Bejelentkezés
Felbomlik a régi rend Európában - senki sem tudja, mi jön
Katolikus (jujdejó-szabadkõmûves sátánista zsidók) állatok azok, ahogy ki lehet venni a körvonalakból. Kaotikus állapotok alakulnak ki az európai országokban azt követõen, hogy megingottak a hagyományos politikai erõk, miközben az újabbak még bizonytalan lábakon állnak. Ez megnehezíti, ha nem teszi lehetetlenné, a gazdasági reformok végrehajtását is.
Szétaprózott parlamentek, kisebbségi kormányok, koalíciók olyan pártok között, amelyek korábban kérlelhetetlen ellenfelei voltak egymásnak, rafinált megállapodások, amelyek célja, hogy távol tartsák a régi politikai elit ellenfeleit a hatalomtól. Ezek a jelenségek jellemzik az európai demokráciák új korszakát - kezdi háttérelemzését a Financial Times. A nagy bizonytalanság igencsak megnehezíti Európa vezetõinek, hogy szembe nézzenek a kontinens gazdasági és biztonsági gondjaival.
Számos országban láthat olyasmit a politika közönsége, amihez nincs hozzászokva. Finnországban a kínos aprólékossággal összehozott koalíciót, amelynek tagja a radikális jobboldali Finnek párt is, belsõ viták szaggatják. Olaszországban elporlik a megszokott pártrendszer, miközben Európa-szere erõsíti a szélsõ balt és a -jobbot az EU-, euró-, bevándorló-, iszlám- és kapitalizmusellenes hangulat.
Káosz északtól délig
Mindez erodálja azt a fajta konszenzuskeresõ politikát, amely Európa boldogabbik felét a második világháború után jellemezte. Számos országban maguk a választások alapozzák meg a kezelhetetlen helyzetet, miután zavaros eredménnyel zárulnak. Svédországban kisebbségi szociáldemokrata kormány van hatalmon.
Korábban egyezséget kötött a költségvetés elfogadásáról a konzervatív ellenzékkel, ám úgy tûnik, ezt nem sikerül betartaniuk. A felek azért kényszerültek az együttmûködésre, mert a 2014-es választások után a populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt lehetett volna a mérleg nyelve, amelyet így tudtak távol tartani a hatalomtól.
Portugáliában az október eleji szavazás után hatalmon marad ugyan az elmúlt évek megszorító gazdaságpolitikáját végrehajtó jobbközép párt, de elvesztette abszolút többségét. Az ellenzéki pártok papíron összeállhatnának kormánykoalícióvá, ám ehhez messze nincs meg az összhang közöttük. Egy kisebbségi kormány - ahogy Svédország példája is mutatja - aligha húzza ki a négyéves ciklus végéig.
Hogy lesz itt reform?
A gyenge kormányoknak végre kellene hajtaniuk azokat a reformokat, amelyek megerõsíthetnék az európai gazdaságot, illetve ki kellene találniuk, hogyan lépjenek fel együtt az olyan közös kihívásokkal szemben, mint a bevándorlási válság. Az eurózónában emellett dönteni kellene a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának közelítésérõl, a politikai integráció folytatásáról, ami a szakértõk szerint az európrojekt sikerének alapfeltétele.
A nagy változás a 2008-as pénzügyi összeomlás után kezdõdött, amibe Európa legtöbb kormánya belebukott. A pénzügyi rendszer lefagyását követõ recesszió mellett munkanélküliség és a szociális ellátórendszerek szûkítése is a régi politikai elit ellen fordította az európai polgárokat, majd idén a bevándorlás kétbalkezes kezelése bõszítette fel a szavazókat.
Kesze-kuszaság
Ebben a zavaros környezetben már nem a nagy bal- és jobboldali néppártok között dõlnek el a parlamenti választások, mint a "boldog békeévekben". A választók többségét nem csupán az izgatja, hogy van-e munkája, mennyi pénz van a zsebébe és milyenek a kilátásai, hanem más is jár a fejükben, például az, hogy biztonságban van-e az élete.
Lesz ámítva az idén tavaszi brit választásokat,ahol a konzervatívok abszolút többséget szereztek, a szavazások nem juttatják világos mandátumhoz a politikai erõket Európában.
Év végi izgalmak
A következõ forduló az eurózóna egyik nagyágyújában, Spanyolországban esedékes, ahol decemberben lesznek parlamenti választások. A hetvenes évek óta bal-jobb váltópártok irányították az országot, ám most szétaprózottabb eredmény várható. Ha a konzervatív oldal gyõz, akkor a régi gárda arra kényszerülhet, hogy összeálljon az éppen vele szemben létrejött, új politikai erõvel.
A koalíciós kormányok ugyan nagyon is jellemzõek az európai politikára, ám a helyzet más, mint korábban. A régi pártok egymás után veszítenek támogatottságukból, ami kisebbségi kormányzáshoz vagy újfajta koalíciókhoz vezet. Ez azonban megnehezíti az országok irányítását, és ezzel Európa gondjainak enyhítését.Link
Szétaprózott parlamentek, kisebbségi kormányok, koalíciók olyan pártok között, amelyek korábban kérlelhetetlen ellenfelei voltak egymásnak, rafinált megállapodások, amelyek célja, hogy távol tartsák a régi politikai elit ellenfeleit a hatalomtól. Ezek a jelenségek jellemzik az európai demokráciák új korszakát - kezdi háttérelemzését a Financial Times. A nagy bizonytalanság igencsak megnehezíti Európa vezetõinek, hogy szembe nézzenek a kontinens gazdasági és biztonsági gondjaival.
Számos országban láthat olyasmit a politika közönsége, amihez nincs hozzászokva. Finnországban a kínos aprólékossággal összehozott koalíciót, amelynek tagja a radikális jobboldali Finnek párt is, belsõ viták szaggatják. Olaszországban elporlik a megszokott pártrendszer, miközben Európa-szere erõsíti a szélsõ balt és a -jobbot az EU-, euró-, bevándorló-, iszlám- és kapitalizmusellenes hangulat.
Káosz északtól délig
Mindez erodálja azt a fajta konszenzuskeresõ politikát, amely Európa boldogabbik felét a második világháború után jellemezte. Számos országban maguk a választások alapozzák meg a kezelhetetlen helyzetet, miután zavaros eredménnyel zárulnak. Svédországban kisebbségi szociáldemokrata kormány van hatalmon.
Korábban egyezséget kötött a költségvetés elfogadásáról a konzervatív ellenzékkel, ám úgy tûnik, ezt nem sikerül betartaniuk. A felek azért kényszerültek az együttmûködésre, mert a 2014-es választások után a populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt lehetett volna a mérleg nyelve, amelyet így tudtak távol tartani a hatalomtól.
Portugáliában az október eleji szavazás után hatalmon marad ugyan az elmúlt évek megszorító gazdaságpolitikáját végrehajtó jobbközép párt, de elvesztette abszolút többségét. Az ellenzéki pártok papíron összeállhatnának kormánykoalícióvá, ám ehhez messze nincs meg az összhang közöttük. Egy kisebbségi kormány - ahogy Svédország példája is mutatja - aligha húzza ki a négyéves ciklus végéig.
Hogy lesz itt reform?
A gyenge kormányoknak végre kellene hajtaniuk azokat a reformokat, amelyek megerõsíthetnék az európai gazdaságot, illetve ki kellene találniuk, hogyan lépjenek fel együtt az olyan közös kihívásokkal szemben, mint a bevándorlási válság. Az eurózónában emellett dönteni kellene a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának közelítésérõl, a politikai integráció folytatásáról, ami a szakértõk szerint az európrojekt sikerének alapfeltétele.
A nagy változás a 2008-as pénzügyi összeomlás után kezdõdött, amibe Európa legtöbb kormánya belebukott. A pénzügyi rendszer lefagyását követõ recesszió mellett munkanélküliség és a szociális ellátórendszerek szûkítése is a régi politikai elit ellen fordította az európai polgárokat, majd idén a bevándorlás kétbalkezes kezelése bõszítette fel a szavazókat.
Kesze-kuszaság
Ebben a zavaros környezetben már nem a nagy bal- és jobboldali néppártok között dõlnek el a parlamenti választások, mint a "boldog békeévekben". A választók többségét nem csupán az izgatja, hogy van-e munkája, mennyi pénz van a zsebébe és milyenek a kilátásai, hanem más is jár a fejükben, például az, hogy biztonságban van-e az élete.
Lesz ámítva az idén tavaszi brit választásokat,ahol a konzervatívok abszolút többséget szereztek, a szavazások nem juttatják világos mandátumhoz a politikai erõket Európában.
Év végi izgalmak
A következõ forduló az eurózóna egyik nagyágyújában, Spanyolországban esedékes, ahol decemberben lesznek parlamenti választások. A hetvenes évek óta bal-jobb váltópártok irányították az országot, ám most szétaprózottabb eredmény várható. Ha a konzervatív oldal gyõz, akkor a régi gárda arra kényszerülhet, hogy összeálljon az éppen vele szemben létrejött, új politikai erõvel.
A koalíciós kormányok ugyan nagyon is jellemzõek az európai politikára, ám a helyzet más, mint korábban. A régi pártok egymás után veszítenek támogatottságukból, ami kisebbségi kormányzáshoz vagy újfajta koalíciókhoz vezet. Ez azonban megnehezíti az országok irányítását, és ezzel Európa gondjainak enyhítését.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. October 16. 11:12:57
- 2015. October 16. 13:00:29
- 2015. October 16. 17:44:30
- 2015. October 16. 19:28:05
- 2015. October 17. 04:26:40
- 2015. October 17. 05:56:38
- 2015. October 17. 09:37:47
- 2015. October 17. 17:23:49