És? Számít? Április 3-án a legjobb barátom üzenetben kérdezte, hallottam-e a hírt. Ez volt az elsõ nap, mikor újságírók publikálni kezdték a Panama-iratokat – 2,6 terabyte adatot (11,5 millió fájlt) szivárogtatott ki egy ismeretlen forrás a Mossack Fonseca jogi tanácsadó cégtõl a német Süddeutsche Zeitung napilapnak. Manapság az állandó hírözön miatt minket érõ rengeteg impulzus miatt nehezebb meghaladni az ingerküszöbünket, most mégis sikerült ezzel a kiszivárogtatással nagyot robbantani. A mai világban különösen azzal lehet felkelteni az emberek érdeklõdését, ha konkrét bizonyítékokat hoznak nyilvánosságra (vagy legalábbis tudjuk, hogy vannak kézzel fogható bizonyítékok) arról, hogyan halászik a zavarosban a nemzetközi elit.
Kattintson és nézegessen képeket is!

Az információ teljes mélységében való megértéshez – 147 nyilvánosságra hozott dokumentum van eddig, a többit egy nemzetközi újságírói gárda dolgozza fel fokozatosan – még kell egy kis idõ. Roppant sok iratot kell átvizsgálni, így a jogi és erkölcsi felelõsségre vonás ideje még nem jött el. A Mossack Fonseca a világ negyedik legnagyobb offshore ügyekre szakosodott jogi tanácsadó cége, mely segít ügyfeleinek fedõcégek létrehozásában, illetve az offshore bankszámlára történõ vagyon kimentésben; mindezeket legálisan teszi. Hivatalos közleményükben, melyet eljuttattak a The Guardian-nek, hangsúlyozzák, hogy cégek offshore-ba történõ vagyonkimentésének rengeteg legális oka lehet. Azoknak a személyeknek, akik olyan helyen szeretnének lakást vásárolni, ahol nincs állampolgárságuk, vagy azoknak a cégeknek, amelyeket több nemzet állampolgárai tulajdonolnak, az ilyen jogi konstrukciók hasznosak lehetnek. Ezzel szemben a The Economist arról ír, a fedõcégek nagy szolgálatot tesznek azoknak is, akik az ellopott közpénzt, vagy más kenõpénzeket akarják elrejteni, akik drog- vagy fegyverkereskedelembõl élnek, vagy azoknak, akik terroristákat akarnak finanszírozni. De azt se felejtsük el, hogy fedõcégek segíthetnek az adóelkerülésben, illetve egy rosszul sikerült válás esetén is jól jöhet az ide kimentett vagyon.

Rengeteg fajta vállalkozás mûködésérõl fellebbentették a fátylat a Panama-iratok. Például megmutatták, hogyan lehet felsrófolni százmillió dolláros képek árát, miközben rejtve marad a valódi tulajdonos, akinek ezáltal nincsenek jogi kötelezettségei. De emellett megmutatták azt is, hogyan mûködhet a jövõ oknyomozó újságírása: a rengeteg adat miatt szétosztva a munkát több szerkesztõség között. Van ahol pedig már a politikai következményeket is viselnie kellett vezetõ szereplõnek: az izlandi miniszterelnök, Sigmundur Davíð Gunnlaugsson április 5-én kényszerült lemondani. Gunnlaugssonnak és feleségének ugyan legálisan mûködõ offshore cégei voltak, de az morálisan mindenképp megkérõjelezhetõ, ha a 2008-as gazdasági válságnál olyan bankot mentettek ki az adófizetõk pénzén, amiben érdekeltségük volt. A Mossack Fonseca eközben pedig azzal védekezett, nekik nincs se közük, se ráhatásuk arra, hogy a klienseik cégei mit csinálnak.

Ezeknél is izgalmasabb a Panama-iratok összefüggése a világban bekövetkezõ politikai változásokkal. Amerikában Bernie Sanders népszerûségének éppen az az egyik retorikai alapja, hogy a törvények feletti elitek megregulázásáról beszél, akik az alsó- és a középosztálybeliek kárára gazdagodnak meg. De Brazíliában, Dilma Rousseff elnök körüli korrupciós botrány is a gazdasági és politikai elitek átláthatatlan összefonódására világít rá. Az ügy felvet kérdéseket az amerikai adózási rendszerrel kapcsolatban is, illetve megkérdõjelezi a nagyvállalatok vezetõinek szavahihetõségét is, mikor átláthatóságról beszélnek. Globális perspektívából nézve magyarázatot találhatunk arra is, miért nem változtatna pár vezetõ a status quo-n, mikor a nemzetközi pénzmozgások szigorúbb ellenõrzése kerül terítékre, de arra is, hogy például az olyan vezetõk, mint Vlagyimir Putyin hogyan képesek hatalmas vagyonra szert tenni, miközben az országukat egyébként szankciók sújtják. Az egyelõre még felbecsülhetetlen, milyen hatással lesznek a következõ hetekben és hónapokban a világpolitikai eseményekre a további kiszivárgó iratok. Link