Elõbb egy kiadós holokoszt? Aki marad, azt a paralimpián a munkatáborokban. A zsidó olimpiaként is ismert Maccabi Játékok európai változatának Budapest lenne a házigazdája – jelentette be Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szerint kétmilliárd forintból megszervezhetõ lenne a rendezvény, amelyet idén Berlinben tartottak. A XV. Európai Maccabi Játékok (EMG) 2019-ben lesz.

Zsidó olimpia?

A rendezvény régebbi, mint a modern Izrael: az elsõ Maccabi Játékokat (Makkabiádát) 1932-ben tartották. A olimpia által ihletett rendezvény ötletgazdája egy oroszországi születésû fiatalember volt, aki családjával még gyerekként került az akkor már recsegõ-ropogó Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó Palesztinába.
Fotó: Sean Gallup

Juszuf Jekutieli közremûködésével 1932-ben tartották meg az elsõ Maccabi Játékokat, eredendõen a nagy olimpiai játékokhoz hasonlóan négy évre tervezve, bár egy ideig mégis háromévenként került rá sor. Az akkor már brit mandátumként igazgatott Palesztinában a brit vezetés azzal járult hozzá a sportrendezvényhez, hogy azon arab és a brit mandátum más atlétái is részt vehetnek. Ez jelenleg is így van, a világon élõ zsidók mellett Izrael nem zsidó állampolgárai is szerepelhetnek.

1935-ben már 28 országból érkezett 1300 sportoló a rendezvényre, amit sok résztvevõ menekülésre használt fel az erõsödõ európai zsidóüldözés árnyékában: Bulgáriából például a komplett delegáció a Szentföldön maradt. (Magyarország nem vett részt a játékokon, arra csak 1989-ben került sor.)

A ceremónia része volt a Szentföldrõl induló motoros felvonulás is, bár az 1935-ös elkerülte Magyarországot: Jugoszláviát és Ausztriát érintve haladt egészen Skóciáig.
Nagy-Britannia ezután a migráns zsidóktól tartva 1938-ban már nem engedélyezte a Makkabi Játékokat.

A II. világháború miatt a következõ zsidó olimpiára 1950-ig kellett várni – akkor már a független Izrael adott neki otthon, a holokauszt után különös súlyt adva a rendezvénynek. Jekutieli még mindig patrónusa volt a rendezvénynek, sõt, õ volt az egyik alapítója az Izraeli Olimpiai Bizottságnak is, amely révén az ország már szerepelhetett is az 1952-es helsinki olimpián.

Hamarosan már négyévenként tartották a római uralom alól a II. században néhány évre Júdeát felszabadító Júda Makkabi szabadságharcosról elnevezett játékokat, mindig az olimpia utáni évre idõzítve.

Az 1957-es Makkabiádát az ötszörös magyar olimpiai bajnok Keleti Ágnes már élõben láthatta, mivel az egy évvel korábbi melbourne-i olimpiáról nem tért haza, és nem sokkal késõbb Izraelben telepedett le, ahol évtizedeken át az izraeli tornászválogatott edzõje volt.

Nagyágyúk is megfordultak versenyzõként a Makkabiádán, köztük a hétszeres olimpiai úszóbajnok Mark Spitz.

2013-ban már 34 sportágban 77 országból 8919 sportoló vett rajta részt, ezzel – a résztvevõk számát tekintve – az olimpia és a futball-vb után a harmadik legnagyobb sportrendezvénnyé nõtte ki magát. Ott Magyarország 78 fõs delegációja a 9. helyet szerezte meg az éremtáblázaton, négy arannyal, öt ezüsttel és tizenegy bronzzal. A sportágak között van a sakk is, 2011-ben a bécsi EMG-n Polgár Judit is részt vett. Meglepõ, hogy a bécsi rendezvény honlapja magyar résztvevõkkel köszönti a látogatót.
Olimpia után Izraelben, elõtte Európában

A Makkabi Játékokat mindig Izraelben tartják – kivételt csupán a lengyelországi Zakopanéban és a Csehszlovákiához tartozó Besztercebányán tartott rövid életû Makkabi Téli Játékok képeztek 1933-ban és 1936-ben, ezzel azonban felhagytak, a lengyel sajtó annak idején egyébként is csúnyán kikelt „Lengyelország judaizációja” ellen – ám az olimpiát megelõzõ évben van egy párhuzamos rendezvénysorozat is: az Európai Maccabi Játékok (EMG). Ennek nevébõl is adódóan mindig egy európai város a házigazdája.
Fotó: Sean Gallup

Valójában ez régebbi, mint a Makkabi Játékok, az elsõt ugyanis Prágában már 1929-ben megtartották, majd a másodikat a belgiumi Antwerpenben. 1959-ig azonban szünetelt a rendezvénysorozat, és ezután sem vált rendszeressé: az 1963-es lyoni után legközelebb 1979-ben tartották Leicesterben. Azóta azonban négyévenként sor kerül rá, legutóbb idén nyáron volt Berlinben, méghozzá abban a stadionban, amelyben Hitler is megnyitotta az 1936-os olimpiát. Ennek is része volt a motoros felvonulás, ez már érintette Budapestet is.

Magyarország 1987 óta szerepel az EMG-n. A II. világháború után egyetlen közép-kelet-európai házigazdája sem volt a rendezvénynek, Budapest ezzel 2019-ben az elsõ lehetne, ahogyan az volt a melegközösségek számára létrehozott, 1992 óta több-kevesebb rendszerességgel megtartott, inkább fesztiváljellegû, amatõr EuroGames-szel is, ami 2012-ben Budapesten volt, és minden különösebb gond nélkül lezajlott.

Link