Kell az indok, hogy a maci felszabadíthassa végre jewrópát ettõl a sok mocskos buzi-náci-zsidó pedofil liberális és muszlim tömelegektõl. Kinek van kérdése? Tovább folytatódik a NATO keleti határain az ideges helyezkedés. Washington azzal a kéréssel fordult Berlinhez, hogy erõs katonai jelenléttel járuljon hozzá Moszkva elrettentéséhez. De mik a legújabb fejlemények Észak-Európában, Lengyelországban és Romániában?

Német sajtóértesülések szerint Washington azt kéri Berlintõl, hogy a NATO keleti határain erõs katonai jelenléttel járuljon hozzá Moszkva elrettentéséhez. A berlini kormánykörökbõl származó információk szerint a Fehér Ház mindenekelõtt Berlintõl és Londontól vár csapaterõsítéseket és harci eszközöket a Balti államokba, Lengyelországba és Romániába. Ezen szándékát a jelentések szerint Obama elnök már be is jelentette az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácsban. Az amerikai kérés lépészavarba hozta Berlint, amely már 2020-ig elígérkezett a meglévõ katonai potenciáljával különbözõ NATO-mûveletekbe.

Újrapozicionálás a Baltikumban

Obama kérése jól illeszkedik a befolyásos washingtoni agytröszt, a RAND Corporation év eleji jelentéséhez, amely szerint az orosz csapatok adott esetben 60 órán belül le tudnák rohanni a Baltikumot. Ezért a Pentagonhoz több szállal kötõdõ kutatóintézet 2,7 milliárd dolláros költséggel hét NATO-brigárd felállítását javasolta a térségben az orosz „veszély” elriasztására. Nem véletlen tehát, hogy a február elején a Pentagon az európai költségvetésének megnégyszerezését kérte a 2017-es költségvetési évre.
Káncz Csaba
Káncz Csaba

Az amerikai vezérkar jelenlegi álláspontja szerint a NATO szárazföldi erõi az orosz tüzérséggel szemben alulmaradnának a Baltikumban. A Kreml adott esetben 10 nap alatt úgy ki tudna állítani 30-50 000 katonát a Baltikum ellen, hogy közben Ukrajnában is fenn tudná tartani a nyomást. Eközben Washington európai szövetségesei az elmúlt két évtizedben olyan szinten vágták vissza a tüzérséget, hogy a teljes német hadseregnek mára csupán két páncélos és tüzérségi zászlóalja maradt - a Hidegháborúban még meglévõ tízzel szemben. A NATO európai védelmének ilyen szintû meggyengülésének a felelõssége csak részben nyugszik az európai döntéshozók vállán. A Pentagon itt egy erõsen megkérdõjelezhetõ szerepet játszott, hiszen a szövetségeseket az utóbbi években missziós hadmûveletekre ösztökélte, miközben a tradicionális területi védelem fejlesztése messze háttérbe szorult.

Moszkva Hangja

Oroszország nem fogja passzívan figyelni az amerikai katonai jelenlét európai megerõsítését, és arra aszimmetrikus választ fog adni - jelentette ki Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete egy március végi interjúban. Hangsúlyozta, hogy Moszkva következetesen meghoz minden olyan katonai intézkedést, amelyet szükségesnek tart a szavai szerint "indokolatlan" amerikai katonai jelenlét erõsítésének ellensúlyozására. Grúzia és Ukrajna NATO-taggá válási törekvésével kapcsolatban kijelentette: "nem lehet olyan helyzetet elképzelni", hogy "a szövetség reális terveket készítsen elõ a felvételükre, mert az felrobbantja a helyzetet, és olyan válság szélére állítja Európát, amelynek méreteit és mértékét ma el sem lehet képzelni".

Északi együttmûködés

Az észak-európai országok biztonságérzete alapjaiban változott meg a Krím-félsziget annektálása után, jelentette ki Ine Eriksen Soereide norvég védelmi miniszter március végén, amikor találkozott finn, svéd, dán és izlandi kollégájával. Az észak-európai védelmi minisztériumok és fõhadiszállások idén nyár közepére építik a közös lehallgatásbiztos kommunikációs vonalaikat.

A svédek már teljesen új vágányra álltak: a közelmúltban a svéd hadsereg dandártábornoka közölte, hogy országa néhány éven belül háborúba keveredhet Oroszországgal, így változtatnia kell eddigi, inkább csak távoli katonai missziókra fókuszáló védelmi politikáján.

Varsó és Bukarest rakétavédelmi bázisai

Tavaly decemberben technikailag üzemképessé nyilvánították Romániában a Duna és az Olt találkozásához közel fekvõ Deveseluban felépített amerikai rakétavédelmi bázist. A deveselui és a lengyelországi Redzikowóban 2018-ra elkészülõ AEGIS Ashore többfeladatú rendszer, melynek függõleges indítókonténereibõl a rakétavédelmi célú elfogórakéták mellett légvédelmi célú (repülõgépek elleni) rakéták, de Tomahawk csapásmérõ robotrepülõgépek is indíthatók. Az új hidegháború fejleményei és aktuális céljai függvényében a deklarált rakétavédelmi funkciót nem nehéz kibõvíteni akár nukleáris csapásmérõ feladatkörrel sem.

Link