Bejelentkezés
Így szállják meg az oroszok Európát
Ez az FSZB, nem maffia. Vagyis az eddigi zsidó állammaffiárra (háttérkormány) terelik a figyelmet. Mivel a "demokratikus intézményesített államiság" csak álcája a valódi zsidó-maffiának, ezért azt kell elõbb átvenniük. Az "álca" maradhat, a hülyék úgy sem hiszik el, hogy köze nincs a valósághoz. Teljesen behálózták Európát az orosz bûnszervezetek, amelyek szorosan kapcsolódnak a legfelsõbb politikai körökhöz. Egyelõre az a helyzet, hogy ha az egyik országban rengeteg munkával lebuknak, akkor átteszik a székhelyüket egy másikba.
Az elmúlt hetek rossz híreket hoztak az Európában tevékenykedõ orosz maffiózóknak. A portugál rendõrség felszámolta az egyik hálózatukat, amely alacsonyabb osztályú fociklubok felvásárlására szakosodott. A megszerzett csapatokon keresztül eurómilliókat mostak tisztára. Eközben Londonban a hatóságok letartóztattak két pénzmosás gyanúsított személyt és lefoglaltak 22 millió dollárt.
Bill Browder hedge-fund-menedzser bizonyítékokat mutatott be brit parlamenti képviselõknek arról, hogy az Oroszország legnagyobb adócsalási ügyében ellopott pénzbõl 30 millió dollár átfolyt a brit bankrendszeren. A pénzbõl magánrepülõgépek, luxuslakások és -ruhák árát és elitiskolai tandíjakat fizettek ki azok az oroszok, akik részesedtek belõle.
A jéghegy csúcsa
Spanyolországban 12 orosz, köztük számos jelenlegi és korábbi kormányzati tisztviselõ ellen adtak ki letartóztatási parancsot. Az intézkedést az orosz szervezett bûnözés elleni eddigi legnagyobb európai vizsgálat elõzte meg.
A három ügy azonban csak a jéghegy csúcsa, amely megmutatja, milyen kiterjedten tevékenykednek az orosz bûnözõk Európában - derül ki a Moscow Timeson megjelent háttérelemzésben.
A spanyolországi ügy központi figurája, Gennagyij Petrov a kilencvenes években emelkedett fel a szentpétervári alvilágban. Ekkoriban Vlagyimir Putyin jelenlegi államfõ volt a nagyváros polgármester-helyettese. Petrov azt követõen költözött Spanyolországba, hogy csoportja elvesztett egy gengszterháborút a Néva-parti városban.
Elárasztották Európát
És nem volt egyedül. Az ezredfordulót megelõzõ és következõ években az orosz bûnözõk kedvenc játékterévé vált az ibériai ország, amit kellemes éghajlatának és gyenge bûnüldözésének "köszönhetett" - derül ki Mark Geleotti, az orosz szervezett bûnözés szakértõjének szavaiból.
A Petrovhoz hasonló figurák megjelentek Izraelben, Cipruson és Németországban is. A francia Rivierán bõröndökben gazdát cserélõ pénzért vásároltak ingatlanokat és fizettek le helyi politikusokat és bírókat. Az európai bûnüldözõ szervezet, az Europol a 2000-es években a balti államokat az orosz bûnözõk északkelet-európai hídfõjének tartotta.
London más figurákat vonzott: üzletembereket, politikusokat, akik vagyona ellenõrizhetõ forrásból származott - legalábbis akkorra, amikorra megérkezett Nagy-Britanniába. Euan Grant, a nemzetközi bûnözés szakértõje politikai védelmet élvezõ fosztogatóknak nevezi ezeket az embereket.
Összeolvadt
A szervezett bûnözés az 1990-es években terjedt el Oroszországban, párhuzamosan a szovjet államhatalom összeomlásával. Az ezt követõ évtizedben, Putyin regnálása idején intézményessé vált a bûnszervezetek és az államigazgatás összeolvadása - fejtegeti Geleotti. Egyetlen állami alkalmazott sem kizárólag a fizetésébõl él, elterjedt a személyes kapcsolatokon alapuló szívesség-adásvétel kultúrája.
Amikor egy maffiafõnök külföldre távozott vitte magával a kapcsolatait. Petrov például az 1990-es években részvényese volt az Oroszország Bank nevû pénzintézetnek, amelyet az amerikai hatóságok a vezetõ orosz tisztviselõk személyes bankjának tartottak. Az ellene folyó igen alapos, több száz telefonlehallgatáson, bank- és ingatlantranzakciók elemzésén alapuló vizsgálat, sajátos eredmény hozott.
A bûnözõ hálózata számos orosz politikussal és tisztviselõvel volt kapcsolatban. A sorban korábbi és jelenlegi miniszterek, miniszterhelyettesek is voltak, akik persze tagadják a dolgot.
Kölcsönös segítségnyújtás
A vizsgálat spanyol vezetõje, José Grinda azonban úgy véli, hogy a Moszkva arra használja a szervezett bûnözést, hogy megtehesse, amit az orosz kormány nem tehet meg. Ezek közé tartozik például egyes közel-keleti gerillacsoportok fegyverellátása. Cserébe az orosz állam támogatást és védelmet kínál a bûnözõknek.
Hogy mekkora "üzletrõl" van szó, azt a szakértõk is csak találgatják. A Deutsche Bank tavaly úgy becsülte, hogy havonta 1,5 milliárd dollár érkezik Nagy-Britanniába a legális utakat és a hivatalos statisztikát megkerülve. Az összeg fele Oroszországból indul útjára.
A pénz utazása során olyan sok cégen és országon megy keresztül, hogy amikor - jó nevû jogászokon, ügynökökön, lobbistákon keresztül - felbukkan a legális gazdaságban, már tisztának látszik.
Nehéz változtatni
Az utóbbi idõben megnehezítette a kiépült rendszer fenntartását, hogy a Krím 2014. márciusi "lenyúlása" és az ukrán polgárháborúban tetten érhetõ orosz beavatkozás nyomán megromlott a Nyugat és Oroszország viszonya. Az EU és az USA egyebek mellett a pénzmozgásokat és sok ismert orosz tisztviselõ utazását korlátozó szankciókat vezetett be. Eközben, mint a spanyol vizsgálat is bizonyítja, erõsítették a rendõri fellépést az Európába települt orosz bûnszervezetek ellen.
Nehezíti a helyzetet, hogy ezek mélyen beépültek a kontinens gazdaságába, és Moszkva nem adja ki állampolgárait a nyugati bûnüldözõ szerveknek. Petrov például ismét Szentpéterváron él, és nem valószínû, hogy valaha spanyol bíróság elé kerül. De legalább a kezébe került spanyolországi vagyont sikerült lefoglalni - több tíz millió euró értékû ingatlanról és ingóságról van szó.
Egy jó nagy büfé
A határozottabb fellépés eredményeként lépésrõl lépésre vissza lehet szorítani ezeket a hálózatokat - mondja Galeotti. A putyini elit tagjai eddig úgy láthatták, hogy a globalizáció egyetlen nagy büfévé teszi a világot, amelyben tetszés szerint vásárolgathatnak, miközben hazájukban immunitásukat megõrizve nyugodtan tovább folytathatják a fosztogatást. Most legalább szembe kerülnek azzal, hogy egyre nehezebbé válik válik a dolguk.
A hatékony fellépéshez azonban nemzetközi szinten kell összehangolni a hatóságok munkáját - mondja Galeotti. Enélkül olyan a fellépésük, mint amikor egy luftballont megszorítunk - valahol máshol kidudorodik. A Portugáliából és Spanyolországból kiszorult piszkos pénz - és gazdái - áttelepülhetnek Franciaország és Görögországba. A részsikerek ellenére a szükséges koordinációtól még nagyon messze vannak az európai bûnüldözõ szervezetek.Link
Az elmúlt hetek rossz híreket hoztak az Európában tevékenykedõ orosz maffiózóknak. A portugál rendõrség felszámolta az egyik hálózatukat, amely alacsonyabb osztályú fociklubok felvásárlására szakosodott. A megszerzett csapatokon keresztül eurómilliókat mostak tisztára. Eközben Londonban a hatóságok letartóztattak két pénzmosás gyanúsított személyt és lefoglaltak 22 millió dollárt.
Bill Browder hedge-fund-menedzser bizonyítékokat mutatott be brit parlamenti képviselõknek arról, hogy az Oroszország legnagyobb adócsalási ügyében ellopott pénzbõl 30 millió dollár átfolyt a brit bankrendszeren. A pénzbõl magánrepülõgépek, luxuslakások és -ruhák árát és elitiskolai tandíjakat fizettek ki azok az oroszok, akik részesedtek belõle.
A jéghegy csúcsa
Spanyolországban 12 orosz, köztük számos jelenlegi és korábbi kormányzati tisztviselõ ellen adtak ki letartóztatási parancsot. Az intézkedést az orosz szervezett bûnözés elleni eddigi legnagyobb európai vizsgálat elõzte meg.
A három ügy azonban csak a jéghegy csúcsa, amely megmutatja, milyen kiterjedten tevékenykednek az orosz bûnözõk Európában - derül ki a Moscow Timeson megjelent háttérelemzésben.
A spanyolországi ügy központi figurája, Gennagyij Petrov a kilencvenes években emelkedett fel a szentpétervári alvilágban. Ekkoriban Vlagyimir Putyin jelenlegi államfõ volt a nagyváros polgármester-helyettese. Petrov azt követõen költözött Spanyolországba, hogy csoportja elvesztett egy gengszterháborút a Néva-parti városban.
Elárasztották Európát
És nem volt egyedül. Az ezredfordulót megelõzõ és következõ években az orosz bûnözõk kedvenc játékterévé vált az ibériai ország, amit kellemes éghajlatának és gyenge bûnüldözésének "köszönhetett" - derül ki Mark Geleotti, az orosz szervezett bûnözés szakértõjének szavaiból.
A Petrovhoz hasonló figurák megjelentek Izraelben, Cipruson és Németországban is. A francia Rivierán bõröndökben gazdát cserélõ pénzért vásároltak ingatlanokat és fizettek le helyi politikusokat és bírókat. Az európai bûnüldözõ szervezet, az Europol a 2000-es években a balti államokat az orosz bûnözõk északkelet-európai hídfõjének tartotta.
London más figurákat vonzott: üzletembereket, politikusokat, akik vagyona ellenõrizhetõ forrásból származott - legalábbis akkorra, amikorra megérkezett Nagy-Britanniába. Euan Grant, a nemzetközi bûnözés szakértõje politikai védelmet élvezõ fosztogatóknak nevezi ezeket az embereket.
Összeolvadt
A szervezett bûnözés az 1990-es években terjedt el Oroszországban, párhuzamosan a szovjet államhatalom összeomlásával. Az ezt követõ évtizedben, Putyin regnálása idején intézményessé vált a bûnszervezetek és az államigazgatás összeolvadása - fejtegeti Geleotti. Egyetlen állami alkalmazott sem kizárólag a fizetésébõl él, elterjedt a személyes kapcsolatokon alapuló szívesség-adásvétel kultúrája.
Amikor egy maffiafõnök külföldre távozott vitte magával a kapcsolatait. Petrov például az 1990-es években részvényese volt az Oroszország Bank nevû pénzintézetnek, amelyet az amerikai hatóságok a vezetõ orosz tisztviselõk személyes bankjának tartottak. Az ellene folyó igen alapos, több száz telefonlehallgatáson, bank- és ingatlantranzakciók elemzésén alapuló vizsgálat, sajátos eredmény hozott.
A bûnözõ hálózata számos orosz politikussal és tisztviselõvel volt kapcsolatban. A sorban korábbi és jelenlegi miniszterek, miniszterhelyettesek is voltak, akik persze tagadják a dolgot.
Kölcsönös segítségnyújtás
A vizsgálat spanyol vezetõje, José Grinda azonban úgy véli, hogy a Moszkva arra használja a szervezett bûnözést, hogy megtehesse, amit az orosz kormány nem tehet meg. Ezek közé tartozik például egyes közel-keleti gerillacsoportok fegyverellátása. Cserébe az orosz állam támogatást és védelmet kínál a bûnözõknek.
Hogy mekkora "üzletrõl" van szó, azt a szakértõk is csak találgatják. A Deutsche Bank tavaly úgy becsülte, hogy havonta 1,5 milliárd dollár érkezik Nagy-Britanniába a legális utakat és a hivatalos statisztikát megkerülve. Az összeg fele Oroszországból indul útjára.
A pénz utazása során olyan sok cégen és országon megy keresztül, hogy amikor - jó nevû jogászokon, ügynökökön, lobbistákon keresztül - felbukkan a legális gazdaságban, már tisztának látszik.
Nehéz változtatni
Az utóbbi idõben megnehezítette a kiépült rendszer fenntartását, hogy a Krím 2014. márciusi "lenyúlása" és az ukrán polgárháborúban tetten érhetõ orosz beavatkozás nyomán megromlott a Nyugat és Oroszország viszonya. Az EU és az USA egyebek mellett a pénzmozgásokat és sok ismert orosz tisztviselõ utazását korlátozó szankciókat vezetett be. Eközben, mint a spanyol vizsgálat is bizonyítja, erõsítették a rendõri fellépést az Európába települt orosz bûnszervezetek ellen.
Nehezíti a helyzetet, hogy ezek mélyen beépültek a kontinens gazdaságába, és Moszkva nem adja ki állampolgárait a nyugati bûnüldözõ szerveknek. Petrov például ismét Szentpéterváron él, és nem valószínû, hogy valaha spanyol bíróság elé kerül. De legalább a kezébe került spanyolországi vagyont sikerült lefoglalni - több tíz millió euró értékû ingatlanról és ingóságról van szó.
Egy jó nagy büfé
A határozottabb fellépés eredményeként lépésrõl lépésre vissza lehet szorítani ezeket a hálózatokat - mondja Galeotti. A putyini elit tagjai eddig úgy láthatták, hogy a globalizáció egyetlen nagy büfévé teszi a világot, amelyben tetszés szerint vásárolgathatnak, miközben hazájukban immunitásukat megõrizve nyugodtan tovább folytathatják a fosztogatást. Most legalább szembe kerülnek azzal, hogy egyre nehezebbé válik válik a dolguk.
A hatékony fellépéshez azonban nemzetközi szinten kell összehangolni a hatóságok munkáját - mondja Galeotti. Enélkül olyan a fellépésük, mint amikor egy luftballont megszorítunk - valahol máshol kidudorodik. A Portugáliából és Spanyolországból kiszorult piszkos pénz - és gazdái - áttelepülhetnek Franciaország és Görögországba. A részsikerek ellenére a szükséges koordinációtól még nagyon messze vannak az európai bûnüldözõ szervezetek.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. May 16. 09:12:50
- 2016. May 16. 09:24:21
- 2016. May 16. 12:14:21
- 2016. May 16. 22:25:03
- 2016. May 17. 05:35:00