Mi van már itt? Idióta-nyekergés? Mit nem lehet érteni? A jóbik a próba. Zsidó polgármesterkedõk betolása már majdnem "néphatalom". Mire a fideszt is buktatják, így állhat össze a "népnemzeti" zsidó csürhe ami a közkívánatot fejezi ki. Mi nem érthetõ? NIF: Az alábbi elemzést, ha végigolvassuk, akkor egyértelmûvé válik, hogy Vona Gábor a nemzeti radikális vonal árulója lett. Hogy a leváltott alvezéreket lecsendesítse, ahogy írtuk már, ígérhetett nekik államtitkári, sõt miniszteri posztokat is, ha csendben maradnak és nem próbálják szétszedni a JOBBIK-ot. Mert ha a JOBBIK szétszakad, eljelentéktelenedik, vagy nemzeti jobboldali megerõsödött párttá válik, akkor a Háttérhatalomnak Orbán ellenes aduját szakítják szét, vagy veszik ki a kezébõl. Talán ez lenne az egyedüli helyes út:

Fel kell lázadni a JOBBIK-ban és Vona Gábort kiebrudalni onnan!!!

Szerzõ: Somogyi János, nyugalmazott ügyvéd

Két évvel a parlamenti ciklus lejárta elõtt megkezdte a választási kampányt a Jobbik. Pontosabban az elnöke, Vona Gábor, az egyre ambiciózusabb pártvezetõ, aki a közvélemény-kutatási eredményeken felbuzdulva megcélozta a kormányfõi széket.


A cél elérése érdekében a radikális Jobbikból néppártot, középpártot akar faragni, hogy adott esetben szalonképes koalíciós partnere lehessen a Fidesznek, mert abban azért nem reménykedhet, hogy megnyerhetik a következõ országgyûlési voksolást. A Jobbik a közvélemény-kutatási kedvezõ eredményeit éppen annak köszönheti, hogy olyan, amilyen.

Ha ezen változtatni akarnak, szolidabb, szalonképesebb irányba, akkor azokat veszítik el, akik ma még rájuk szavaznának, hiszen néppárt, középpárt már van a pályán. Úgy hívják, hogy Fidesz.

Hiába szabadul meg Vona Gábor az alvezéreitõl, a radikális, esetenként politikai botrányoktól sem visszariadó alelnökétõl vagy a megvesztegethetetlen Hegedûs Lorántnétól, akik nem értik „az idõk szavát”, a párt elõtt nyíló új távlatokat, az elengedhetetlen arculatváltást, a kívánt célt így sem fogja tudni elérni, mert az a politikai erõtér, ahova igyekszik, már foglalt.

Mégis lehet azért valami esélye Vona Gábornak a hatalomba kerüléshez. Ehhez azonban árulóvá kellene válnia. Miért? Vannak olyan hatalmi erõk a világban, akik nagyon szeretnék Orbán Viktort a miniszterelnöki székbõl kilökni. Ha lehet, akkor demokratikusan, ha nem, akkor másként – mondta

Charles Gati, a Clinton-klán nagy barátja, tanácsadója. Ez a politikai erõ mindent megtesz annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai térség legveszedelmesebb politikai vezetõjét, legelismertebb politikai ellenfelét a miniszterelnöki pozícióból kibillentse. Itt találkozik Vona Gábor hatalmi ambíciója a nemzetközi pénztõke hatalmi terveivel.

A globáltõke szinte korlátlan anyagi ereje, az egész világra kiterjedõ médiabirodalma nyújtotta manipulációs ereje, a mindenütt jelen lévõ meghatározó politikai befolyása olyan támogatást tud adni Vona Gábor „új” Jobbikjának, amivel még a közvélemény-kutatási eredmények szerinti meggyõzõ fölénnyel vezetõ Fidesznek is vetélytársa lehet.

Ma már minden tisztán látó politikai helyzetelemzõ számára egyértelmû, Keleten és Nyugaton egyaránt, hogy a magyar „baloldal” – amely csak nevében baloldal – nem képes valós politikai alternatívát nyújtani a magyar választóknak, vezetõik államférfiúi képességekben Orbán Viktor bokájáig sem érnek, ezért más lehetõség után kell néznie az Orbán- és magyarfóbiás, gyarmatosító szándékú erõnek.

Így jöhet a képbe az „új arcú”, a középpárttá, a néppárttá avanzsáló Jobbik. Ehhez a stratégiához még hozzátartozik, hogy a magyar társadalomban, egészen a következõ választásokig, még két évig, fenn kell tartani az állandó feszültséget. Örökös követelésekkel (nyugati béreket a keleti körülmények között; a munkavállalók, a közalkalmazottak mondhassák meg, hogy milyen feltételekkel hajlandók elvégezni a munkájukat; hogy a választók akaratából alakult kormány programja milyen legyen az oktatásban, az egészségügyben stb.), sztrájkokkal, tüntetésekkel.

Egyáltalán, minden lehetséges módon akadályozni kell a politikai hatalom birtokosait munkájuk végzésében, hangoztatva, hogy soha semmilyen intézkedése nem tisztességes.

Európa nagyon nagy bajban van. A megmentésében pedig egyre nagyobb szerep hárul a kelet-közép-európai térségre és annak spiritus rectorára (a magyar miniszterelnökre).

Európa a nyugati felére már nemigen számíthat. Nyugat-Európa lélekben már elesett. Mostanság a németeknél Angela Merkelnek már jó irányba változik a véleménye migránsügyben, de cselekedeteiben továbbra is minden változatlan. Merkel népszerûsége egyre csökken ugyan, de az elzavarásáról, a leváltásáról szó sem esik, mert nincs alternatívája. Kontinensünk egyik vezetõ államára, Németországra tehát nem számíthat Európa, de a többi európai nagyhatalom is tehetetlenül, bénán, bambán várja sorsa beteljesülését.

Csak egyetlen példa: az idegenek beözönlésére már emlegetik az európai határok lezárásának szükségességét, de ennek érdekében, több mint egy év után is csak odáig jutottak, hogy a repülõgépre való felszállás körülményeit tovább szigorították, miközben a tengeren és a szárazföldön áradnak az emberek.

Pedig a már itt lévõ milliós idegen tömeggel sem tudnak mit kezdeni, illetve egész Európára (Kelet-Közép-Európára is) szét akarják osztani (kenni) õket, megfertõzve ezzel ezt a térséget is.

Így ér össze a Jobbik arculatváltási szándéka, Vona Gábor hatalmi ambíciója a hazai ellenzék és a nemzetközi globáltõke szándékával a jelenlegi magyar kormány (kormányfõ) leváltására és Európa megszállására.

forrás: magyaridok.hu, 2016. április 26. kedd 09:15

Nemzeti InternetFigyelõ (NIF)
Link