Szélsõjobb? Akkor azok zsidók. Még Szerbiánam is ráfejelnek, majd mindenhol a "ratyikális nemzeti" titkosszolgálati vona-lat" lefedik szépen és a "politikai elkenése" már meg is van xarnak. Norbert Hofer szabadságpárti államfõjelölt 37,3 százalékkal az elsõ helyre került, a függetlenként induló Irmgard Griss 18,6, a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen 18,3 százalékkal áll a második és harmadik helyen a vasárnap tartott osztrák elnökválasztáson az ARGE közvélemény-kutató intézet délután ismertetett elõzetes becslés szerint.

A Sora közvélemény-kutató által, a szavazatok több mint hetven százalékos feldolgozottsága alapján közölt adatok szerint ugyancsak Hofer áll az elsõ helyen 35,3 százalékkal. A második helyet a Zöldek támogatásával induló Van der Bellen szerezte meg 21,3 százalékkal, míg a harmadikat a független Griss 18,9 százalékos eredménnyel. A két intézet által eddig bemutatott adatok szerint a kormánykoalíciós pártok jelöltjei, a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer és a néppárti Andreas Khol eredménye között alig van eltérés, nagyjából 11 százalékon állnak. Az elõzetes számok szerint Richard Lugner építési vállalkozó 2,3 százalékos eredményt ért el.
Kattintson és tekintse meg Bécset, a császári fõvárost!

Mivel az elõrejelzések szerint az elsõ fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, azaz az összes leadott szavazat több mint felét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az elsõ fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet majd voksolni.

Norbert Hoferre leginkább fiatal kora és dinamikus politizálása miatt szavaztak, míg a többi jelöltet túl korosnak ítélték - derült ki a Public Opinion Strategies közvélemény-kutató által a választás elõtti három napon készített felmérésbõl. A megkérdezettek második érvként azt nevezték meg, hogy Hofer szimpatikus személyisége valamint az általa képviselt menekültpolitika miatt voksolnak rá. A Van der Bellenre leadott szavazatokat a jelölt által képviselt politikai állásfoglalással és értékekkel indokolták.

Irmgard Grissre leginkább azért szavaztak mert függetlenként és párttámogatás nélkül indult a választáson, a válaszadók 23 százaléka pedig amiatt voksolt rá, mert õ volt az egyetlen nõi jelölt. Rudolf Hundstorferre pártjának törzsszavazói voksoltak, míg a néppárti Kholt a tapasztalata és a kompetenciája miatt választották.

A Sora közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint a szabadságpárti jelöltre szavazók mintegy 70 százaléka úgy véli, hogy Hofer megérti az emberek problémáját, hatvan százalék úgy látja, hogy kompetens és helyes értékeket képvisel. Ötven százalék szerint fontos szempont volt a választásban, hogy Hofer a szabadságpárt jelöltje, és harminc százalék vélte úgy, hogy az osztrák politikai életben elõforduló konfliktusokban Hofer tudná a leghatékonyabban közvetíteni. A választók ötöde a szavazás elõtti utolsó napokban döntötte el, hogy kire adja voksát. A levélben leadott szavazatokat hétfõn számolják össze, így végleges eredmény csak aznap estére várható.

A legutolsó felméréseken még a Zöldek pártja által támogatott Alexander Van der Bellen tûnt a legnépszerûbbnek 26 százalékkal, Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét akkor csak 24 százalékon jelezték. A függetlenként induló Irmgard Grisst 20, a szociáldemokrata jelöltet, Rudolf Hundstorfert 14, a néppárti Andreas Kholt 12, a szintén független Richard Lugnert népszerûsége pedig 3 százalékra jósolták.

Ha az elsõ fordulóban senki nem szerzi meg a voksok abszolút többségét, vagyis senki nem kapja meg az összes leadott szavazat több mint felét, négy héttel késõbb, a második fordulóban dõl majd el a verseny. A mostani állás szerint valószínûleg Hofer és Van der Bellen vagy Griss juthat majd be a május 22-i második fordulóba.

A szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta Ausztria államfõje. Legutóbb, 2010-ben körülbelül 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, így az új államfõt ekkor iktatják be hivatalába. Fischer második mandátuma után nem indulhat újra. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és csak egyszer újítható meg.
Link