Ebben az a "szép", hogy a "zsidó történelembõl" egy szó sem igaz. Köztudott, hogy a zsidó akkor is hazudik, ha levegõt vesz. Véget kék vetni a praxisnak. Benjámin Netanjáhú miniszterelnök zsidó történelemrõl szóló elõadást akar tartani az ENSZ Izraelben dolgozó diplomatáinak, miután az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete egy határozatában nem ismerte el a zsidóság Siratófalhoz fûzõdõ kapcsolatát.

Az UNESCO múlt hónapban meghozott döntése elítélte Izraelt, mert biztonsági megszorító intézkedéseket vezetett be a jeruzsálemi óváros legszentebb helyén, a középkor óta az al-Aksza mecsetnek otthont adó Mecsetek terén. A határozat csakis arab nevén Haram al-Sarifnak nevezte a szent helyet, melyet Izraelben Templomhegynek hívnak, s ahol kétezer évvel ezelõtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt. „Megdöbbentem az UNESCO által elfogadott határozatot hallva, amely megtagadott minden zsidó kapcsolatot a Templomheggyel, legszentebb helyünkkel” – állt Netanjáhú közleményében. „Nehezen hihetõ, hogy bárki – nemhogy egy kultúra megõrzésére életre hívott szervezet – megtagadjon egy ilyen több ezer éves kapcsolatot” – hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök.

Netanjáhú ezért egy különleges elõadást kíván tartani a zsidó történelemrõl az ENSZ Izraelben lévõ alkalmazottjainak talán már a jövõ héten a kormányfõ egyik munkatársa által „történelmi tudatlanságnak” nevezett jelenség ellen. Egyelõre nem világos sem az, hogy pontosan mikorra tervezik, sem az, hogy az ENSZ dolgozói közül hányan kívánnak részt venni majd az elõadáson. Az ENSZ kulturális szervezete – általában iszlám államok kezdeményezésére – már korábban is elfogadott számos alkalommal Izraelt bíráló határozatokat. A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez az a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.

Késõbb, körülbelül Kr. e. 1000-ben, Salamon király idején ott épült a zsidók elsõ szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, Kr. u. 70-ig. A 12. század óta muzulmánok kezén lévõ helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Jordániától Jeruzsálem óvárosát, ahol megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.

Az utóbbi években a palesztinok azzal vádolják Izraelt, hogy zsidók imádkozásának engedélyezésével a status quo felrúgására törekszik, de ezt Netanjáhú számos alkalommal cáfolta.
Link