Ugye nem az izraeli hátterû "orosz" és "arab" zsidó, hanem a zairei és tibeti betelepülõ milliárdosok érdeklik ott is a tisztelt MI6-ot. Nem, mintha nem tudnák. A nagy-britanniai ingatlanpiacon befektetõ külföldi vállalkozásoknak a jövõben fel kell fedniük, hogy ténylegesen ki az általuk megvásárolt ingatlan tulajdonosa – jelentette be csütörtökön a brit kormányfõ.

David Cameron a Londonban rendezett nagyszabású nemzetközi korrupcióellenes értekezleten ismertette a kormány intézkedési csomagját. A tervezetbõl kiderül, hogy Angliában és Walesben hozzávetõleg százezer, Londonban több mint 44 ezer ingatlan van külföldi befektetõk nevén.

A külföldi ingatlanvásárlókról összeállítandó jegyzék célja az, hogy korrupt magánszemélyek és országok ne tudják a londoni ingatlanpiacra irányítani, ott tisztára mosni vagy elrejteni törvénysértõ módon szerzett vagyonukat – áll a korrupcióellenes értekezleten ismertetett tervezetben.

Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia létrehozza a világ elsõ nemzetközi korrupcióellenes koordinációs központját, londoni székhellyel. A szervezet tevékenységében közremûködik az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Svájc és az Interpol.

Mindemellett negyven ország, köztük a brit korona függõ területei, illetve a brit tengerentúli területek, amelyeken jelentõs pénzügyi szolgáltatási szektorok mûködnek, beleegyeztek abba, hogy automatikusan megosztják más országokkal a náluk bejegyzett vállalkozások tulajdonosi névjegyzékét. Ennek révén a bûnüldözõ hatóságok most elsõ ízben betekintést nyerhetnek abba, hogy pontosan kik birtokolják és ellenõrzik ezeket a vállalkozásokat.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából néhány hete kiszivárogtatott több milliónyi dokumentumból sok minden más mellett kiderült az is, hogy a panamai cég egyedül a Brit Virgin-szigeteken több mint százezer titkos hátterû vállalat bejegyzésében közremûködött.

A londoni korrupcióellenes értekezleten részt vett Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Lagarde a konferenciára összeállított prezentációjában kifejtette, hogy az IMF legutóbbi becslései szerint globálisan évente 1500-2000 milliárd dollár közé tehetõ a megvesztegetésre fordított pénzek összege; ez a világgazdasági szintû hazai össztermék (GDP) hozzávetõleg 2 százaléka.

A megvesztegetés két világosan érzékelhetõ formája az adóelkerülés, illetve a közbeszerzési eljárások megkerülése céljából kifizetett kenõpénz. Az elõbbi közvetlen költségvetési veszteséggel, az utóbbi pedig magasabb közkiadásokkal és az állami beruházások minõségének eróziójával jár – hangsúlyozta az IMF vezetõje.

Christine Lagarde szerint mindezek miatt a mindent átható korrupció a megfelelõ költségvetési politika folytatását is megnehezíti. A korrupció ugyanis az adóelkerülést is ösztönzi, ha ugyanis valamely adómentességi kedvezmény mögött megvesztegetés sejlik fel, akkor a társadalom is sokkal kevésbé hajlandó betartani adótörvényeket – hangsúlyozta az IMF vezérigazgatója.
Link