Bejelentkezés
Moldova: sem az EU, sem Románia nem kell
A moldovai polgárok elsöprõ többsége elutasítja a Romániával való egyesülés gondolatát, és ha most vasárnap lennének a választások, az oroszbarát erõk kerülnének többségbe a parlamentben – derül ki a Közpolitikai Intézet áprilisban készült felmérésébõl.
Moldova és Románia egyesülésére a válaszadók 66,1 százaléka szavazna nemmel, míg az ország Románia általi bekebelezését csupán 17,3 százalék támogatná. A tavaly decemberi felmérés szerint még 21 százalék támogatta volna az egyesülést.
Amennyiben most hétvégén lennének a parlamenti választások, a Moszkva-barát erõk 64 mandátumot szereznének a 101 tagú parlamentben. Az elsõ helyen az oroszbarát Szocialista Párt végezne 28 százalékkal, ami 31 mandátumot jelent. A második helyen a szintén Moszkvával szimpatizáló Renato Usatîi vezette A Mi Pártunk áll (18,7 százalék, 22 mandátum), a harmadik a Nyugatbarát Akció és Szolidaritás Párt áll (17,4 százalék, 20 mandátum), a negyedik a szintén Európa-párti Méltóság és Igazságosság Platform Párt (14,1 százalék, 17 mandátum), az ötödik pedig az oroszbarát Kommunista Párt (8,2 százalék, 11 mandátum).
Kattintson és tekintse meg a kétes státusúTransznisztriáról készült összeállításunkat!
A politikai arénát 2009 óta uraló pártok támogatottsága óriásit zuhant: egyikük sem lépné át a 6 százalékos parlamenti küszöböt. A kormány fõ erejét adó Demokrata Párt 4,9, a Liberális Párt 2,7, a Liberális-Demokrata Párt (amelynek vezetõje, Vlad Filat jelenleg korrupció gyanúja miaatt vizsgálati fogságban van) 0,6 százalékot kapna.
A népszerûtlen, magát Európa-barátnak mondó kormányból kiábrándult moldovai polgárok az európai integráció gondolatától is egyre inkább elfordulnak. Az esetleges európai uniós csatlakozást csupán 36 százalék támogatja, míg 47 százalék az Oroszország vezette vámunióhoz csatlakozna. Decemberben az EU-párti tábor aránya még 45 százalék volt. A NATO-csatlakozást most csupán 11,4 százalék támogatja. A felmérés április 16. és 23. között készült 1 143 fõs mintán, a hibahatár 2,9 százalékos.
Jóváhagyta Johannis a Moldovának nyújtandó hitelt
Aláírta pénteken Klaus Johannis államfõ arról a Moldovának nyújtandó, 150 millió eurós, visszatérítendõ kölcsönrõl szóló törvényt, amelyrõl még tavaly, október 7-én kötött szerzõdést a két ország kormánya Chiºinãuban.
A jogszabályt április végén fogadta el újra a szenátus, miután az államfõ megfontolásra visszaküldte azt a parlamentbe, nem volt ugyanis elégedett a Moldovában zajló politikai fejleményekkel. Mint ismeretes, Bukarest politikai és gazdasági reformokhoz kötötte a hitel folyósítását. A hitelszerzõdés ügye akkor lendült ki ismét a holtpontról, amikor idén, az év elején Chisinauban Pavel Filip vezetésével új, európai elkötelezettségûnek mondott kabinet alakult.
Link
Moldova és Románia egyesülésére a válaszadók 66,1 százaléka szavazna nemmel, míg az ország Románia általi bekebelezését csupán 17,3 százalék támogatná. A tavaly decemberi felmérés szerint még 21 százalék támogatta volna az egyesülést.
Amennyiben most hétvégén lennének a parlamenti választások, a Moszkva-barát erõk 64 mandátumot szereznének a 101 tagú parlamentben. Az elsõ helyen az oroszbarát Szocialista Párt végezne 28 százalékkal, ami 31 mandátumot jelent. A második helyen a szintén Moszkvával szimpatizáló Renato Usatîi vezette A Mi Pártunk áll (18,7 százalék, 22 mandátum), a harmadik a Nyugatbarát Akció és Szolidaritás Párt áll (17,4 százalék, 20 mandátum), a negyedik a szintén Európa-párti Méltóság és Igazságosság Platform Párt (14,1 százalék, 17 mandátum), az ötödik pedig az oroszbarát Kommunista Párt (8,2 százalék, 11 mandátum).
Kattintson és tekintse meg a kétes státusúTransznisztriáról készült összeállításunkat!
A politikai arénát 2009 óta uraló pártok támogatottsága óriásit zuhant: egyikük sem lépné át a 6 százalékos parlamenti küszöböt. A kormány fõ erejét adó Demokrata Párt 4,9, a Liberális Párt 2,7, a Liberális-Demokrata Párt (amelynek vezetõje, Vlad Filat jelenleg korrupció gyanúja miaatt vizsgálati fogságban van) 0,6 százalékot kapna.
A népszerûtlen, magát Európa-barátnak mondó kormányból kiábrándult moldovai polgárok az európai integráció gondolatától is egyre inkább elfordulnak. Az esetleges európai uniós csatlakozást csupán 36 százalék támogatja, míg 47 százalék az Oroszország vezette vámunióhoz csatlakozna. Decemberben az EU-párti tábor aránya még 45 százalék volt. A NATO-csatlakozást most csupán 11,4 százalék támogatja. A felmérés április 16. és 23. között készült 1 143 fõs mintán, a hibahatár 2,9 százalékos.
Jóváhagyta Johannis a Moldovának nyújtandó hitelt
Aláírta pénteken Klaus Johannis államfõ arról a Moldovának nyújtandó, 150 millió eurós, visszatérítendõ kölcsönrõl szóló törvényt, amelyrõl még tavaly, október 7-én kötött szerzõdést a két ország kormánya Chiºinãuban.
A jogszabályt április végén fogadta el újra a szenátus, miután az államfõ megfontolásra visszaküldte azt a parlamentbe, nem volt ugyanis elégedett a Moldovában zajló politikai fejleményekkel. Mint ismeretes, Bukarest politikai és gazdasági reformokhoz kötötte a hitel folyósítását. A hitelszerzõdés ügye akkor lendült ki ismét a holtpontról, amikor idén, az év elején Chisinauban Pavel Filip vezetésével új, európai elkötelezettségûnek mondott kabinet alakult.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.