Bejelentkezés
Illegális bevándorlás - Európa elfoglalása zajlik
Ejnye no, és akkor hirtelen észrevettük, hogy...! Súlyosabb probléma a migrációs válság és annak megoldása, mint azt gondolnánk, ezért globális megoldásra van szükség, mivel a probléma is globális: Európa elfoglalása zajlik – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttmûködésért felelõs államtitkára az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követõen csütörtökön.
Mikola István úgy fogalmazott, minden erejét össze kell gyûjtenie Európának, a gyarmatosításokért, a korábbi bûnökért pedig bocsánatot kell kérnie. “Most rajtunk sor. Azzal, hogy segítjük a fejlõdõ világokat, megmenthetjük magunkat” – mondta.
A migráció mély és bonyolult probléma, amelyben globális érdekek mentén óriási pénzek mozognak. Ahhoz, hogy megoldás születethessen, a fejlett országoknak, de elsõsorban Európának fizetnie kell – hangsúlyozta.
Kijelentette: “a visszatoloncolásban nem szabad hinni”. A nemzetközi védelemre nem szorulók visszaküldésének rendszere nem mûködik. Egy-egy ember visszaküldés lehetséges, de “ezt milliókkal nem lehet megcsinálni” – fogalmazott. “Ha vissza is lehetne küldeni õket, nem tudnak ugyanoda visszamenni és visszailleszkedni, mert a helyzet közben gyökeresen megváltozott” – hangsúlyozta.
Úgy vélekedett: Európa komoly migránshullám elõtt áll, mert csak az afrikai térségben legalább 60 millió ember készül útra kelni az unió felé.
A krízishelyzetek megoldása elemi érdeke az egész világnak, de emellett az újjáépítésre is gondolni kell, amelyre a vártnál nagyobb összegeket kell fordítaniuk a fejlett országoknak. Az újjáépítés pedig nemcsak a romokon történõ helyreállítást jelenti, hanem bizonyos térségek teljes politikai és társadalmi újrarendezését is – mondta.
A megbeszélés témája volt a lakhelyüket fegyveres konfliktus miatt elhagyni kényszerülõ menekültek és a belsõ menekültek támogatása. Ennek hatékonysága érdekében szorosabb együttmûködést javasoltak az uniós intézmények és a tagállamok között a rövid távú humanitárius segélyek, illetve a hosszabb távú, hagyományos fejlesztési programok összekapcsolása terén.
A migrációs válság megoldásához és a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjához történõ hozzájárulásként Magyarország kidolgozta a Schengen 2.0 akciótervet, amely szerint a nemzetközi fejlesztési együttmûködésnek kiemelt szerepe van a válság kezelésében a migráció kiváltó okainak megszüntetését célzó programokkal. A magyar stratégiában szerepel az is, hogy a megoldás érdekében szét kell választani a menekülteket a gazdasági migránsoktól – emlékeztetett.
“Ha nem választjuk szét a menekülteket és a jobb megélhetést keresõket, akkor legfeljebb tüneti kezelést alkalmazhatunk. Ha szétválasztjuk õket, akkor van lehetõség valódi gyógyításra” – fogalmazott.
A politikusok az unió fejlesztéspolitikáját is felülvizsgálták ülésükön az ENSZ közelmúltban elfogadott fenntartható fejlõdési céljai (SDG-k) és az azokra épülõ Agenda 2030 ismeretében. A megbeszélésen egyetértés rajzolódott ki az uniós fejlesztési támogatások hatékonyságának növelésérõl, amelynek fontos eszköze a tagállami és az EU közös költségvetésébõl megvalósított támogatási programok összehangolása, valamint az Agenda 2030 nevû programban célként kitûzött, a nem hagyományos fejlesztési szereplõk – magánszektor, civilszféra, önkormányzatok és helyi hatóságok – bevonása a nemzetközi fejlesztési együttmûködésbe – részletezte.
Mindez alapjául szolgálhat annak, hogy globálisan összehangolt, áttekinthetõ és a migrációra összpontosító fejlesztéspolitika jöjjön létre világszinten – mondta.(MTI)
Link
Mikola István úgy fogalmazott, minden erejét össze kell gyûjtenie Európának, a gyarmatosításokért, a korábbi bûnökért pedig bocsánatot kell kérnie. “Most rajtunk sor. Azzal, hogy segítjük a fejlõdõ világokat, megmenthetjük magunkat” – mondta.
A migráció mély és bonyolult probléma, amelyben globális érdekek mentén óriási pénzek mozognak. Ahhoz, hogy megoldás születethessen, a fejlett országoknak, de elsõsorban Európának fizetnie kell – hangsúlyozta.
Kijelentette: “a visszatoloncolásban nem szabad hinni”. A nemzetközi védelemre nem szorulók visszaküldésének rendszere nem mûködik. Egy-egy ember visszaküldés lehetséges, de “ezt milliókkal nem lehet megcsinálni” – fogalmazott. “Ha vissza is lehetne küldeni õket, nem tudnak ugyanoda visszamenni és visszailleszkedni, mert a helyzet közben gyökeresen megváltozott” – hangsúlyozta.
Úgy vélekedett: Európa komoly migránshullám elõtt áll, mert csak az afrikai térségben legalább 60 millió ember készül útra kelni az unió felé.
A krízishelyzetek megoldása elemi érdeke az egész világnak, de emellett az újjáépítésre is gondolni kell, amelyre a vártnál nagyobb összegeket kell fordítaniuk a fejlett országoknak. Az újjáépítés pedig nemcsak a romokon történõ helyreállítást jelenti, hanem bizonyos térségek teljes politikai és társadalmi újrarendezését is – mondta.
A megbeszélés témája volt a lakhelyüket fegyveres konfliktus miatt elhagyni kényszerülõ menekültek és a belsõ menekültek támogatása. Ennek hatékonysága érdekében szorosabb együttmûködést javasoltak az uniós intézmények és a tagállamok között a rövid távú humanitárius segélyek, illetve a hosszabb távú, hagyományos fejlesztési programok összekapcsolása terén.
A migrációs válság megoldásához és a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjához történõ hozzájárulásként Magyarország kidolgozta a Schengen 2.0 akciótervet, amely szerint a nemzetközi fejlesztési együttmûködésnek kiemelt szerepe van a válság kezelésében a migráció kiváltó okainak megszüntetését célzó programokkal. A magyar stratégiában szerepel az is, hogy a megoldás érdekében szét kell választani a menekülteket a gazdasági migránsoktól – emlékeztetett.
“Ha nem választjuk szét a menekülteket és a jobb megélhetést keresõket, akkor legfeljebb tüneti kezelést alkalmazhatunk. Ha szétválasztjuk õket, akkor van lehetõség valódi gyógyításra” – fogalmazott.
A politikusok az unió fejlesztéspolitikáját is felülvizsgálták ülésükön az ENSZ közelmúltban elfogadott fenntartható fejlõdési céljai (SDG-k) és az azokra épülõ Agenda 2030 ismeretében. A megbeszélésen egyetértés rajzolódott ki az uniós fejlesztési támogatások hatékonyságának növelésérõl, amelynek fontos eszköze a tagállami és az EU közös költségvetésébõl megvalósított támogatási programok összehangolása, valamint az Agenda 2030 nevû programban célként kitûzött, a nem hagyományos fejlesztési szereplõk – magánszektor, civilszféra, önkormányzatok és helyi hatóságok – bevonása a nemzetközi fejlesztési együttmûködésbe – részletezte.
Mindez alapjául szolgálhat annak, hogy globálisan összehangolt, áttekinthetõ és a migrációra összpontosító fejlesztéspolitika jöjjön létre világszinten – mondta.(MTI)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. May 13. 06:21:28
- 2016. May 13. 08:05:48
- 2016. May 13. 08:12:51
- 2016. May 13. 12:20:17
- 2016. May 13. 17:23:55
- 2016. May 14. 09:58:42
- 2016. May 15. 07:52:47