Jó, ez tetszik! "Fosás van." Elég lesz kifigyelni egyiket-másikat és lefegyverezni. A Belügyminisztérium alá tartozó fegyveres szervezetek dolgozói könnyebben juthatnának önvédelmi fegyverhez – derül ki egy birtokunkba került belsõ körlevélbõl. Többek között a rendõrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársainál lehetne munkaidõn túl is fegyver, ha elfogadják a tervezetet.

Lazítana az önvédelmi fegyverek tartásának szabályain az irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél a Belügyminisztérium (BM). Egy lapunk birtokába került belsõ körlevélbõl – amelyet Tasnádi László rendészeti államtitkár jegyez – kiderül, hogy jelenleg felmérik a rendvédelmi szervek igényeit. A minisztérium arra kíváncsi, hogy a vezetõk szerint milyen munkakörökben lenne indokolt önvédelmi fegyver viselése akár munkaidõn kívül is. A levélbõl az derül ki, hogy a jövõben viselhetne önvédelmi fegyvert a „rendvédelmi szervek szenzitív munkaköreit betöltõ, illetõleg hivatásos személyi állománya”.

A rendvédelmi vezetõktõl most azonkívül, hogy foglaljanak állást a kérdésben, azt kérik, részletesen indokolják meg, hogy kiknek engedélyeznék az önvédelmi fegyverek tartását munkaidõn túl is. A javaslatokat legkésõbb ma délutánig várja a minisztérium.

A levél azért is érdekes, mert a Belügyminisztérium eddig nem támogatta a hasonló elképzeléseket, sõt szigorúan szabályozta az önvédelmi fegyverek tartását. Erre egyébként az államtitkár is utal, amikor azt írja, hogy „az önvédelmi célú lõfegyvertartás hatósági engedélyezését megkönnyítõ szabályozás megalkotását célzó kezdeményezéseket tárcánk ezidáig egyetlen alkalommal sem támogatta”. Helyette azt szerették volna, ha kiterjesztik a szolgálati fegyverek szolgálaton kívüli használatát.
Az enyhítést a lehetõ legszûkebb körre korlátoznák

Forrás: Mirkó István

Az enyhítést a lehetõ legszûkebb körre korlátoznák

A dokumentumot megkapta Csóti János, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat fõigazgatója, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ fõigazgatója, Tóth Szabolcs, a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ fõigazgató-helyettese, Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fõigazgatója, Gömbös Sándor, az Országos Rendõr-fõkapitányság hivatalvezetõje és Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal fõigazgatója.

Persze azért óvatosságra is int levelében az államtitkár. Tasnádi László szerint „a leggondosabb körültekintés mellett, valamint a lehetõ legszûkebb személyi körökre korlátozva” kell meghozni az új szabályozást.

Információink szerint a kérdés megosztja a rendvédelmi vezetõket is, így van köztük, aki támogatja a fegyvertartást, de olyan is, aki elutasítja. A Belügyminisztérium azonban most, úgy látszik, komolyan gondolja a lazítást. A levélben ugyanis az is szerepel: ha a testületek vezetõivel arra jutnak, hogy könnyítenek a szabályozáson, akkor a BM önálló kormányzati döntést kezdeményez a kérdésrõl.

Az egyik fegyveres szervezetnél dolgozó forrásunk szerint egyébként nem biztos, hogy a legjobbkor született az államtitkári levél. Ugyanis még mindenki emlékszik arra az esetre, amikor február elején egy rendõrnõ megölte gyermekét, majd fejbe lõtte magát Budapesten, a XVIII. kerületben. Akkor a rendõrnõ a szolgálati fegyverével követte el a gyilkosságot, amit a rendõrkapitányságról vitt magával.

Az esettel kapcsolatban korábban megkérdeztük a magyar rendõrség vezetõ pszichológusát. Szeles Erika azt mondta lapunknak, hogy az utóbbi években mindössze két-három alkalommal fordította maga ellen fegyverét rendõr, ez az állomány 40 ezres számának tükrében elenyészõ a lakosság körében százezer fõre jutó 21 öngyilkossággal szemben.
Link