoztak, ami a Wahabíta Királyság azért adta át õket Egyiptomnak 1950-ben, hogy Kairó megakadályozza, hogy azokat Izrael elfoglalja és amelyeket aztán késõbb 56-ban és 67-ben sikerült is elfoglalniuk. Úgy látszik a kör most bezárulni látszik és a két sziget visszakerül eredeti tulajához.
Az új Közel-Kelet megrajzolói
A hivatalosabb magyarázat szerint ez egy jóindulatú gesztus Kairó részérõl a szaúdiak felé, miután a Wahabita Királyság jelentõs gazdasági támogatást nyújt megóvva Egyiptomot a teljes gazdasági összeomlástól.
Azonban ahogy az lenni szokott, van azért egy másik magyarázat is: Az utóbbi években jó néhány regionális területcserérõl szóló felvetés látott napvilágot az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának céljával. Ezek fõ rendezõelvei elég egyszerûek: Egyiptom dél felõl megnagyobbítja Gázát, nagyobb teret biztosít a gázai-övezetben zsúfolódó palesztinok számára. Egyiptom pedig egy keskeny sávot kapna a két ország közötti határ hosszában az izraeli Negev-sivatag és a Sinai között. Noha korábban ez a koncepció teljesen elképzelhetetlennek tûnt, a jelenlegi Közel-Keleten (ahol az efféle néhol tragikus határmeghúzások sok vezetõ fantáziáját mozgatták már meg a történelem során, úgy mond hagyományuk van) teljesen reális forgatókönyvnek tûnik. Azonban elkönyveltnek még biztosan ne nagyon vegyük azért ezt a izraeli-szunnita összeborulást, hiszen a Közel-Keleten sosem egyismeretlenesek az egyetlenek, jelenleg is számos olyan szövetség van kialakulóban, amire még gondolni sem mernénk.
(Al- Monitor)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. April 22. 05:22:28
- 2016. April 22. 13:58:59