Kísérleti telep. Kelet-Európa éllovasa Magyarország a klinikai kutatások terén, évente közel húszezer páciens bevonásával fejlesztik a jövõ gyógyszereit. A kutatási programok jelentõs plusz forrásokat biztosítanak a vizsgálatban részt vevõ intézményeknek, a betegek pedig évekkel korábban juthatnak az új készítményekhez.

Hosszú utat kell bejárnia egy gyógyszernek addig, amíg a patikák polcaira kerülhet.
Mielõtt forgalomba hoznák õket, át kell esniük egy 10-15 éves klinikai kutatási perióduson, ez idõ alatt felmérik hatásukat és kiszûrik az esetleges mellékhatásokat. A nemzetközi gyógyszerfejlesztés jelentõs része Európában összpontosul, a tagországok között pedig kiemelkedõ hazánk teljesítménye: a legtöbb klinikai vizsgálatot végzõ európai országok rangsorában Magyarország az elsõ tíz között szerepel. Május 20-a a klinikai kutatások világnapja, ennek kapcsán beszélgettünk Kiss Gáborral, a Synexus Magyarország Egészségügyi Szolgáltató Kft. ügyvezetõ igazgatójával.
Csökkenti az orvosok elvándorlását
"A klinikai kutatások jelentõs plusz forrást biztosítanak az intézmények, így az orvosok számára is, akiknek ráadásul az újabb készítmények hatásmechanizmusának kiismerése izgalmas szakmai fejlõdést biztosít. Ezzel csökkenthetõ az elvándorlás üteme, a klinikai kutatásoknak erõs orvosmegtartó hatása van" - hangsúlyozta Kiss Gábor. A hazai gyógyszerfejlesztés évente nagyságrendileg 86-95 milliárd forint nemzetgazdasági értéket teremt, ezt a közvetett és közvetlen foglalkoztatás, illetve az ebbõl származó jövedelmek adják. Az egészségügy szinte minden országban deficites, a kelet-európai kórházak számára pedig különösen nagy jelentõséggel bírnak ezek a plusz források.
Magyarországon a klinikai vizsgálatok több, mint fele az onkológiai, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekre irányulnak, de sok új készítményt vizsgálnak a diabetológiában is.

Az emberen végzett orvostudományi kutatás a gyógyszerek hatásainak legeredményesebb tesztje. Az orvostudomány határai egyre szélesebbek, e mellett ezeket a kutatásokat is csak szigorú jogszabályi keretek között lehet végezni. Hogy mikor végezhetõ embereken kutatás, az alábbi cikkünkben megtalálja!
Komoly versenyelõnyt biztosít hazánk számára a hatóság gyors és hatékony munkája a klinikai kutatások engedélyeztetése szempontjából - emelte ki Kiss Gábor. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) hatvan nap áll rendelkezésére, hogy engedélyeztesse a vizsgálatokat, amelyet az esetek többségében tartani is tudnak. Ez a kelet-európai régió más országaihoz mérten komoly elõnyhöz juttatja a hazai kutatókat. "A nemzetközi szinthez képest átlagosan egy hónappal gyorsabb a hazai engedélyeztetés, illetve a szerzõdéskötés is nagyjából ennyivel elõbb zajlik itthon le. Több gyógyszergyártó versenyben van egy-egy klinikai kutatás kezdetekor, ahol az idõ kardinális tényezõ, a hatóságok szerencsére proaktívan segítik a kutatási programok elindulását" - emelte ki az ügyvezetõ. Hazánkban jelenleg évente több mint 300 új klinikai vizsgálatot engedélyeznek, ezzel a tíz legjobban teljesítõ ország között szerepelünk. A ranglistát Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország vezeti, Kelet-Európából mindössze Magyarország, Lengyelország és Csehország szerepel az élbolyban.
Évekkel korábban juthatnak a gyógyszerekhez
Nem csak az orvosok, de a betegek számára is jelentõs elõnyökkel járhatnak ezek a kutatási programok. Évente közel 20 ezer páciens vesz részt klinikai vizsgálatban itthon, amivel az elõkelõ negyedik helyen állunk az európai országok rangsorában. A betegek ennek keretén belül ingyenesen hozzáférhetnek a legújabb terápiás készítményekhez, évekkel azok piacra kerülése elõtt. Számukra nem csupán a gyógyszereket, de a kezeléssel járó egyéb költségeket - például az utazást - is finanszírozzák. További elõny, hogy a kutatásba bevont személyek állandó kontroll alatt vannak, egészségügyi állapotukat figyelemmel kísérik, a vizsgálóorvost pedig a nap 24 órájában elérhetik bármilyen felmerülõ probléma esetén. Sokak számára lehet motiváló az is, hogy kivehetik a részüket a jövõ gyógyszerfejlesztéseibõl, és hozzájárulhatnak egy új, hatékonyabb gyógymód kifejlesztéséhez.
Évekkel korábban juthatnak életmentõ gyógyszerhez azok, akik klinikai kutatásban vesznek részt

Évekkel korábban juthatnak életmentõ gyógyszerhez azok, akik klinikai kutatásban vesznek részt
Bõvült a vizsgálatokban részt vevõ személyek köre is. Az elsõ fázisú kutatásokat (melynek során az emberi szervezet elsõ alkalommal kapja a hatóanyagot) eddig csak egészséges, önkéntes jelentkezõkön tesztelhették. Dr. Pozsgay Csilla, az OGYÉI fõigazgatója ugyanakkor a napokban nyilatkozta, hogy az onkológia területén engedélyezik a végstádiumú betegek bevonását is a kutatásokba, akiknek az utolsó mentsvárat jelenthetik ezek a készítmények. A jelentkezõket szigorú kiválasztási folyamatnak vetik alá, sokan a koruk vagy laborértékük miatt sajnos nem vehetnek részt a kutatásban. Ha megfeleltek a feltételeknek, a kutatás típusától függõen 6 hónapos vagy 3 éves, illetve ennél is hosszabb programba kapcsolódhatnak be.
A jelentkezés feltételeirõl sajnos még csak némi kutatómunkával szerezhet tudomást az érdeklõdõ, nincs ugyanis egy egységes platform, amely összefoglalná a vizsgálatot végzõ intézményeket és a páciens vonzáskörzetében fellelhetõ lehetõségeket - emelte ki Kiss Gábor, aki szerint hatósági és civil részrõl is elindult a munka egy átfogó és könnyen értelmezhetõ webes felület kialakítására. Addig is érdemes a klinikai kutatásokra szakosodott egyes szervezetek, így a Synexus vagy helyi kórházak internetes oldalát végigböngészni a klinikai kutatások regionális lehetõségeirõl.Link